A farkasalma (Aristolochia clematiti) és a veserák

(Molekuláris módszerek a rákmegelőzésben a XXI. században. Közérdekre számító részletek „A környezet, a genetika és a rák” c. szakmai jegyzetemből)

A genomikai (molekuláris genetikai) kutatásoknak az ún. elsődleges és másodlagos daganatmegelőzésben mindez idáig sokkal kisebb figyelmet szenteltek a kutatók, mint magának a rák kezelés molekuláris módszereinek. Pedig ez egy nagy jelentőségű, fantasztikus lehetőségekkel kibontakozó tudományterület, ami a XXI. sz. módszereinek azon integrációját jelentheti, ami nem csak a rákdiagnosztikát, az egyre hatékonyabb rákellenes gyógyszerek kifejlesztését, hanem hosszú távon a monitorozást, vagy a szűrést is a genomikai -molekuláris, DNS-szintű- módszerek kutatása révén teszi lehetővé, és remélhetően egyre inkább elérhetővé.
Mindehhez minden igényt kielégítő rák megbetegedési (morbiditási) regiszterekre van szükség, amelyek feltérképezik, hogy melyek azok a legelterjedtebb daganat típusok a világon, akár populációs, akár földrajzi elhelyezkedés szempontjából, amelyek a kiváltó tényezőkkel (életvitel, expozíciók, stb.) részleteikben is számolnak és azok miként hozhatók összefüggésbe egy emelkedett rákkockázattal.
A halálozási (mortalitási) és a morbiditási (megbetegedési) statisztikák közötti különbségek megállapítása a megelőzés és a gyógyítás sikerességének fokmérői.
Példaként megemlíthetjük, hogy egyes daganat típusok előfordulásának emelkedése igen nagy méreteket öltött az utóbbi évtizedekben. Ezek területi, földrajzi halmozódást is mutatnak, mint pl. a kissejtes tüdőrák, a melanoma, vagy a májdaganatok előfordulása egy adott földrajzi régióhoz vagy népcsoporthoz kötötten.
A genomikai kutatásoknak köszönhető egy nagyon érdekes felfedezés is, amit pl. Romániában a Duna deltája körül élőkben és Tajvanon fedeztek fel (108)
Az eddig összegyűlt esetekből és vizsgálatokból levont szomorú konklúziók kapcsán több országban - közöttük pl. Tajvanon is - betiltották az arisztolsavat tartalmazó gyógynövény-készítmények – így a farkasalma – használatát, forgalmazását.
A farkasalma gyakori összetevője egy a fogyást segítő, illetve az ízületi fájdalmakat enyhítő ázsiai gyógynövénykeveréknek (önmagában is és keverékekben is!).
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rákkeltő anyagok egyes csoportjába sorolja a farkasalmaféléket tartalmazó gyógynövény-készítményeket. Ez a besorolás azt jelenti, hogy mára nemcsak állatkísérletekből, hanem embereket vizsgáló kutatásokból is elegendő bizonyíték gyűlt össze a rákkeltő hatás bizonyítására. DÖBBENETES, hogy sokkal több mutáció képződik a felső húgyúti szervekben ettől a szertől, mint amit a dohányzás vagy az UV-sugárzás okoz más szervekben!!
A felmérésekben felső húgyúti daganatokban szenvedő betegeket vizsgáltak, akikről ismert volt, hogy korábban rendszeresen fogyasztottak arisztolsavat tartalmazó készítményeket. Ezeknél a betegeknél a daganatsejtek teljes genetikai állományát átvizsgálták. Kiderült, hogy a pontmutációk egyik fajtája - amelyben a DNS adenin (A) bázisának helyére egy timin (T) épül be – rendkívül nagy gyakoriságot mutatott a ráksejtek genetikai állományában. Ezt a mutáció típust korábban már összefüggésbe hozták a farkasalmából származó arisztolsavval, az azonban nem volt ismert, hogy ez az előfordulás hol, milyen körülmények között és milyen gyakori.
A világon pl. a leggyakrabban előforduló egyik veserák típus Tajvanon található olyanoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak farkasalmát. A szomorú pedig az, hogy bár hivatalosan betiltották a növény és származékainak terjesztését és fogyasztását, sajnos mind a mai napig az internetes VILÁGHÁLÓN még a hirdetésekben megvásárolható e fogyasztó „csodaszer”.
Romániai felső húgyúti veserákos betegeknél például, ahol a búza közé (majd a liszt őrleménybe) farkasalma mag került és azt a helyi lakosok elfogyasztották, szintén egyértelmű volt a veserák ezen típusának halmozódása és ezzel együtt ez a tipikus mutáció, míg az arisztolsavval nem exponált szintén román, francia, brit és cseh felső húgyúti daganatban szenvedő betegeknél nem tudták kimutatni, vagyis utóbbiaknál hiányzott az arisztolsav hatásához kapcsolható génmutációs mintázat (109 ). l
Az arisztolsav "genomikai ujjlenyomata", tehát kifejezetten az erre az anyagra jellemző mutációs mintázatot produkálja. Noha jelen tudásunk szerint a felső húgyúti daganatokban szenvedő betegek kezelését ez a genomikai szűrési eredmény még nem módosítja, de a daganatok minél korábbi felismerését a módszer elősegítheti mindazoknál, akik korábban fogyasztottak arisztolsavat tartalmazó készítményeket. Tehát: csak módjával a nem ellenőrzött teákat, csodaszereket!
Reménykeltő, hogy már most próbálkoznak a kutatók olyan nem invazív tesztek kifejlesztésével, amelyekkel a vizeletből vagy a vérplazmából is ki lehetne mutatni, ha a DNS-ben a fent említett mutációs mintázat jelen van, hiszen a mutációk jelenlétével és csökkentésével kivédhető a speciális veserák (sőt -mint tudjuk-számos egyéb rák) kialakulásának kockázata.
 

(GundySarolta)