2012.05.05. 21:24, Miner
Cseresznyefa illatok, bódító színek,
árnyak mászkálnak ágain, szédül a fa.
Pöttömnyi cseresznyetolvajok és méhek.
Mily közel vagy hozzám, ifjúság vén fája.
Még mindig az vagyok, dehogy is változom,
marék cseresznyével lét porondján, ím
e fát meglopó suhanc, körbe kutatom
levelek rejtekét, babrálok ágain.
Nem újul meg, mi a létnek töredéke,
hol elévül a sok, meg nem bánt kópéság,
tomboljon ki élni akar, intelemre
úgy hallgasson, mint aki nem bánja múltját.
Ne a temetőnek nőjj fel. Repülj odébb!
Fehér virágai a jövőnek, annyira
szépek, kiért nyílnak majd, ha mégis beléd
száll a félelem, hogy kemény szíved bántsa?
Hisz nincs múlandó élet, minden végtelen,
könyörtelen csalás öli meg a szíved.
Ne hidd, ha ténykedik a végzet. Képtelen
elnyomni benned a játékos erőket.
Kuporgó tuskón szunnyadva várni az éjt
Szerelmes árnyékban lángolj csókparazsa.
Bálványozni nőket, s rendezni nász ünnepélyt,
erre tanít cseresznyefa bólogatva.
Ki nem alszik csillag, ha felhő takarja,
ember sem változik, noha iparkodik.
Jól nevelten kuncog rád a szeme sarka,
és felébered vágya, mihelyst alkonyodik.
Integess te fa, leveleid közt a szél
elálmosodik, de a madár megpihen.
Nem, nem múlhat el az örökölt szenvedély
körülkerített gyümölcsösben őrízetlen.
Érik a vágy, s ki nem lop onnan cseresznyét,
arra fénytelen sápadtság vetül. Lusta
felhőárnyék hűti le, magányos szívét.
Tavaszi sürgés vígsága lelkem útja.
Ma sem lesz eső, hisz anyák napján tilos.
Surlókefe igya ki a patakokat.
Egy-két vödörnyi földiepertől piros
kamaszlányok ajka máris mosolyoghat.
Tudom előre, miket suttognál e fán,
szép fehér fogaid kivillanak máris.
És a zsebkendőd olyan illatos, babám,
neved a gyolcson, zölddel kivarrt kaláris.
Tóban kékített éke a nagy világnak
nem piszkolódhat, keményített és vasalt.
Ne érintsetek évek, ártatlan vagyok,
kendővel sosem készíthetsz bús ravatalt.
Van egy fa, amelyre mászni mindig lehet,
Még száz éves is mászhat rá függeszkedni.
Talán rossz gyermek voltam, ábrándos eset,
kit nem tanítottak életben maradni.
fotó: admin fotó
Kedves miner, majdnem kihagytam az olvasásból szép versed, de lásd ideértem és a szívem könnyűvé tetted. Szép szavaid feledtették kicsit szomorú gondolataim..Köszönöm! Légy áldott érte, hogy ilyen hatalmom van a szavaidban!