2011.12.21. 21:58, miner
Egyszer mintha porfelhő lenne, valami nagy szürke szél közeledett Magyarország felé. A magyarok, mivel hogy mind talpraesett emberek voltak, gyorsan előszedték a tulokszarvakból faragott kürtöket és elkezdtek ellen hangot keresni a közeledő viharos szél ellen.
- Fújjátok, ne hagyjátok abba. - mondták az asszonyok, mert ők bizony nem bírták megfújni, hiszen oly nehéz volt azokból a régi kürtökből hangot kicsikarni.
Ám, de odament egy lány és éppen amikor a férfiak már nem bírták tovább és mind a földre zuhantak, éppen akkor a lány elővett tarisznyájából egy kicsi ügyes kosszarv kürtöt és belefújt. Hát lássatok csudát, a szürke vihar megtorpant, be sem jött az ország területére. Már oszladozott, mint a hold sarlója által feldarabolt felhő, szakadozott és eloszlott. Mindenki örült, mert ilyen volt ám akkor a magyar. Nem kerülte el semmi a magyar nép figyelmét, ha egyszer az országgal történt valami. Persze, hogy örültek. Futárokat küldtek a király elé és jelentették:
- Felséges urunk, és királyunk, magyar hazánk atyja és védelmező pásztora. Ez és ez, történt. A szürke szélnek nem sikerült betörnie Magyarországra, uram királyom a férfiak helytálltak.
- A férfiak helytálltak. - bólogatott a király. - Nosza hát hordóval vigyetek bort nekik.
- De felség...
- Semmi de, bort vitessetek nekik, ha egyszer én mondom.
- De felség. - szólalt meg ekkor a királynő, mire a király bosszankodva ránézett.
- Igen királynő, igen elmondhatja.
- Felség, a férfiak mind kidőltek, de jött valaki utolsóként és annak kürtje képezte az ellen hangot, amitől a szürke szél megtorpant.
- Igen? - csodálkozott a felség. - Tehát nem a legények érdeme, királynő, hanem egy lányé?
- Igen felség, a lány a megmentőnk. De hol a lány, mert azóta senki nem látta.
- Nem baj, a bort mégis osszák szét és a lányt pedig kerítsék elő . - mondta a király és a trónra ült bíráskodni, mert akkoriban a királyok nem csak tapsoltatták, mutogatták magukat, hanem igazságosan bíráskodtak is, és minden tettükkel az igazságot szolgálták.
Szerteszét rohantak a futárok és vitték a hírt, hogy a kos szarva kürtnek fúvója, a jó és erős lány váratik a palotába.
Telt, múlt az idő, de a király és a királynő hiába várták a lányt. Annak nyomára senki nem bukkant, pedig a legsebesebb lovakkal indultak ám a keresésére, de hiába, a lány eltűnt.
Akkor a legények megitták a bort és azt mondta az egyik:
- Te, én szégyellem ezt a bort felhajtani. Hanem tudjátok mit?
Fogadjuk meg, hogy elmegyünk és addig megyünk, míg rá nem bukkanunk a lányra.
- Igyál csak, - mondta neki a másik - mert elmegyünk mi véled és a föld alól is előhozzuk, majd meglátjátok.
Úgy is lett, mentek a fiúk, mind székely tarisznyásan, benne a hamuba sült pogácsával és az okos furulyával. Mentek és hát volt közöttük egy bolondosabb, na az mindig maradt le és mindig az okos furulyát kapta elé és fútt belé, ha kellett, ha nem.
- Hé, te SZÖRÉNY, itt van mellettünk a testvéred, SZOVÁT. Mondd mért nem vagy mellettem mért mind maradsz le? Miben sántikálsz, mert ha eltévedsz a sűrűben, bizony mehetsz haza, mert apródokkal most nem tudunk foglalkozni.
Ám hiába, Szörény csak fúvogatta a furulyát, és leste a madarakat, leste a nyulakat, meg a medvéket. Azoknak zenélgetett az okos furulyáján.
