körbevesz a gyűlölet, szeretet sehol...

de kit érdekel a nép véleménye?

 Milyen beszédes a múltunk, 

(Van, aki rosszra gondol?)
Hitvány történésznek osztott érdem,
hogy százszor megfizetett már a nép,
de kit érdekel a nép véleménye?
Jaj nekünk, hús-vér bennszülötteknek,
globalizálódó lakosként vettek meg  
Hogy próbáljunk ellentmondani,
Máris megérkezik a küldemény,
Ama, kilóra mért gumilövedék.

Ide süllyedtünk, de hát ki tudta?
Hazug álvezéreink mit szánnak nekünk,
Kinézték üveghegy világunk
Irigy tervük az üveghegyről indult,
István király a menyecskéhez fordult,
 Keresztényként feleségül vette,
ifjú hercegét meg is keresztelte.
Ám, de Európa Vajkot vakította,
Magyar vért a trónról galád pusztította.
Egyik meghalt méreg által,
másikat elintézték árulással.
Jaj istenem, királyunk László,
igazságod elorozták  százszor,
Béla, aj, de véres a ruhád,
hát nem megmérgezték Mátyást?
Így hát oda az igazság.

Dolgos birka a magyar,
ki kell bírnia az igát,
lesz még ő idegen jogar,
ha agyon tervezik e hont,
Kiakasztják, nem vagyunk itthon.
Mindennek sötét hátsó szándéka van,
Jövőnk bőségszaruja kilopatva,
Verítékes arcunk megpirítva.
Kelet a földjeinket kéri,
nyugat a kincseinket igényli.
Kis vállalkozni lehet-e itt?
de hát az alap már nem ér semmit.
Lányaink mundéros jó csajok,
véreink határon túli pogányok,
Csíksomlyón hiába van búcsú,
mert a lánc még a régi,
s hogy mindég kimélyüljön,

Mélyítik, mélyítik az árkot.
Nincsen egynyelvűség,

Tündérkerted boronálják

Tündéreid síró banyák…

Erdélyben mundéros a rend,
úrnak születik, ki megszállta
gyarmatát, csimpolyával járja.
Port és aranyrögöt ciánoznak,
agancs-csibukból meakulpáznak,
kikupált kortesezők kezében a végzés.
Dolgos magyar tudsz még hinni,
szinte ingyen robotolni?
Kértél kölcsönt, s most meglátod,
valuta ára miatt szétmegy a családod.
Kinek mondanád el, hogy becsaptak?
Saját vezetőid potom áron már eladtak.
Sír a múlt emléke a sárga lapokon,
papírtalpú bakancsok a Don kanyarban,
halált megvető rohammal elvágódnak,
végre már nem fáj a talpnak.
Kevés hely volna még gyermekeknek,
kevés az öregeknek; pénz a mérce.
Papír és papírtalp kórtermi vaságy
csak orvosi döntés a megoldás

Akit az ég meg akar tartani, szabadságot kap,
akit nem, az már kiutazott és elfelejt mindent,
belső mérleg a gőg és a pénz,
belháború kéne nekik és az egész.
Minden kellene, ami még miénk itt,
a bányák a hegyek és vizeink,
és az iskolában azt tanítják, hogy nincs lélek.
Körbevesz a gyűlölet, szeretet sehol,
E világon, nincs, aki magyar mellé pártol.
Fárasztanak naponta a piac ingadózásai,
mert mindig maguknak mérnek többet,
mindig ők, akiknek tartozni fogunk.
Jaj, istenem a csíksomlyói búcsú,
hiába imádkozunk, miénk lesz az ocsú?
Konok sziklába fagy a gyűlölet,
Tanyákon bolyong a gazdátlan szél...

Sziklákba fagy az elárvul magyar jajgatása,
alföldi tanyákat ver fel a gaz,
Egyre több magyarparlagon az ugar.
Reméljünk még, vagy tanuljunk angolul?
Esetleg finnül, mint szegény "rokonok",
tudatosan dobjuk el anyánk szép szavát,
mert csak az él itt meg, aki nem magyar,
s minden másféle globalizált karvaly?
Tisza meg a  Duna el ne mossa,
bokrok alatt pihen Árpád maradéka,
nem kell a hűség, sem dolgos kéz se már,
kinek  sütik meg itt a jövő kenyerét?
Dörmögj te elküldött bádogos,
mormold utána csepeli esztergályos,
villanyt se kapó tanyán megrokkant téeszes,
és te is,  volt cukorgyári kisemmizett.
Itt ez mind E U R Ó P A…
Ezt adták az unióban neked!
Vérrel áztatott földed feldarabolják,
szépen őrzött szántóid közművesítik,
Szemfényvesztő világ hatalmasai

 Nyerészkednek bús könnyeiden.
Kinek volt joga érdeked közprédává tenni,
kinek e népet önmagából kiforgatni?
Mint a tiszavirág, egy napig tartott a csatlakozás,
ám, de másnap már jött az elbocsátás.
Aki munkás volt és szeretett alkotni,
megtanulhatta, hogy nem értékeli már senki,
Vajon merre tekeredik eme nép fonala?
Lesz e még Csíksomlyónak foganatja?
Eljön e Jézusunk, a kifosztottat megvigasztalja?
Minden magyarra száz teher jut,
minden magyar fiára még egyszer annyi
bagoly huhogja, hogy nincs tovább,
Unokák szemében a vád
hogy miért történt mindez, te megmondanád?