Kedves barátaim! Találkoztam Zoéval, és sokat változott az élete, mióta beszélgettünk! Felköltözött Budapestre, és ott vállalt munkát. Nagyon komoly lány, és építi a jövőjét, tudatosan. Itt akar élni, a Hazánkban, és itt szereté felnevelni gyermekeit, ha majd lesznek.

nagy öröm számomra, hogy előre hoztam Ricsi Zoéját. Úgy látszim, mi "régiek" egyformán látjuk a helytezet. Csatlakozom Péter, Miklós , és Ágacska (Kata) hozzászólásához.

Teljesen egyetértek "koborkutya" hozzászólásával! A szülő kötelessége megtanítani a nagybötűs életre a gyermekét, kutya kötelessége  megtanítani a küzdésre, ugyanúgy felkészíteni arra is, hogy olykor siker, de van, hogy kudarcokat kell megélniük, s feldolgozniuk. Felneveltünk egy hedonista, érdektelen, önző generációt. Sok a nyafogás, körülöttük, kevés a követelmény! S amíg csak kapnak, nyakló nélkül, addig nem változik semmi! 

Kedveltjeim!

Lehetséges, hogy egyedül maradok véleményemmel.

Engem ingerel az állandó ájvékolás, a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban.

Amikor munkába álltam, osztályidegenként - szakképzett - villanyszerelőként voltam "pályakezdő".

Fizetésem az idősebb betanított munkatársakénak kevesebb mint a fele volt! A fizikailag legnehezebb munkarészeket nekünk fiataloknak kellett végezni. Ugyanakkor mi tanuló korunkban magasabb hozzáértésre tettünk szert, ezért a "gógyis" igényű feladatokat is mi láttuk el. Normában dolgoztunk. A brigád, és csoportvezetők úgy számolták el a teljesítményeket, hogy ők, és kocsmai ivótársaik legyenek eredményesebbek!

Én, és fiatal társaim munka mellett továbbtanulással töltöttük szabad időnket. Nomeg fusizással egészítettük ki bérünket. Ekkor még nem voltak GMK-k egyéb államilag pártolt mellékfoglalkozások.

Ha megházasodtunk, akkor jött a feketeleves. Saját lakáshoz szinte lehetetlen volt jutni! Épültek új lakások: párttagok, munkásőrök, rendőrök, katonák számára. Közönséges halandók a munkahelyi szakszervezet, KISZ, Pártbizottság ajánlásával kiegészített kérvénnyel mehettek a kerületi Tanács Lakásügyi Osztályához.

Szüleink, amennyiben nem tudtak összeadni egy megvásárolható új, vagy használt lakást, akkor mi is albérletbe szorultunk. Nekem első házasságom a kilenc évi albérlet idején romlott meg, bár később váltunk el.

Kedves mai fiatalok!

Szétbombázott, anyagilag, erkölcsileg tönkretett országot tettünk épphogy lakhatóvá, mert aki elégedett, az vagy hazudik, vagy ködösít! Negyvenhét évi munkaviszonnyal szerzett nyugdíjból élek.

Nemrég halálossá válható betegséget éltem túl.

A visszamaradt kórság rendszeres gyógyszerezését úgy lehet megoldani, hogy a roppant drága gyógyszerek néhányát szakorvosi javaslattal  lehet megvásáolható árúvá tenni.

A volt osztályvezető főorvosom, cinikusan felvilágosított, hogy mérsékelt árú gyógyszer árát ő keresi meg számomra!

Felmérgesedtem, és elmondtam neki, hogy a kórháza az én korosztályom többlet munkája révén épülhetett meg. A szék, amiben ül, ugyancsak a mai öregek elspórolt pénzéből lett megvásárolva.

Ma el kellett mennem, hogy időpontot kapjak a szemészetre. a betegirányítónál ülő ifjú hölgy a szomszéd ablaknál ülő társával beszélgetett. Öt perc várakozást követően megkocogtattam az üveg ablakot.

Innen át kellett  aztán menni egy másik hölgyhöz, mert a szemészetre időpontot is kell kérni, és azt amott adja egy másik hölgy.

Ő némi böngészés után hét, és fél heti terminust jelölt meg a vizsgálatra.

- Mi történt a Szemészorvosokkal? Kihaltak? - kérdeztem

- Ennyi pénzért, mint mi dolgozunk? Csoda, ha inkább külföldre mennek?- kérdezett vissza a fiatalasszony.

Én pedig felnéztem a mennyezetre.

Eszembe jutott egy nemrég készült riport a legrangosabb egyetemünk polgáraival. Elemi, egyszerű kérdéseket kaptak, amelyekre elvétve tudtak felelni!

Annyit mondtam:

- Ha én inkább külföldön terveztem volna Rendelő Intézetet, akkor ez a ház se volna. És mi se voltunk agyon fizetve. - aztán kijöttem, és most megírtam.

Péterrel egyetértésben én is szívesen lennék fiatal, hogy velük egykorúként segítsek az országot, és polgárainak lelkét rendbehozni.

BML

Bocsánat, ha nem ilyen hozzászólásra számítottatok.

Én viszont szeretnék fiatal lenni, hogy építhessem azt a Magyarországot, amit szeretnék látni, megélni.

Hiszek Magyarország feltámadásában. 

