Birgit
 

Ereszkedik a repülőgép, s Birgit az ablakra tapadva próbálja felmérni a kivilágított várost, Budapestet.
Tetszik, amit lát, igazi világváros. Humoros emberek a magyarok, hiszen képesek egy zeneszerzőről elnevezni a repülőterüket. Jó lenne, ha valaki megmondaná nekik, hogy Liszt Ferencről neki nem a repülőtér, hanem a Liszt rapszódiák jutnak az eszébe, s azoknak sincs semmi közük Budapest légikikötőjéhez.
A repülőtér személyzete személytelenül, de nagyon udvariasan és gyorsan végzi a munkáját, olyan, mint egy jól olajozott gépezet. Bizonyára azért lepődik meg, mert ebben az országban még húsz évvel ezelőtt szocializmus volt, melyet a könyvekből ismert, és ha az emlékezete nem csal, akkor sok volt a kapun belüli munkanélküliség. Soká tartott, mire megértette, hogy ez a kifejezés mit jelent.
A vámos megnyalja a szája szélét, amint meglátja Birgitet és a lány fülig érő mosollyal nyugtázza, hogy elérte a hatást, amit akart. Tűzpiros, miniszoknyás kosztümben, fekete toppal, fekete, majdnem földig érő kabátban, piros táskával és csizmában, hatalmas karimájú kalapban kétségtelenül feltűnő jelenség. Többet foglalkozott a sminkjével, mint az öltözködéssel, hogy az finoman illeszkedjen tejeskávé színű bőréhez. Utolsó este észrevette, hogy Daninál az éjjeliszekrényen egy méregdrága női parfüm vár arra, hogy becsomagolják. Biztosan a húgának vette. Másnap elment, és vett magának, ha ez tetszik Daninak, legyen meg a kedve.
Közepes bőröndbe csomagolta a fehérneműit, és felső ruházatra csak egy fekete pantallót hozott, meg hozzá egy kényelmes félcipőt, néhány blúzt és egy vastag garbót, ha nagyon hideg lenne. A többi hely az ajándékoknak kell, a papának egy üveg whiskyt és kis hordó sört, a mamának egy méregdrága kézzel festett selyem stólát, Katának meg egy profi sminkkészletet. Daninak nem hoz semmit, csak magát, melynél többet, szebbet, értékesebbet nem adhat.  Nem adhat? Már odaadta! Szereti azt a magyar fiút, aki még nem tudta eldönteni, hogy kapcsolatuk barátsággal kevert szex, vagy annál sokkal több legyen. Ha belegondol, Dani úgyis hazajön Magyarországra, nem lehetnek illúziói. Miért is mondaná el Mister MacDermotnak, a testes középkorú férfinek, aki nem csupán a főnöke, hanem a nagybátyja is, hogy nagyon tetszik neki a magyar fiú, mit tetszik, halálosan szerelmes belé.   Természetesen Daninak sem mondja el, hogy a cégben anyja után 30 % tulajdonrésszel is rendelkezik, ám erről csak ketten tudnak, a nagybátyjával.
A senki földjén megigazítja a sminkjét, tökéletesen akar kinézni Dani szülei előtt. Most remélhetőleg hasznát veszi a pszichológusi diplomájának, mert a magyar nyelvet nem beszéli, és sohasem tudja megtanulni, annak alapján, amit eddig ebből megismert. Bár nagyon tetszik neki a nyelv dallama, a hangsúlyai, a népdalok, az édes bús hangzásaival, melyeket Danival énekeltetett, a furcsa közmondások, melyeket lefordítani lehet, logikájukat megérteni azonban sokkal nehezebb.
Mély lélegzetet vesz és kilép a váróterembe, amely zsong a várakozók beszélgetésétől, olyan, mintha a világ minden nyelvén beszélnének. Tanácstalanul megáll, körülnéz, azonnal mellécsapódik egy középkorú, testes férfi, taxit ajánl, de csak rázza a fejét, a taxis nem érti, erőszakosan kapkod a bőröndje után.
-    Birgit, itt vagyunk!
  A tömegből szinte kirobban Dani, felkapja, megpörgeti a levegőben és úgy magához szorítja, hogy alig kap levegőt.
-    Végre itt vagy, szerelmem – súgja a fülébe és csókolja, ahol csak éri.
Viharos viszontlátás! Mire észbe kapnak, ismeretlenek veszik őket körbe és néhányan még tapsolnak is.  Birgit zavarba jön, ám Dani csak nevet.
-    Gyere, Katáék várnak a kocsinál.
A fiú felkapja a bőröndöt, a másik kezével átfogja a lány vállát, aki alig ér a válláig, s ha még jobban sietne, egyszerűen felkapná, és úgy rohanna a parkolóba. De nem siet, három-négy lépésenként megáll, hogy csókot adjon neki, és összenevet egy angol párral, amikor a férfi a nő fülébe súgja, hogy milyen szép pár.
A parkolóban Dani húga, Kata várja őket, aki pontosan olyan, amilyennek Birgit elképzelte, középmagas, formásan telt alakú, pergő nyelvű és jókedvű. Arca, mintha Dani női mása lenne, nyitottságot és őszinteséget tükröz. Kedvesen megöleli Birgitet és egész jó angolsággal köszönti, majd előkerül egy vékony, inas, nem túl magas kínai fiú, akit a jövendőbelijeként mutat be. Liao közgazdaságtudományi egyetemen végzős, fekete öves karate mester és nem mellesleg itt született Magyarországon. Beszél angolul, kár, hogy Birgit ebből egy szót sem ért, észre is veszi a fiú, és csak somolyogva mutogat, hogy majd Katáék fordítják, amit mondani akar.
Kata vezet, az anyósülésen Liao ül, ők pedig Danival a Volvo hátsó ülését foglalják el.
Az ébredező városon keresztül mennek és Dani kommentálja, hogy éppen mit érdemes megnéznie. Ugyanazok az áruházláncok hirdetéseit látja az út melletti hirdetőtáblákon, mint otthon, itt is egymásba érnek a személygépkocsik, s legalább olyan márkájúak, mint a hazaiak, csak ezek balkormányosak.
Hiába, Magyarország Európa közepén van, itt is húszezer fontos autóval húz el a gazdag a kolduló hajléktalan mellett, jól öltözött emberek együtt várakoznak a villamos megállóban a hitvány, vékony ruhákban didergőkkel, és itt is mindenkire egyformán esik a hó.
Liao és Kata magyarul vitatkoznak valamin, nem érti, hogy mi a vita tárgya és hiába kérdezi Danit, a fiú csak nevet, de nevetésében ott rezeg az izgalom, mint aki komoly megmérettetés előtt áll és fél annak kimenetelétől.
