A LÉLEKEMBER 3.2021.06.20. 21:51, Lélek Sándorné Gizella - Ekpafat
kommunikációja
A lélekember kommunikációja
A LÉLEKEMBER 3. - Kommunikációja-
A lélekember nagy hibája, hogy szemtelenül őszinte. Át sem gondolja, hogyan lehetne úgy tálalni a mondandóját, hogy senkit ne bántson meg vele. Rájuk aztán igaz az a mondás, „ami szívükön, a szájukon”. A diplomáciai finomkodás távol áll tőlük. Főleg igaz ez azokra, akiknek a szolgálatuk és a munkájuk során nincs helye csúsztatásnak, maszatolásnak. Így vannak az érzelmeikkel is, kimondják, leírják, sokszor olyan dolgokat is, amibe azok pirulnak bele, akik meghallják. A lélekember kommunikatív, mindent meg-, és átbeszél, leír köntörfalazás nélkül. Imád olvasni, tanulni, képezni magát, szinte „mindenevő”. Kutatja, tanulja, -ha szerencsés- tanítja a lélek-, és a szellem csodáját. A könyvesboltok szerelmesei, hiszen sokszor a test tápláléka helyett a lélek tápláléka kerül előtérbe, pénztárcájukat nem kímélve. Ugye itt is megjelenik a “kulcs”, a lélek a mag, a test a “ruha”, ami számukra kevésbé fontos.
Rájuk nem mondható el, hogy nagyobb a tv. képernyőjük, mint a házi könyvtáruk. Nem csak azért, mert tudják a könyv a lélek tápláléka, hanem kifejezett igényük van rá.
A lélekember horoszkópjában is felismerhető, akinek Skorpióban van a Kyronja, saját jegye átnyúlik az 1. házba, s Merkúrja ott található, valamint a Holdja a Szűzben mutatkozik (a szolgálat jegyében) biztos lehet abban, hogy a lélekemberek csoportjához tartozik. Mint tudjuk a Merkúr a kommunikáció –„hírvivő-, vevő” bolygója, így a meghallgatás, és közlés életfeladatukká válik. A Hold maga a „lélek” az odaadás, befogadás, mások felé fordulás, gondoskodás, anyáskodás, a munka-, és szolgálat jegyében otthonra talál. Ehhez társul a Skorpió Kyron, a karmikus feladatok mutatója, a mély-lélektan a Skórpióban, maga a lélekember „korona” lehet.
A sok szép tulajdonságuk mellett ne higgyünk a lélekember hibátlanságában, dehogy is, nagyon sérülékenyek, igénylik, hogy ők is visszakapjanak valamit abból a rendszeres figyelemből, gondoskodó szeretetből, amivel másokat megtisztelnek. Ők azok, akik végig olvassák a hírfolyamukat, sok helyen -személyfüggés nélküli- véleményüket.
Örömet szerez nekik, ha megtisztelik őket is, nagyon elszomorodnak, ha azok hagyják figyelmen kívül , akiknek különös figyelmet szentelnek. Szinte képesek napokig elszomorodni, ha egy alkalmi üdvözlésére, köszöntésre nem reagálnak. Egy darabig még próbálják követni az illetőt, majd magára hagyják. Akit a lélekember magára hagy, az közömbössé válik a számára. Nem haragszik rá, amennyiben segíteni kell, rendelkezésére áll, de a megtisztelő kiemelkedő figyelméből törli az illetőt.
A lélekember őszinteségére érdemes figyelni, nem manipulál, ha egyszer azt mondja valakinek, hogy „szeretlek” vagy „bocsánat, nem akarok veled barátkozni”, azt úgy is érti, soha nem lesz belőle csúszó-mászó érdekember vagy gyurmaember. Akit megszeret, az hozzátartozik, óvja, védi, félti, soha nem akarja megváltoztatni, inkább általa változik. Viszont annak érdekében, hogy inspiráljon, felemeljen, kiemeljen, a szunnyadó képességet felébressze a másikban, mindent elkövet. Százszor elmondja naponta, milyen értékes a másik, büszke rá, és főleg milyen fontos, nélkülözhetetlen számára. Akkor boldog, ha a háttérben megtapasztalja mások előre lépését, fejlődését és építheti személyiségét, önbizalmát. Szabad akaratában azonban soha nem befolyásolja, nem birtokolja, még is nehezen engedi el, százszor megbocsájt. ha kell, majd százegyedikre hátrább lép, lehet örökre, ahonnan már nincs többé előre. Őszintesége sokszor olyan méreteket ölthet, hogy notórius hazudozónak tűnhet, mert nem divat ma kimondani, azt, ami olykor saját magának jelenthet hátrányt. akiknél az őszinte szó ritka, nem szoktak hozzá, hogy valaki meg meri mondani azt, amitől mások rettegnek.
Rengeteget hibázik, pont ezért, sokszor nem figyel a részletekre, így előfordul, hogy napok múlva veszi észre, mit nem kellett volna, vagy máshogy kellett volna. Kevés ember képes így kimondani, azt, amit talán inkább titkolni kellene. A legnagyobb hibája azonban az, mivel kissé máshogy gondolkodik, nem úgy fejezi ki magát mint az átlagember és félreérthető, könnyen félreértik. Semmi gond nincs, ha van alkalom átbeszélni, megbeszélni a témát, a félreértést tisztázni. Mivel a lélekembernél az alázat régen legyőzte az egot, elismeri tévedését, nem maszatól. Mint említettem megbocsátó egy valami van, amit soha nem bocsát meg, az pedig a hazugság.
Köv. rész: A lélekember karmája
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