Megjegyzés: a mai nehézségek között élő fiatalok mentek-e reggel négykor sorba állni kenyérért, amit majd hoznak kocsival, és csatárláncban adogatják be a boltban kézről készre és jegyre kaptuk ha ugyan maradt, ha nem akkor rohantunk oda ahol még állítólag nem fogyott el!

A rőfös üzletben pokrócok érkeztek, télikabátot varrtak belőle azok, akik sorra kerültek, és jutott.

Inas koromban Magyarkanizsáról Szabadkára a 42 km reggel másfél órát tartott, szundítani lehetett a fogason függő kabát alatt, és hallgatni az öregek háborús élményeit,  beérkezve Szabadkára, rohanás a munkába,  16 órakor indul vissza a vonat, és ugyanezt az utat este tízig teszi meg a cukorrépa kampányban, mert minden állomáson tologatják a vagonokat.

Folytassam a párhuzamot a mai fiatalok okostelefonos nyomoróságaihoz?

Péter

Szegény fiatalok! Ahol nincs stabil otthoni háttér, ott bizony a fiatal bajban lehet...

Nem könnyű a mai fiatalnak, de a legrosszabb az, hogy sok középkorú ember is olyan agymosott, hogy néha csak ámulok. Olvassátok Cion bölcseinek jegyzőkönyvét és megértitek a mai világot.

Kedves barátaim! Zoé most szerelmes, és vannak tervei! Igen örülök neki, hogy optimista, és lelkes! Kívánjunk sok sikert neki, és a többi fiatalnak, egy szebb jövő reményében! Köszönöm, hogy elolvastátok! Van ám második rész is! Ezt nem fenyegetésképpen mondtam! :)

Igen,így van ahogy mindenki hozzászólt ehhez a témához. Nekem 3 nagylány unokám van , és egy sem akar gyermeket ebben a ma helyzetben. Állandóan győzködöm őket, hogy kell a család, kell a gyerek. Se munka , se lakás, se semmi csak a diploma . Mi lesz így velünk fiatalok?

Nem szeretem másra adni a felelősséget, de a naív, hiszékeny  szüleink, nagyszüleink nem vették észre, hogy a modernség, szexuális szabadság  útjára lépve elveszítik azt a  minőséget, amit erkölcsnek és magyarnak neveznek. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy el kell olvasni a

Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve-ét, hiszen abban minden benne van!

Ricsi kedves! Hidd el, hogy soha sem volt könnyű a fiatalok helyzete, így nem meglepő, hogy ma sem az. Mégis! Ők hordozzák a jövőt, ők teremtik meg az elkövetkezendő nemzedéket, ők nevelik fel a folytatást, a magyarokat, tehát nehéz munkájukhoz én nagyon sok erőt kívánok!

A levélváltás során a kis hölgy még tanul, ami jó dolog, mert ő már úgy vállal családot, hogy megtervezi, kézben tartja, jó felé terelgeti... Az volna a jó, hogyha nem várna ezzel túl sokáig, mert éppen a tanult lányok esetében van a gond, hogy ketyet a biológiai óra, és mire minden előkészülettel megvannak, már nem a tervezett 2-4 gyermek születik, hanem max. 1, így a nemzetfogyás bekövetkezik... Pont az a réteg nem gyarapodik, amelyikre a jövőt tényleg rábízhatnánk....

Tudom, a népszaporulatnak nemcsak mennyisége, hanem minősége is van.

A jövő nem kilátástalan, hanem erőt kívánó! Így volt ez mindig, erre gondoljatok drága fiatalok!

Tökéletes korképet adott a kislány a maga életéből merítve. Az is nagy probléma, hogy a médiában - tv-ben csak olyan dolgokat látnak, ami teljesen mellőzi az erkölcsöt. Ez most a divat! Képzeld el azokat a 10 év körüli gyerekeket, akik soha nem látták elmenni dolgozni a szüleiket, mert nem dolgoznak. Csak ő jár iskolába. Vajon, milyen lesz a jövőképe? Biztos, hogy nem a munkát fogja keresni. Mindenhol durvaságot, agresszivítást látnak, hiszen a tv-ben (amit állandóan néznek), nincs is más.

Vagy lelkesen elvégzi az egyetemet, és ott áll munka nélkül, vagy elvállal valamit, ami nem a szakmája. Mindenben az értéktelenség divat, a gyerekek előtt ez a példa áll. Vagy aki éppen olyan csaádból jön, ahol még vannak tisztességes emberi normák, ők nem fogják megtalálni helyüket sehogy.

Mai világban fiatalnak lenni nem könnyű, sajnos a pénz számít és semmi más, a szülők elválnak a gyerekek magányosak. Én úgy gondolom, hogy megváltozni ez a világ akkor fog, ha mi emberek teszünk érte, de mindenkinek saját magánál kell elkezdeni. Saját magunkat kell elfogadnunk és feltétel nélkül szeretni, hogy képesek legyünk családunkat és embertársainkat is feltétel nélkül szeretni, nehéz feladat de nem lehetetlen. Ha nem vágyunk lehetetlen dolgokra, de értékeljük az apró kis dolgokat életünkben.

Szia! A tökéletes korkép, kórrajza. Pszichoterapeutaként mondhatom ez  a valóvilág. Csatlakozom hozzád, én sem szeretnék mai fiatal lenni.... Azt viszont nem felejthetjük el, hogy jellemünk fundamentuma a szülői minta. Ahhoz, hogy  jelen legyen a kétszülős minta,  családrombolás helyett hanem családépítésre van szükség. Akkor lesz egészséges a jövő embere.