Nagyapám, milyenek voltak a csendőrök? Ma az iskolában róluk is szó esett.

Nézd fiam... akinek nem volt összeütközése a törvényes renddel, annak
nem volt félni valója a csendőröktől. De elmondok neked egy esetet,
amely a martonosi határban megtörtént.

Sógorom Kriszt Dezső tanító volt a tanyai iskolában. Az iskolánál volt
a csendőr járőr jelentkezési helye.

Egy vasárnap reggel amikor a járőr megérkezett, a Dezső bátyád a
kerítés helyreállításán foglalatoskodott.

-Szép jó reggelt Tanító Úr!
-Adjon az Isten!
-Mi lelte a kerítést, hogy így összekúszálódott?
-Az este a bálból hazatérők összekaptak valamin, aztán kard híján a
kerítés léceivel vívták meg a viadalt...

-No akkor csak hagyja abba, majd mi megcsináltassuk.

Következő szombaton éjféltájban a csendőr járőr benézett a kocsmába,
ahol a bál volt tartva.

Jó lössz abbahagyni a mulatságot, osztán  illedelmesen igyekezni haza.

A járőr az iskolához vezető úton az iskola közelében bevárta a
kurjongató legényeket.

Ilyenkor már a Tanító Úr háza népe alszik. Tehát csöndesedjetek el,
mert másként baj lössz!

Úgy is történt, de ahogy elhaladták az iskola portáját, tisztes
távolságban érezve magukat rázendítettek: Gyertök elő kakastollas
legények.....

-Itt vagyunk! Lépett elő a sötétből a megerősített járőr.

Bekísérték őket a csendőr őrsre, ahol felsorakoztatták őket.

-No most hogy számoljunk el? Papíron, vagy szóbelileg a helyszínön?

Abban a reményben hogy két hatalmas pofonnal megússzák prímusz nélkül
a kalamajkát, egyhangúlag a gyorsított eljárásnak adtak hangot.

-Akkor ha mán ilyen szépen megegyeztünk, álljatok körbe oszt körbe
sétálva danójjátok  végig a nótát! Te mög Pista fogd ezt a nád pácát
oszt húzzá végig az előtted elhaladó bajtársadon. A kör végén átadod a
pácát a Jancsinak,  Te meg beász a sorba, oszt így tovább.
Igy aztán jól elporolták egymást, és reggel amikor a Tanító Úr
kopácsolásra ébredt, kimet és megkérdezte:

-Hát Ti mit csináltok gyerekek? (tanítványai voltak)
-Kalákázunk Tanító Úr!

A Magyar Királyi Csendőrség 1881-ben alakult. A 100 éves évfordulón
velem készítette az emlékérmet vitéz baranchi Tamáska Endre kitűnő
kisplasztikája alapján a Magyar Csendőr Bajtársi Közösség.

Vitéz Szatmári Károly lakásán a csendőr múzeumban találkoztam a
szélrózsa minden irányából összejött csendőrökkel. Öröm volt hallgatni
a visszaemlékezéseiket.

A legénység leginkább a szegény nép fiaiból került ki. Megfelelő
magasság, és fizikai fejlettség előfeltétel volt. A család múltjában
sem lehetett hiba a törvénnyel kapcsolatban.
Aki megfelelt, először egy évig próbajárőr volt, és közben kiképzésen,
és tanfolyamokon vett részt. Sikeres vizsgák után járőr, őrvezető, és
őrmester, őrsparancsnokig felvihette a közlegény.  Tiszteknek nagy
érettségivel  jelentkezhettek az érdeklődők, és a Ludovika Akadémián
végezhették tanulmányaikat. A csendőr megbecsülésnek, és tiszteletnek
örvendett.

A Csendőr Szolgálati Szabályzat nagyon szigorú volt, minden lépésük
szigorúan szabályozva volt. Korrupcióról szó sem lehetett, és aki
vétett a szabályzat ellen azt visszahívták.

A II Világháború végén katona szolgálatra vezényelték a csendőröket,
és derekasan kivették a részüket Budapest védelmében az ostrom alatt,
és máshol.

Alaptalan vádakkal sok csendőrt halálra ítélt a kommunista rendszer,
népellenesnek,  nép sanyargatónak és háborús bűnösöknek nyilvánítva
őket.

A Magyar Királyi Csendőrség  125. évfordulóján tisztelettel hajtunk
fejet e nemzethű alakulat előtt, amely minden körülmények között
becsülettel betartotta az esküben, és a jelmondatában foglaltakat:

 HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL MINDHALÁLIG

Vinczer s. Péter

2005 Kanada