Hát egyszer csak nézik, az okos furulya bizony a madarakat, meg a vadnyulakat, őzeket mind Szörény mellé gyűjtögette. Úgy ment, hogy a sok állat nyüzsgött a közelében. Némelyik még a feje tetejére is felült, annyira szerették az okos furulya énekét.
Akkor azt mondta Szovát a többieknek:
- Na, én is azt fogom eztán művelni, amit a Szörény ecsém, és úgy is tett. Akkor azonnal őt is kezdték követni a vadak.
Ezt látva, minden legény fújta már a kis okos furulyáját, ám de az egyiknek csak tilinkója volt. Legutoljára ő is elé kapta. És szupssz!
Amikor belé fújt, a madarak mind megbolondultak. De nem csak a madarak, hanem a nyulak, meg a rókák, de még a farkasok is. Minden állat egymást kerülgetve, orgonálva, morogva, hátrálva akkora zajt csapott, hogy az még Nárittyenig is elhallatszott.
- Ki vagy te siheder? Hogy kerültél közénk és honnan van az a tilinkó? Hol a legények szokásos okos furulyája?
No, akkor az a inkább még kamasznak látszó tilinkós megrázta a fejét, hogy ő nem tudja. Hát, ha megrázta, hamarosan meg is bánta, mert a kalap lepottyant a fejéről. Kibomlott a haja és mindjárt észrevették, hogy nem fiú az, hanem lány, méghozzá a szürke szeleket megfékező hős leány.
- Hé, te miért tetted ezt velünk? - néztek rá a székely legények csudálkozva. - Miért nem szóltál az elején, mire volt jó ez a kalamajka? - mondták volna de a lány rájuk kiáltott.
- Vigyázzatok, mert jön a hétfelű sárkány. Éppen azért nem akartam jelentkezni a királynál sem, mert hírét vettem, hogy a hétfejű sárkány, aki a szürke szélben közeledett, most forgószél formájában fog ideérni, ha megtalál. Na, azt még az okos furulya hangja sem állítja meg. Értsétek meg, jobb, ha hazaszaladtok.
Már mindenki szaladt volna, de Szörény csak megint belefújt az okos furulyába és lám, a nagy és erős sárkány, mint a kezes bárány, csak leszunnyadt és mély álomba merült.
- Nincs ezzel különösebb baj. - nevetett most már a tilinkós lány, kinek neve Dárinka volt. - Csak jól tetted Szörény, hogy nem dobtad el az okos furulyát. - azzal elmentek a királyhoz.
A király amikor meglátta a lányt és a bolondos fiút elnevette magát.
- Dárinka és Szörény, a jó isten is egymásnak teremtett titeket. Házasodjatok össze.
Akkor mindjárt csaptak egy jó nagy lakodalmat, de olyant, hogy még a király is bokázott abban. Végezetül az új párt beleültették egy sajkába és elküldték őket a mézeshetek letöltésére.
Mentek, mentek a folyón lefelé és mire a tenger partjára értek, vége is lett a mesénknek. Ha mesémnek nem lett volna vége, tán még most is folytatódna.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Néha úgy érzem Benedek Elek reinkarnálódott benned. Meséid olyan jóízűek, szavaidtól, kifejezéseidtől! S mindig jön a hirtelen, mineres, fordulat benne. Ami a megoldás kulcsa! Gratulálok hozzá! Mint ÍRÁST javaslom. kiemeltnek, s ANTOLÓGIÁBA. Szeretettel tisztelettel kívánok áldott, békés, bórban, búzában, frissen sült cipó illatával, rengeteg mákos és diós beiglivel bővelkedő.halászlével, töltöttkáposztával teli. Karácsonyt neked. S ha még lenne mit hozzá fűznöm. Kívánságaim sora is tovább tartott volna. 
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Remek mesédhez ezúton is gratulálok. :-)