-    Mondd, kedvesem, tudnak a szüleid az érkezésemről?
-    Hát persze, Birgit, csak Liaot sem ismerik még.
-    Akkor lesz meglepetés!
Birgit tudata mélyén fészkelődik egy gondolat, eleinte csak halványan ködlik, majd határozottan körvonalazódik. Tudnak az érkezéséről, csak arról nem, hogy mulatt, hogy tejeskávé színű a bőre, gyapjas göndör a haja, szépen ívelt, telt az ajka, a szeme fehérje és a fogai vakító fehérek, ahogyan arról sem tudnak, hogy Kata szíve egy kínai karate mesterért dobog.
Alea iacta est!
Hangosan felkacag, mintha milliom gyöngy gurulna szét a kocsiban, mire feleszmél, három csodálkozó szempár kereszttüzébe kerül.
Nincs semmi baj azzal sem, hogy Kata éppen ezt az időpontot választja kedvese bemutatására, hiszen így a szülők egyszerre szembesülnek a tényekkel.
Dani magyarázza, hogy a kétsávos keskeny, láthatóan régi híd, melyen átmennek Pestről Budára, a Duna felett, az a Lánchíd. Most érzi Birgit, hogy kissé fáradt, nem tudja befogadni az információkat, inkább odabújik Danihoz, lehunyja a szemét és megpróbál lazítani.
Félálomban hallja, amint a többiek magyarul beszélgetnek, halkan, hogy ne zavarják. Nagyon jó érezni Dani testének melegét, olyan biztató nyugalom árad a fiúból, amely kisimítja a feszült idegeit. Hirtelen elutazni egy idegen országba, egyik percről a másikra, megismerni idegen embereket, egy magyar családot, akik más kultúrában élnek, másként gondolkodnak. Hiába szereti Danit, attól tart, hogy nyolc hónap ismeretség után sem ismeri a fiút igazán. Figyelmes, gyengéd szerető, akivel szeretkezni minden nő álma lehet. Magában orgazmus királynak nevezi, mégis, érez egy távolságtartást, melyet nem tud hová tenni. Abban biztos, hogy Dublin városában ő az egyetlen nő, akivel a magyar fiú ágyba bújik, de a kérdés az, hogy otthon, Magyarországon, ki gondol rá vágyakozással, és ki várja vissza. Csupa talány Dani, aki nyelvtanulás címén érkezik az ír fővárosba, és diplomája ellenére egy pizzériában vállal alantas munkát, és ha véletlenül nem ismerkednek meg, akkor a mai napig ott mosogat, és nem azon töri a fejét, hogyan juthatna be a dublini egyetemre phd-s hallgatónak.  Szerencsére mister MacDermot elégedett Dani munkájával és hajlandó segíteni a tanulmányait.
-    Ügyes ez a magyar, Birgit, de ha téged csak ágymelegítőnek használ, tönkreteszem az életét!
 Tizenöt órával ezelőtt az a magyar felhívta, hogy csomagoljon, ott a reptéren a jegye, jöjjön Budapestre, mert szeretné bemutatni a családjának. Csak azt nem mondta, hogy milyen minőségben, munkatársként, barátnőként, kedvesként, vagy potenciális jegyesként.
Megcsörren Dani telefonja, erre felriad és akaratlanul is hallja a hívót, az erőszakos női hangot, mely kérdéseket tesz fel, az intonációjából következteti, meg abból, ahogyan Dani nyugodt hangon megpróbál válaszolni.
Lassan kiérnek a városból, vastagabb a hó az úton, mellékút lehet, mégis nagy a szembejövő forgalom.
Még mindig esik a hó, a sűrű, nagy pelyheket viharos szél kavarja, ezen az útszakaszon nincsenek házak. Kata óvatosan vezet, hol lefelé, hol meg felfelé kanyarog az út.
Birgit szomjas, lassan hét óra lesz, otthon ilyenkor már a reggeli teáját iszogatja és kekszet eszik hozzá, miközben átfutja a reggeli újság főbb címeit.
Ismét házak körvonalazódnak az út mentén, kisebbek, nagyobbak. Egyik sarkon mintha elsuhanna szeme előtt egy II/a felirat, s úgy rémlik, ebben a kerületben laknak Daniék. Befordul az autó a mellékutcába, melyben egyetlen kocsi nyoma árválkodik az út közepén. Kata visszakapcsol hármasba, majd az enyhe emelkedőnél kettesbe, s a kocsi lomhán kapaszkodik fel a második keresztutcába, ahol a negyedik ház előtt megállnak.
Kétszintes, fatornácos ház, teljesen új, bordó cserépborítással, nem túl nagy telekkel. A bordóra festett kovácsoltvas kerítés előtt elsöpörve a hó, ahogyan a ház bejáratától a kapuig, valamint a nagykaputól a garázsig. Távirányítóval nyílik a kapu és a garázsajtó.
Birgit felélénkül, pattanásig feszülnek az idegei, mintha eddigi élete legnagyobb megpróbáltatására készülne. Dani mindig az édesanyját emlegette, az apjáról egyetlen szót sem ejtett. Szinte biztos, hogy jól kijön az anyjával, de az apja még számára egy fekete ló, akiről bármi kiderülhet. Dani kipattan a kocsiból, átmegy a túloldalra és kinyitja Birgitnek az ajtót. A lány nyújtja a kezét és arra gondol, hogy perceken belül megismerkedik Dani szüleivel.   
Elállt a hóesés, így könnyebben száguldhat a szél, amely próbálgatja az erejét, felkapja a havat és tölcsérbe formálja, majd odacsapja valamihez, egy fa törzséhez, vagy egy ház falához. Ha ember áll útjába, szeme, szája tele lesz hóval, hogy levegőt sem kap.
Birgit kabátja alá kap a szeszélyes szél, ahogyan elindulnak a ház bejárata felé, s magában egyre csak azt hajtogatja, hogy az idegen barát, akivel még nem találkoztál. Bár az lehet, hogy ez a mondás nem illik Dani szüleire.
