2012.05.07. 07:38, ETERNITY
Egy Pillanat
Nem volt több ő, s kevesebb sem maradt.
Csak az, ami megbújt ott, a szívem alatt.
Mint érzés, amely a lelkembe költözött.
Mitől, az rózsaszín köntösbe öltözött.
Annyi minden más lett. Megváltozott!
Akár a mosoly, mi orcáján ragyogott.
S fehér hattyúként gyönyörködve nézte.
Önmagát a lélek, kéklő tó tükrében.
Mely el nem veszhet soha, mint az örökélet
Mert ha nem él tovább s benne én sem élek.
Mit el nem érhetsz soha! Hosszú évek alatt.
Az maradsz te nékem. Egy boldog Pillanat.
A tovatűnő idő vonatán utazva.
Áttetsző fehérség lágyan betakarja.
Füleled a csendet, lélegzete hangzik?
Reméled nem halt meg, csupán mélyen alszik!
Vödörként merülsz meg, boldogság kútjában.
Mélysége titkának édes mámorában.
Nem számít a sötét, világtalan kúszva.
Csak az mire rálelsz súlytalanul úszva.
Annyi maradsz csupán, mint cseppben a tenger.
Porba lépett lábnyom, mit az eső elver!
Vihar után messze, tűnő sötét felhő.
Holnap ígérete, reménységet keltő.
Tétova léptekkel mindegy merre mennél.
Bármerre visz az út, te ugyan az lennél!
Vándor, ki elindult, rojtos tarsolyában.
Hitét csomagolva, útra valójában.
Hit, mely a szeretet, és te benne éled.
Követed keresve, megtalálni véled.
Karjaidban tartva, boldog ölelésben.
Egymáshoz simulva, e megérkezésben.
Olyan szép ez a vers, csak olvasom-olvasom és sok mindenre rájövök,nagyon sok olyan van itt is, amit én is gyakran kimondtam már, és ebből gondolom, hogy nagyon jó, ha sok mindenben hasonlóak a nézeteink Pl. itt:
"Tétova léptekkel mindegy merre mennél.
Bármerre visz az út, te ugyan az lennél!"
Kedves Miklós
Köszönöm soraidat. Nagy megtiszteltetésnek érzem ha hasonlóságot vélsz felfedezni írásaim, és a te nagy "romantikus Székely lelked alkotásai" közt. Szívesen olvaslak. Kifogyhatatlan vagy a szép versekből, mesékből és történetekből.
Ezen az oldalon te vagy az egyik, akinek felbecsülhetetlen értékű volt a segítsége. amikor írni kezdtem. Szívesen vállalom a véled "Lélek rokonságot" büszke vagyok rá. Baráti üdvözlettel ölellek