Utolérhetetlen, magyar dekameroni gyűjtemény hőseként is állhatna előttünk, születésének 135. évfordulóján gróf Teleki Pál, aki l879. november elsején  Budapesten látott napvilágot, a  politikus és író gróf Teleki Géza fiaként. Apja Tisza  Kálmán  kormányában belügyminiszter is volt.

GRÓF TELEKI PÁL

                                                                  deskripció                                                                                                                                               

Leiró ábrázolás, az analitikus szemlélet, tudositás feladatát magára vállaló elméleti szükségletnek szolgálni szándékozó előadásnem. Leíró célja, hogy  a szemléletesség  eszközével az egymásutáni részletvonásokból  a rendteremtés olyan legalapvetőbb feltételeivel ismertesse meg az olvasót, amelyben pont a logika mellőzése miatti zürzavar uralkodott. Tehát, a deskripció nem külön irodalmi műfaj, - tartalmi és alaki  -  sajátossága szerint,  de elkülönülő csoport, ahol a pszihológiai, szociológiai, történelmi vonásokat és főleg nemzet-politikai kérdéseket  figyelembe kell venni.                                                                                                        

Utolérhetetlen, magyar dekameroni gyűjtemény hőseként is állhatna előttünk, születésének 135. évfordulóján gróf Teleki Pál, aki l879. november elsején  Budapesten látott napvilágot, a  politikus és író gróf Teleki Géza fiaként. Apja Tisza  Kálmán  kormányában belügyminiszter is volt. Sorsa, élete, életműve – jelzők nélkül i -  csak száraz adatfelsorolásban is regényes. Hadd idézzünk néhényat:  18. évesen érettségitett a Piarista Gimnáziumban,, majd jogi, társadalomtudományi, földrajzi és mezőgazdasági tanulmányokat folytat, s 19O3-ban az államtudományok doktora . Országgyűlési képviselő, Magyar Földrajzi Társulat főtitkára, szudáni, európai és amerikai utazó, kutató. Magyar Tudományos Akadémia tagja, Turáni Társaság elnöke, Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke, Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, majd 1918-19-ben a  Területvédő liga elnöke. Magyar  Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság elnöke., Kultusz-, illetve külügy - miniszter.   

Résztvett a bécsi magyar nagykövetség kirablásában./!/   Már 1919-től tanít a budapesti               Tudományegyetemen.  Ott van a ,  Magyar békedelegáció tagjaként a trianoni tárgyalásokon és  itt került elő a Kárpát-medencei „vörös térkép” /a magyarokat piros szinnel jelölve!/. IV.Károly  visszatérési kisérlete után 1921,éprilis 14-én  / Tibor nap/ lemondott  9. hónapos miniszterelnökségéről.Horthy Miklós kinevezte Magyarország főcserkészévé. Az Eötvös – kollégiumnak is kurátora volt. 1926-ban megalapitotta a Szociográfiai Intézetet és az Államtudományi Intézetet is. A Magyar Reviziós Liga  megteremtője, Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke. A  Magyar Táj - és Népkutató Intézetet 1938-ban hozta létre.                                                                

Parancsnokunk” -  National Geographic Magyarország – 1936-37-ben az Országos  Közoktatási Tanács elnöke lett a volt miniszterelnök, aki nem sokkal ezután, l938, májusában kultuszminiszterré avanzsált. Az 1938. esztendő novemberében az első bécsi döntés idején a magyar tárgyalódelegáció tagja., egyik vezetője volt. Majd ismét  kormányfői megbizatést kapott, amelyet 1939. február 16-tól gyakorolt, egészen tragikus haláláig, 1941. április 3-ig. Ekkor önkezével vetett véget életének  Itt talál méltó helyet gróf Teleki Pál  egyetemi nyilvános rendes tanár az  Erdélyi  Férfiak  Egyesületének elnöke által irt Előszó rövid ismertetése.  A Történeti Erdély  címet viselő nagyszerű tanulmány-kötet az Erdélyi Férfiak Egyesülete gondozásában jelent meg  l936-ban Asztalos Miklós  szerkesztésében .                                             

„A „történeti Erdély” lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918. ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar életben. Az 1918.év őszén ránktámadt politikai változások nyomán ez a szerves egység formailag megszakittatott.                   .                          

A „ Történeti Erdély” nem  lezárt múlt. De mégis ezidő szerint még nem folytatódik. Úgy lehet szemlélni, mint amivel a mának nincs kapcsolata? Tehát befolyások és szenvedélyek nélkül? A mai idők egyre inkább alkalmasak arra, hogy visszatekintve a „Történeti Erdély”-re, elkészitsük róla a beszámolót. A beszámoló magyaráz, tanít emlékezetbe idéz, figyelmeztet. Van köze mégis a jövőhöz is, mert az élet nem szűnik meg, sem az élni akarás.A múltban gyökeredzik minden eljövendő s így Erdély  jövője is. Vannak örök tényezők, örök adottságok, amelyek igazságunkat a messzi évszázadok mélyébe ágyazzák, viszont igazságunkat előre hirdetik eljövendő századok felé is... Büszke  örömmel  bocsátom ezt a könyvet hóditó útjára, mert ennek  a könyvnek hóditania kell a magyar közönség  körében. Otthonra kell lelnie minden házban, hogy a múlt Erdélyét mindenkiévé tudja tenni.”                                                 .                            

Zárszó:  Gróf Teleki Pál tudta, hogy Erdély  a szabad gondolkozás, a szellemi szabadság földje, - még akkor is ha bűnös, ki gondolkozni mer.       

Pásztori Tibor Endre