Nyílik a ház ajtaja, és ott állnak Dani szülei. A papa kezet csókol Birgitnek és kedvesen átöleli, hogy mit mond, azt nem érti a lány, de a magas, mackós alkatú, ötvenes férfi hangjából kedvesség árad, majd elengedi, átfogja a nála kicsit alacsonyabb, de a Birgitnél sokkal magasabb, vékony, szikár felesége vállát és mintegy bemutatja őket egymásnak. Az asszony visszafogottan kezet nyújt, majd rövid habozás után megsimogatja a lány arcát és betessékeli a nappaliba. Jön a nyomában Dani, kezében a bőrönddel és lesegíti a kabátját, majd navigálja, hol találja a fürdőszobát meg a toalettet, s biztatja, hogy nyugodtan frissítse fel magát, utána reggeliznek.  A fürdőszoba ajtóból visszanéz és látja, amint Kata az apja nyakába ugrik, majd bemutatja Liaot, akivel a papa legalább olyan kedvesen ráz kezet, mint ahogyan őt is fogadta. A mama pedig elsápad, kedves próbál lenni, de nem igazán sikerül neki.
Kellemes, barátságos, meleg a ház, a konyha, az étkező és a nappali egy légtérben helyezkedik el, melyeket csak a néhány lépcsős szinteltolás választja el. A nappaliban okkersárga nyolcszemélyes bőrgarnitúra, nagymérető plazma tv, hifi torony, video, modern festmények, vastag, barna mintás szőnyeg uralja a teret, melyet nyers színű, két oldalról nyitott polcsor zár az étkező felé. Ebből a térből nyílnak a mellékhelyiségek, és a két szoba, továbbá innen vezet fel lépcsősor az emeletre, ahol a két gyerek rezidenciája helyezkedik el.
A legnagyobb természetességgel vezeti körbe Dani a lányt, majd felkapja a bőröndjét és felkíséri a garzonjába. Harsányan kacag, amikor Birgit előveszi a családnak szánt ajándékait.
-    Látom, nekem csak magad hoztad, de segítek lecipelni apa italait, hátha engem is megkínál az öreg! – ugratja a lányt, - de ne félj, kedvesem, behajtom rajtad az én ajándékomat is! – és felkapja a lányt, hogy magához szoríthassa és csókolhassa kedvére.
Birgiten annak a parfümnek az illatát érzi, melyet Orsinak vett, és amely végül az apján keresztül az anyjáé lett. A két szeretett nő ugyanazt a parfümöt használja! Halleluja!
-    Finom az illatod!
-    Tudom, hogy te is ismered ezt a parfümöt, láttam, vettél egy üveggel.
-    Igen, anyának – válaszolja rögtön, végül is tényleg Blankáé lett.
Mire leérnek az étkezőbe, már ott várják őket a többiek, a terített asztalnál ülve. Birgit pillanatok alatt átlátja a reggeli kínálatot, melyben italként tea, kakaó, tej, narancslé, ételként tojásrántotta, bundás kenyér, kolbász, vaj, sajt, paprika, paradicsom, fehér kenyér és zsemle ékeskedik, hat terítékkel közrefogva. Kata csacsog az anyjával, ám mintha Blanka szórakozott lenne és nem is figyelne oda, miről beszél a lánya. Bezzeg Big Dani kedélyesen társalog Liaoval, aki kitűnően beszél magyarul, mintha ezer éve ismernék egymást.  
A fiú fordítja, amit Birgit mond:
-    Szívből köszönöm a meghívásukat, és engedjék meg, hogy szerény ajándékaimat átadjam.
Legnagyobb meglepetésére Big Dani gyermeki örömmel fogadja az italokat, s láthatóan nagyon sajnálja, hogy nem kóstolhatja meg azonnal, mert mint azt Dani fordítja, be kell mennie a munkahelyére, ám este majd bepótolják. Akkora puszit ad a törékeny lány arcára, hogy attól Birgit azonnal elpirul. Blanka rezzenéstelen arccal veszi át a masnival díszített csomagolásban lévő stólát, halkan köszönet félét rebeg, és azonnal bontogatni kezdi. Bezzeg Kata azonnal átöleli Birgitet és pergő nyelven angolul köszöni meg az ajándékát, pedig nem is sejti, mit rejt a díszes csomagolás.
Hajaj, Liaora nem gondolt, hogyan is gondolhatott volna, ezért mentegetőzik. A fiatalember csak mosolyog, s valami olyasmit mond, hogy nincs semmi baj, majd franciára fordítja a szót:
-    Beszélsz franciául?
-    Persze, természetesen – válaszolja Birgit és fülig ér a szája.
-    Kata francia- történelem szakra jár, vele is tudsz franciául beszélgetni, ha nem akarod, hogy mindenben Dani fordítson.
Ezen azután mindhárman jót nevetnek, még Big Dani is elmosolyodik, mert valamikor egyetemista korában ő maga is tanult franciául, csak annak már több évtizede, és megkopott a szókincse, inkább érti, mintsem beszéli a nyelvet. Ugratja is a fiát azonnal:
-    Danikám, felkötheted a fehérneműdet, mert a húgod, a barátja és a barátnőd éppen most beszélték meg, ha nem akarja Birgit, hogy te fordíts, akkor franciául beszélnek!
Nem kerüli el Birgit figyelmét a Blanka arcán átsuhanó villanásnyi árnyék, erről jut eszébe: „Szeresd az ellenségedet – be fog dilizni tőle!” (E. Doan) Ettől a szállóigévé vált mondástól azonban nevetnie kell, s így foglal helyet Big Dani jobbján, aki máris azt hiszi, hogy kicsit már ért magyarul.
Finom a reggeli, Birgit bundás kenyeret eszik és hozzá méregerős, tejjel hígított teát kortyolgat. Liao sem kéreti magát, vajas zsemlét készít és beborítja kolbászkarikákkal, paradicsom szeletekkel fedi be, s narancslét tölt a poharába.  Széles mosollyal dicséri, milyen finom erős a kolbász, az apja is így szereti, teszi hozzá, mert a papája magyar, az édesanyja kínai. Kata és a Big Dani rántottát eszik, citromos teát iszik hozzá, ahogyan Dani is ezt az italt választja, ám látván, hogy Birgit egymás után tünteti el a bundás kenyereket, a sajtszeletek és a vajas kenyér mellett dönt. Egyedül Blankának nincs étvágya, kakaót iszogat, és vajas zsemlét majszol hozzá, majd átnéz a konyhai tűzhelyre, felpattan, mint akit a kígyó csípett meg, és kiveszi a sütőből a barnapirosra sült lekváros buktákkal teli tepsit. Kata a segítségére siet, hogy mielőbb a vendégek elé lehessen tenni a porcelán kínálón gőzölgő buktákat, melyek illatára nem csak a férfiaknak, de Birgitnek is összefut a nyál a szájában. Teleette magát a bundás kenyérrel, talán ötöt is eltüntetett, de elképzelni sem tudja, hogy ne egyen a forró süteményből. Lehet, hogy Blanka nem egy közvetlen, nyitott ember, ám kétségtelenül kiváló háziasszony.
