szlth.internetről

Közeledett a karácsony. Alapító 1 régi vágya teljesült, sikerült megnyerni egy mentőtisztet, aki demóbabán egy tanfolyam keretében bemutatja az eszméletlen beteg ellátását, amivel gyakran életet menthetnek, - a mentő vagy az orvos érkezéséig-, az újraélesztést megtanítja, lépésről-lépésre gyakorlattal egybekötve.

Arra számítottak mindenki szívesen részt vesz egy ilyen programon, hiszen minden családban előfordulhat olyan eset, amikor a megszerzett tudásra szükség lehet.

A tanfolyam hírére a városi tv. megjelent. Pár perc elteltével megérkezett a mentőtiszt. Alig lézengtek a teremben páran. A jelenlévők döbbenve vették tudomásul távolmaradt társaik érdektelenségét, noha ők sejtették az okát...

 Fél óra hiábavaló várakozás után, elkezdődött a program. A tévések a bevezető elhangzása és pár gyakorlati fogás bemutatása után távoztak.

A mentőtiszt a kis létszám ellenére nagyon komolyan vette a tanfolyamot, mindenki gyakorolhatott. Kérdések nem maradtak válasz nélkül. Tartalmas délutánt töltöttek együtt.

Az egyik klubtag bevallotta tanítójának, hogy pár nappal korábban, alapító 2 telefonon felkereste, elújságolta, saját rendezvényében a következő napra kreatív délutánt tervezett. Felszólította döntse el, demóbabát megy puszilgatni a klubba, (az újraélesztésnél szükséges szájtól-szájba légzésre célozva) vagy a kreatív napon vesz részt, ahova meghívta a városi televíziót. A döbbenetes bejelentés után többen jelezték ők is hasonló telefonhívást kaptak…

A tanítónál ekkor szakadt el a cérna. A pillanatnyi néma csendben lelkének összetört cserepeinek hangját szinte hallani lehetett. Ott, döntötte el, befejezi, amit azonnal be is jelentett. Kérték, gondolja át, maradjon. Nem volt már hozzá ereje. Számára négy év munkája egy pillanat alatt vált füstté.

Az alapító találkozóra hívta társát, a klub további sorsát illetően, mert azonos feltételekkel mesteri/tanári felügyelet hiányában nem működhetne tovább.  A megbeszélést az ünnepi készülődésre hivatkozva későbbre halasztották.

A kreatív napot megtartották, ahol a karácsony előtti ünnepi foglakozás terve is megszületett. Soha nem látott terülj asztalkám fogadta az érkezőket. Többen csak csipegettek…

Beszélgetések során szóba került a mielőbbi névváltozás, megváltozott célokkal való átalakulás.

Néhányan megkeresték a tanítójukat, kérték menjen vissza, mert a klub nem marad életbe nélküle.

Folyt. köv: az a rém-es ünnep