-    Egyetek, gyerekek, de vigyázzatok, mert nagyon forró és megüli a gyomrotokat!
Hibátlanul beszél franciául, majd magyarul is elismétli, hogy Dani is értse. Meglepődik a társaság, kivéve Big Danit, aki göcögő nevetéssel teszi hozzá:
-    Látjátok, Blanka nem felejtett el franciául, pedig egyszerre jártunk egyetemre.
Ezen azután valamennyien jót nevetnek, és mire Blanka visszaül az asztalhoz, a kínálón alig néhány bukta árválkodik, hozhatja a következő adagot. Végre elmosolyodik, s Dani felszabadultan megszorítja Birgit combját az asztal alatt.
-    Nagyon finom, vehetek még egyet?
-    Vegyél csak, Birgit, amennyi csak jól esik, de hozok Bilagitot, vegyetek be egy-egy szemet, mert nagyon megüli a gyomrotokat.
-    Maradj, szívem, majd én hozom. Úgyis készülődnöm kell, mert kilenckor megbeszélésem lesz. Este ötre itthon leszek.
Big Dani magyarul szól a feleségéhez, a fiatalok már nem figyelnek, egymás elől kapkodják a buktákat. Liao porcukrot kér Katától, aki azonnal hozza is és vastagon beszórja az összes süteményt, mire Birgit tettetett szörnyülködéssel megjegyzi, hogy neki ez nem tesz jót, mert a cukor hizlal és mi lesz az alakjával. Dani nem késik a riposzttal, majd fogyókúrára fogja, de nem itthon, mert az édesanyja készítette ételeket és süteményeket okvetlenül meg kell kóstolniuk, mert azok igazi hungarikumok. Lehet, teszi hozzá, hogy Liao édesapja magyar, de abban biztos, hogy mákos gubát nem tud főzni.
-    Daniiiii… bátyus, már megint befolyásolod anyát, hogy a kedvenc ételedet készítse, gulyáslevest mákos gubával. Lehet, hogy Birgit és Liao meg sem kóstolná.
-    Mi az a mákos guba?
-    A világ egyik legfinomabb édes étele – válaszol Birgitnek Big Dani, - de ne féljetek, gyerekek, szerintem Blanka több féle étellel készül vacsorára. Kata, ha azt akarjátok, hogy bevigyelek benneteket az egyetemre, készülődjetek, mert nekem már indulnom kell. Este találkozunk, szervusztok – köszön el a társaságtól és felesége homlokára ad egy puszit.
-    Induljatok, ha mennetek kell. Liao, várlak vacsorára.
-    Nagyon köszönöm, asszonyom, itt leszek.
Tíz perc múlva hármasban maradnak, és Birgit úgy érzi, hogy a fáradtságtól azonnal elalszik.
-    Dani, kísérd Birgitet a szobájába, hadd pihenjen le. Utána gyere le, mert beszélnem kell veled.
A következő öt órában Birgit alszik, mint a tej, pedig szívesebben maradna ébren, mert minden percét élvezi a magyarországi kirándulásnak.
Kettőkor ébred, teljesen kipihenten. Nem találja Danit, arra gondol, hogy bizonyára lenn van az anyjánál. A franciaágy melletti éjjeli szekrényen felfedez egy fényképet, amely korábban nem volt ott. Dani és egy szőke, magas, manöken alkatú csinos lányról készült, amint síeléskor egymásra nevetnek, szinte süt belőlük az egymás iránti szerelem.
Ki tette ide ezt a képet? Dani biztosan nem. Akkor ki? Ez a lány lenne, aki visszavárja Danit, aki miatt kapcsoltuk megállt egy szinten?
Kibuggyan szeméből a könny. Kár volt idejönni! Lám, még csupán kilenc órája van Budapesten és máris haza kívánkozik! De nagyon! Igaza lenne MacDermotnak, hogy Dani csak ágymelegítőnek használja, a dublini tartózkodásának idejére? Legszívesebben azonnal hazaindulna, akár gyalog is, vagy jobb lenne azonnal átköltözni egy szállodába, van elég pénze, hitelkerete, akár egy hónapig is maradhatna, bérelhetne egy autót, bejárhatná a főváros környékét. Nyeli a könnyét rendületlenül. Szedd össze magad, Birgit, csak vidám arcodat mutasd, legalább már tudod, mire számíthatsz.
Letusol, kényelmesen felöltözik, nem sminkeli ki magát, felesleges, a szemén létszik, hogy sírt, majd azt mondja, hogy a szemébe ment a tusfürdő. Nadrágban, könnyű, szellős blúzban fut le a földszintre, ahol Blankát egyedül találja.
-    Szervusz, Birgit, kialudtad magad?
Meglepődik a lány, annyira kedves vele Dani édesanyja. Gyanús, nagyon gyanús a dolog.
-    Segítesz nekem a főzésben?
-    Szívesen, de nem vagyok nagyon jó szakács.
-    Nem baj, nem is feltételeztem rólad, legalább beszélgetünk. Adok egy szabadidő ruhát, a Katáéból, az talán jó lesz rád, kár lenne a csinos ruhádat összepiszkítani.
Egyáltalán nem örül az átöltözésnek, de szót fogad, mit is tehetne. Ha játék, játsszuk, tekintsük egy szerepjátéknak!
A Blankától kapott jogging teljesen új, még az árcédulát sem vették le róla. Legalább tisztességes, nem egy használt rongyot adott neki, pedig olvasott otthon egy cikket arról, hogy a magyaroknál egész üzletláncok forgalmazzák az angol használt ruhákat, melyeket a britek már kidobtak és géprongynak sem használnák. Nem akarta elhinni, hogy egy olyan tehetséges nép, amely világhírű tudósokat, Nobel díjasokat adott a világnak, annyira szegény legyen, hogy géprongyban járjon? Lehet, hogy ez is csak dublini hírlapi kacsa, mert az újságot ki kell tölteni valamely blikkfangos hírrel akkor is, ha nincs kéznél semmi valós információ. Nem is érdekes a dolog, hanem hogyan mondja meg Blankának, hogy éhes, még Daninak csak megmondaná, de ettől  a sótlan, középkorú nőtől még egy pohár vizet sem kérne! Pedig szomjas is!
-    Ha már beígérte az én drága kisfiam, hogy hungarikumot főzzek nektek, Kata pedig megkifogásolta Dani kedvenc ételét, kénytelen vagyok más menüt készíteni. Nem vagy éhes? Készítek neked egy szendvicset. Mit kérsz hozzá? Narancslét, vagy teát, esetleg főzzek egy kávét?
-    Köszönöm, jó lesz a narancslé.
Ahhoz képest, hogy Blanka nem használja a francia nyelvet, körülbelül azon a szinten beszéli, mint Birgit, és könnyen megértik egymást, mert a nyelvtannal meglehetősen lazán bánnak, nem mindig a helyes segédigét és igeidőt használják. Egy született francia lehet, hogy nem is értené teljesen a beszélgetésüket, de az a lényeg, hogy ők értik egymást.
A szendvics nagy volt, melyből körben, a salátákon kívül, hatalmas, ismeretlen tartalmú, okkersárga burkolatú, feltehetően hússzelet lógott ki, és ínycsiklandozó illatára Birgit hatalmasat harap belőle. Finom, nagyon ízlik neki, hiszen ez pulykamell, párizsi bundában. A második falat után figyeli a háziasszony konyhai tevékenységét, amint nagy fazékba vizet enged, melybe szárnyas húsdarabokat, és rengeteg zöldséget tesz, majd lassú tűzre felteszi főni. Arcán a feszültség úgy megülepszik, mintha ez lenne a természetes közege, a dolga pedig az lenne, hogy ott minél mélyebb ránc barázdákat szántson, melyekbe bevetheti a gond és a magányosság kicsírázott magvait. Észre sem veszi, hogy a szendvicse felett Birgit figyeli, s fürkésző szeme minden rezdülését rögzíti, s amit lát, az éles ellentétben áll a megismerkedésük pillanatában tárolt képpel. Már nem a kemény, családirányító asszonyról szól a történet, hanem a megkeseredett asszonynak a megszokott tevékenységébe való kapaszkodásáról, nehogy összeomoljon éppen most, amikor két vendég is van a családnál, akiket a magyar vendégszeretethez és a családi hagyományokhoz méltón, vendégül kell látni. Gyakorlott mozdulatokkal panírozza a csirkecombokat, utána az U alakú halszeleteket, majd beteszi a hűtőbe, ráér megsütni fél öt körül. Krumplit és rizst tesz fel főni, nyilván ez lesz a köret.
Működik az elszívó a tűzhely felett, mégis érződik a gyöngyöző húsleves illata, majd a fahéjas párolt almáé, a tejben főzött máké. Nagy csomag túrót vesz ki a hűtőből, cukrozza, tojással összetöri, és a munkapultra teszi a párolt alma és a mák mellé, majd nagy csomag mazsolát bont, gondosan leöblíti és elosztja a három töltelékbe. Birgit szótlanul figyeli Blanka minden mozdulatát. Elképzelni sem tudja, mi lesz ezekből. Nem mer megszólalni, csak figyeli az asszony magányos tevékenységét. Csomagot bontogat, vékony fehér lapok kerülnek elő, melyeket három részre szétválasztva egyenként konyharuhákra fektet, majd olvasztott vajjal vékonyan megken, mindegyikre még két másik hasonlóan kezelt lapokat tesz, a végén pedig a három előkészített tölteléket összekeveri a mazsolával, és egyenként a lapokra halmozza, és feltekeri az alatta lévő konyharuhák segítségével. Végül kivajazott tepsibe, egymás mellé fekteti a tekercseket, végigsimítja az olvasztott vajjal és beteszi az előmelegített sütőbe. Felegyenesedik. Arca kipirosodik a melegtől. Tölt magának egy pohár kristályvizet, egy hajtásra megissza, amikor megfordul, hogy néhány pillanatnyi pihenőre leüljön a nappaliban, meglepődik:
-    Látod, rólad elfelejtkeztem, bocsáss meg nekem. Ízlett a szendvics?
-    Köszönöm, nagyon finom volt.
-    Egészségedre. Elszívok egy cigarettát, utána segítesz megteríteni az asztalt?
-    Nagyon szívesen.
-    Dani bement a városba, hogy megszervezze kettőtök programját a következő napokra. Remélem, sikerült eltalálnunk az ízlésedet, lesz benne városlátogatás, múzeum, kiállítás, színház és mozi. Jobb, ha előre megveszi a belépőket és a jegyeket, hiszen rövid az idő ahhoz, hogy improvizálni lehessen. Szombaton pedig az egész család lemegyünk a balatoni nyaralónkba és kisebb autós túrát teszünk az északi parton. Bízom benne, hogy télen is elvarázsol a Balaton, a tihanyi visszhang, meg a badacsonyi kéknyelű.
Blanka elkezdi kérdezgetni Birgitet, aki kinyílik, mint napfény melegétől a virág, és úgy mesél magáról, mint korábban még senkinek sem tette. Miközben a vacsorához megterítik az asztalt, mint mikor felbontod a pezsgőt és kiszabadul a palackból a gyöngyöző ital, úgy tör a felszínre a lány lelkében mélyre zárt, édesanyja, Maura MacDermot doktornő rövid életéről szóló történet.  Dublin egyik legismertebb, katolikus, főnemesi családjának negyedik, ám egyetlen leány gyermekeként született Maura, az érzékeny lelkű, ám meglehetősen önfejű és elkényeztetett kislány, aki a szöszke, cserfes kislányból húszas éveire, elejére öntudatos, kiváló diagnoszta hírében álló orvossá vált. Fejébe vette, hogy afrikai gyerekeket akar gyógyítani és szembe szegülve a családi akarattal, kiment a fekete kontinensre jószolgálati tevékenység keretében, és az ott töltött évek alatt beleszeretett egyik helyi kollégájába. A kolléga persze házasemberként nem tervezett hosszú távra, ám a mandátuma lejárta után Maura mégsem egyedül tért vissza, mert a szíve alatt ott volt Birgit. A kislány megszületését követő harmadik évben a nagyszülőkre bízva gyermekét, ismét kiment a szerelméhez, hátha most már sikerül átcsábítania a férfit Írországba. Olyannyira kudarcot vallott, hogy maga is megbetegedett és maláriában meghalt. A mulatt kislány egyáltalán nem illet be a MacDermot családba, amely se kivetni, se befogadni nem tudta és nem is nagyon akarta. Helyzete úgy rendeződött, hogy a legfiatalabb nagybátyja magához vette és felnevelte, és amint Birgit megkapta a diplomáját, alkalmazta a cégében, melyben Maura után 30 %-os tulajdonrésze is van. Erről a családon kívül senki sem tud. Birgit alkalmazottként éli az életét, dolgozik, mint mindenki más és igyekszik a nagybátyjától elszakadni, amennyire lehet, hogy az ötvenes évei elején járó agglegény végre megtalálhassa élete párját, s talán végre saját családot alapítson. Nagybátyja minden szeretete ellenére nem tudta megvédeni a mulatt kislányt a származása miatti támadásoktól, melyeket Birgit hol könnyen, hol meg nehezen viselt.
-    Mára úgy viselem a bőröm színét, mintha a legértékesebb kincsem lenne. A két idősebb nagybátyám most akar befogadni a családba. Késő. Nekem jelenleg csak egy rokonom van.
Hirtelen tör rájuk a csend.
Blanka rezzenéstelen arccal hallgatja a történetet, csak a szemében él a csodálat, de vigyáz arra, hogy ezt ne lássa a lány. A sütő lekapcsol, ideje kivenni a süteményt. Most elkelne Birgit segítsége.
-    Rétest sütök, gyere, kérlek, segíts felszeletelni, míg a többi ételt elkészítem.
Tőle szokatlan élénkséggel magyarázza, hogyan kell felszeletelni, hogy ne törjön el, és közben gyerekei kiskorából származó humoros történetekkel fűszerezi a mondandóját. Egymás mellett tevékenykednek és orrába szökik Birgit kellemes parfümjének illata.
-    Finom a parfümöd, még a rántott hús illatán is átüt.
Birgit ügyesen próbálja felszeletelni a forró süteményt, anélkül, hogy megégetné a kezét.
-    Úgy tudom, neked is ilyet hozott Dani.
Blanka tovább forgatja a sülő húst, mintha nem is hallaná a lány megjegyzését.
Dübörgő léptekkel rohan le Dani a lépcsőn, egyenesen a két nőhöz, megáll a hátuk mögött és egyszerre fogja át a vállukat, testvériesen megosztva közöttük két puszit:
-    Szervusztok, megjöttem. Szeretem ezeket a finom illatokat. Látom, Anya, hogy Birgitből egykettőre háziasszonyt faragsz! – mondja és elcsen egy szelet rétest a tálcáról, - Jó, Anya, ez csak mintakóstolás!
-    Mondd csak, kisfiam, miért nem kapom meg a parfümöt, amit nekem hoztál?
-    Jaj, elfelejtettem és tegnap este odaadtam Apának, hogy adja át neked!
A nappaliban, a televízió mellett felejtett mobilból előtör a Vadnyugat zenéje.
-    Eredj, Dani, vedd fel, úgy látom, apád megint itthon felejtette az egyik mobilját. Ne edd tele magad süteménnyel, mert nem tudsz vacsorázni!
A fiú már a harmadik rétest tömi magába, elvégre mindegyik féléből mintát kell kóstolni.
-    Halló, Kovács Dániel vagyok! a fia… rendben, megmondom.
-    Ki volt az?
-    Valamilyen Tekla, Apát kereste. A másik telefonja ki van kapcsolva. Öregszik Apa, egyszer a fejét is elveszti. Majdnem elfelejtettem mondani, hogy minden belépőt és jegyet megvettem, a színházba velünk jönnek Katáké is.
Ez utóbbi mondatot megismétli angolul is, hogy Birgit is értse.
Megérkeznek Katáék. Liao malomkeréknyi virágcsokrot hoz a háziasszonynak, el is pirul Blanka, mintha életében először kapna férfitől virágot. Zavarában elküldi az ifjúságot, még kell egy fél óra, mire mindennel elkészül.
Birgit siet átöltözni és mire csinosan visszatér, Dani Liaoval konyakozik a nappaliban és közben meccset néznek a televízión.
-    Csinos vagy, Birgit! – dicséri a kínai fiú.
Persze, pirul el a mulatt lány, „Csinos ruha az, amelyik arra készteti a férfiakat, hogy minél előbb letépjék.”
-    Szép, vagy szívem – ugrik fel Dani és átöleli a lányt, birtoklón, csak azért, hogy Liao tudja már, hol a helye.
-    Gyere, Birgit, hagyd ezeket a lelkes szurkolókat! Mindjárt jön Apa is és csatlakozik díszes társaságukhoz.  Küldjük ki Anyát a konyhából, legyen fél órája pihenni és rendbe szedni magát.
Közben már Kata is átöltözött, csinos, de nem feltűnő a fél lábszárig érő, szürke szoknyájában, és világoskék selyem blúzában.
Blanka ódzkodik, végül mégis enged a lányok unszolásának és elmegy átöltözni.
-    Ami azt illeti, valóban kitett magáért Anya. Újházi tyúkhúsleves, rántott csirke, rántott ponty, tört hagymás krumpli, rizs, savanyúság és rétes lesz a vacsora. Végre nem a bátyám kedvencét főzte! Jaj, Birgit, nagyon köszönöm a smink készletet! Biztosan egy vagyon volt, azt sem tudom, mivel viszonozzam.
-    Nem kell viszonozni, miért is kellene? Reméltem, hogy elnyeri a tetszésedet.
-    Annyira örülök neked! Nem, nem az ajándék miatt, félre ne értsd!
-    Nem értem félre.
-    Látom, hogy a bátyám boldog melletted és megférfiasodott! De ezt meg ne mondd neki! Még elbízná magát. Tudod, mindig is Dani volt Anya kedvence. Már régen nem bánom, mert nekem így sokkal kényelmesebb volt, többet megengedhettem magamnak, mint a korombeli lányok.
Birgit úgy érzi, számára nem biztos, hogy kellenek ezek az ismeretek, melyekkel Kata traktálja, ezért ideje a magyar konyha rejtelmeivel foglalkoznia, s azonnal megkérdezi, mit jelent az Újházi tyúkhúsleves. Arra persze nem számít, hogy Kata lelkesen és hosszan magyarázza, nem csupán a leves összetételét és eredetét, hanem a többi fogásét is. Hallja, de nem hallgatja, inkább fülel a fiúk felől érkező zajokra, mert közben megérkezik Big Dani, nekik éppen, hogy odaköszön, ledobja a zakóját és csatlakozik a szurkolókhoz. Észreveszi a televízió mellett felejtett mobilját, felpattan, és elmegy a nappali legtávolabbi részére telefonálni, ahonnan egyetlen hang sem jut el Birgit füléhez, ám a gesztikulációja alapján arra következtet, hogy mérges.
Kata közben témát vált.
-    …és jövőre kimegyünk Párizsba, a Sorbonne-ra, mert ingyen lakhatunk Liao nagybátyjánál,  akit áthelyeztek Münchenbe, és nem akarja üresen hagyni a berendezett lakását. Anya még nem tudja, de abban biztos vagyok, hogy nem tetszik neki, hiszen kettesben maradnak az öregemmel, és halálra unják magukat nélkülünk.
Végszóra megjelenik Blanka, sötétzöld ruhában, melyhez Royal kék kiegészítők tartoznak, és igazán elegáns, a többiekhez képest.
Big Dani befejezi a beszélgetést, s amint meglátja Blankát, sziszegve, dühösen, de halkan, mondd neki valamit, mire azonnal érkezik a riposzt, mosolyogva, higgadtan. Erre már Kata is felkapja a fejét.
-    Miről beszélgetnek? –kérdezi Birgit.
-    Nem érdekes. Apának nem tetszik, hogy Anya kiöltözött.
Érdekes, mintha ennél azért többről lenne szó. Úriember az, aki sosem szidalmazza káromkodva a feleségét hölgyek jelenlétében.  
Birgit, nyugi, nyugtatja magát, lehet, hogy rosszul ítéled meg a helyzetet, meg a szereplőket is, hiszen láthattad, hogy milyen kedvesen bánik Big Dani Katával is és vele is, nem beszélve a fiúkról, akiket szinte egyenrangú barátként kezel.
Dani előhoz egy digitális fényképezőgépet, és a vacsora teljes időtartama alatt jó néhány fényképet készít. Igyekszik elkapni a legérdekesebb szituációkat. Jópofának tartja, hogy Birgit nem tud betelni a húslevessel, két tárnyérral is elfogyaszt belőle, ám a második fogást kihagyja és a rétesre koncentrál, azon belül is a mákosra. Liao végig eszi a teljes palettát, levest, rántott csirkét krumplival, salátával,  utána a halat rizzsel és tartárral, majd a rétesből is lenyel négy darabot.
Blanka kínálgatja a vendégeket, Big Dani pedig az italra koncentrál, amint kifogy a bor bárki poharából, máris utána tölti, nehogy kiszáradjon az illető, hiszen tudja magáról, milyen rossz is az, ezért kénytelen ötpercenként locsolni a torkát. A nappaliban, az ülőgarnitúra előtti dohányzóasztalon, kristályvázában ott virít a hatalmas virágcsokor, melyet Blanka Liaótól kapott.
Feltűnik Birgitnek, hogy Big Dani szeme időről időre a virágcsokorra téved, de nem meri megkérdezni, hogy ki kapta és kitől. Kata segít az anyjának leszedni az asztalt. Liao a családfővel beszélget, magyarul, így egyetlen szót sem ért az egészből. Dani meg elkeveredett valahová. Pukkadásig teleette magát, már a bornak sincs helye a pocakjában.  Azon jár az esze, vajon ez a magyar család mennyire tipikus, a vendégszeretetével, a belső feszültségeivel? Láthatóan nincsenek anyagi gondjaik. A garázsban két kocsit látott, nyilván a másik Blankáé.
Előkerül Dani, kezében egy csokor vörös rózsával, mond valamit magyarul a társaságnak és mindenki visszaül a helyére.
-    Drága Birgit! Köszöntelek a családom körében és nagyon örülök, hogy eljöttél hozzánk. Fogadd el tőlem ezt a csokrot és szerény kis ajándékomat, amely reményeim szerint kifejezi a szeretetemet és mellyel szeretném számodra emlékezetessé tenni a magyarországi látogatásodat!
Zavarban van a lány, pirulva feláll. Bódító a rózsák illata, amint Dani röpke csókja is.  Az ajándékát apró, masnival díszített ékszerdoboz rejti. Kata segít neki, elveszi tőle a virágot, hogy vázába tegye, a többiek meg kíváncsian nézik a kezét, mint bontja ki az ékszeres dobozt, hogy kivegye belőle a sötét kárminpiros, úgynevezett galambvérszínű csiszolt rubin kővel ékített fehérarany gyűrűt. Pontosan illik a bal keze gyűrűs ujjára. A meglepetéstől szólni sem bír, szerencsére Dani átöleli, biztató szavakat suttog a fülébe.
Kata az asztal közepére állítja a vázába tett csokrot, majd Liaoval együtt pár pillanatra eltűnnek, hogy visszatérve pezsgőt és tortát hozzanak, poharakkal, új terítékekkel.
Dani szeretetet mondott és nem szerelmet, akkor ez nem leánykérés, ha pedig nem az, akkor miért ölelgetik egymás után a többiek? Ez amolyan magyar szokás lenne?
Ravasz a pezsgő, a fejébe száll. A dobostorta is magyar specialitás, nagyon finom, ízlik is Birgitnek, megeszik egy egész szeletet, még akkor is, ha nehezen tud helyet szorítani neki. ilyen ételek fogyasztása mellett hamarosan százkilós lenne, a jelenlegi ötven helyett.
Láthatóan felszabadul mindenki a pezsgő hatására, és ha nem csalja meg a füle, Liao éppen most magyarázza Blankának a Katával közösen tervezett párizsi tanulmányokat, Big Dani pedig a fiát ugratja valamivel, mert Dani teljesen belepirul.
Egyedül Kata figyel Birgitre, s azonnal észreveszi, hogy a lány lassan rosszul lesz a sok ételtől és italtól. Feláll, odamegy hozzá és a fülébe súgja:
-    Mi lenne, ha sétálnánk egyet? Meglesznek nélkülünk egy fél óráig, nem?
Bólint Birgit, az bizony jó lenne.
-    Anya, mindjárt jövünk, sétálunk egyet.
-    Rendben, de öltözzetek fel rendesen.
Kissé homályos szemmel nézi Dani, amint a két lány megy fel a lépcsőn a tetőtérbe, persze, ez valamilyen női dolog lehet, ha elvonulnak.
Elült a szél. A kerekképű hold ezüst fényében fürdik a táj. Hideg az idő. Talpuk alatt ropog a hó, ahogyan az úttest közepén sétálnak. A családi házak ablakaiból meleg fények szűrődnek ki. Idillien békés ez a táj.  Birgit nem is érti, hogyan őrizhette meg egy világvároson belül ez a kerületrész a nyugalmát. Szótlanul sétálnak egymás mellett, megkerülnek kétutcányi házat, valahogyan nincs itt az ideje a beszélgetésnek. Időnként rájuk csahol egy-egy kutya a biztonságát jelentő kerítés mögül, ez inkább szól a tulajnak, mintsem a sétálóknak.
Húsz perce sétálnak. Befordulnak az utcájukba. A házuk előtt ismeretlen autó áll, és Blanka beszélget valakivel. Szaporázzák a lépteiket, hogy mielőbb odaérjenek.
-    Mi baj, Anya? – kérdezi Kata.
Birgitet szinte mellbe vágja az ismeretlen felől áradó parfüm illat, amely körülveszi a magas, vékony, harminc körüli, erősen sminkelt, bőrnadrágban, tűsarkúban és derékig érő csincsillában pózoló nőt, s amely pontosan megegyezik a saját parfümével.
A három nő magyarul vitatkozik, egy szó nem sok, annyit sem ért belőle. Nem figyelnek rá, ezért csendben megkerüli a kocsit és kiveszi belőle a slusszkulcsot, visszasétál a többiekhez és szinte suttogva, megszólal franciául:
-    Bonsoir, mesdames, je peux vous aider avec quelque chose? Vous pouvez appeler l'ancien ordre de brûler? Dans la rue, j'ai trouvé l'allumage. Qui a volé la voiture? Ou raconter un ami champion de karaté pour nous aider à résoudre la situation?’1’
Egy pillanat alatt csend lesz. Birgit elővesz a zsebéből egy mobilt:


-    Alors, qui appeler? La police ou un ami? ’2’
Blanka és Kata rezzenéstelen arccal hallgatja Birgit előadását. Bezzeg az ismeretlen nő ideges lesz:
-    Baszd meg, ki a picsa vagy te bokszos? És honnan kerülsz ide?
-    Je pense que maintenant mal se comporter avec moi, je ne suis pas habitué à cela.’3’
A vékony, törékeny lány Kata kezébe nyomja a mobilt és a slusszkulcsot, majd megpördül a tengelye körül és egy jól irányzott rúgással leteríti az ismertetlent.
-    Il ya deux ans, a abandonné le sport, et très difficile à oublier .. pardonne-moi, il a été instinctif.’4’
Szinte gyengéden nyúl az ismeretlen nő felé, hogy felsegítse a földről.
- Il est préférable de simplement disparaître. Me le faire savoir, le parfum est aussi le même que vous. Et je suis sûr que l'on vient.. ‘5’
Kata nyújtja is azonnal a kulcsot a nőnek, aki szitkozódva elhajt.
-    Allez, les filles, boire un thé chaud. Il fait froid ici. ’6’ – tereli a lányokat befelé a házba.
Birgit foga akkor kezd vacogni, amikor végre ismét Dani mellett ül. A fiún látszik, hogy egy pohárral többet ivott a kelleténél, átöleli a lányt és egy centiméterre sem engedi el magától. Ez nem is zavarná annyira a lányt, férfiembernél előfordul. Hanem a Blanka arcán tapasztalt változás idegesíti. A düh az az állapot, amikor a nyelv gyorsabban forog, mint az ész. Nem, nem most kellene előkotorni a szőnyeg alól a szemetet.
A tea ott gőzölög asztalon.
Blanka térül, fordul, majd Big Dani elé tesz egy mobilt és egy kocsi kulcsot.
-    Édesem, érted jött a barátnőd, de nem engedtem be. Ez egy családi összejövetel, itt nincs semmi keresnivalója az aktuális szeretődnek. Hívd fel, és menj utána. A negyvenedik házassági évfordulónkat már nem töltjük együtt. Holnap beadom a válópert. Ezt kellett volna tennem már akkor, amikor Dani két éves volt és a zakód zsebében piros csipke bugyit találtam. Nem akartam, hogy a fiunk csonka családban nőjön fel, ezért is ragaszkodtam annyira hozzá, mert végig ő tartotta bennem a lelket. Számtalan éjszakán kettesben voltunk. De nem sajnálom, hogy nem váltunk el, mert hat év múlva megszületett Kata. Felnőttek a gyerekeink, megélnek a maguk kenyerén. Siess, szívem, még lecsapják Teklát a kezedről. Jó bőr. Szó szerint. Danival lehet egyidős. Csak az ő lelke mintha nem lenne olyan érzékeny, reá aztán nem mondhatod, hogy Anyafi lelkű.
-    Blanka… ne viccelj Blanka!
-    Nem viccelek.
Dani szólni készül, de nem forog a nyelve. Liao keskeny szeme tovább szűkül. Birgit érzi, itt és most befejeződött ez a házasság. Szorosan fogja a fiú kezét, nehogy elmenjen mellőle.
Big Dani feláll az asztaltól, és elindul a felesége felé, ám Kata közéjük lép:
-    Menj el, Apa. Kérlek. Majd holnap megbeszélitek. Hívok egy taxit.
Liao csatlakozik Big Danihoz.
-    Köszönöm a vacsorát. Későre jár, ha megengeditek, én is elmegyek haza.
-    Rendben, Liao. Remélem, ízlett a vacsora. Viszontlátásra, fiam. Kata kikísér benneteket. Kislányom, vidd apád után a bőröndjét, már összekészítettem, ott találod a gardróbban.
Néhány perc múlva visszatér Kata és átöleli az anyját. Kitör belőle a zokogás. Blanka csitítja:
-    Les filles, Savez-vous que ce qui est commun chez les hommes et dans le parachute?
Si la toute première fois que vous en avez besoin, ne sont pas là, il est probable que vous n'en avez plus besoin.’7’
Birgit Maurára gondol, az édesanyjára, akinek senki sem idézte ezt a mondást, pedig szüksége lett volna rá. Talán Katának még nem késő átgondolni Liaoval való kapcsolatát.
Dani belefúrja az arcát Birgit nyakába:
-    Szeretlek…
-    Moi aussi  ’8’– válaszolja a lány -, mi lenne, ha holnap itthon maradnánk?

Szószedet:
1- Jó estét, hölgyek,  segíthetek valamiben?Az utcán találtam a slusszkulcsot. Ki lopta az autót? Esetleg szóljak a karate bajnok barátomnak, hogy segítsen nekünk megoldani a helyzetet?
2-Kit hívjak? A rendőrséget vagy a barátomat.
3- úgy vélem, most csúnyán viselkedsz velem, nem vagyok ehhez szokva.
’4’- Két éve hagytam abba a sportot, és nagyon nehezen felejtek... bocsáss meg, ez ösztönös volt.
’5’- Jobb, ha most eltűnsz. Tudd, hogy rajtam is ugyanolyan parfüm van, mint rajtad. És biztosan tudom, hogy egy helyről származik.
’6’- Gyertek, lányok, igyunk egy meleg teát. Hideg van idekinn.
’7’- Lányok, tudjátok-e, hogy a mi a közös a férfiakban és az ejtőernyőkben?
Ha a legelső alkalommal, mikor szükséged van rájuk, nincsenek ott, akkor valószínű, hogy soha többé nem lesz szükséged rájuk.
’8’ – én is