BEVÁNDORLÓK, VAGY BETOLAKODÓK?  

2016.  március 2

 

Amikor arról értesültem, hogy Tito halála után az oroszok lezárják Jugoszlávia nyugati határát, elhatároztam, hogy ezt nem várom meg. A háború és a határ szétszakította a családjainkat, mindketten a feleségemmel apa nélkül nevelkedtünk. Ettől akartam  megvédeni a gyerekeinket. Ez volt az egyik ok. Volt lehetőségem Németországban, Svájcban, vagy Ausztriában vendégmunkásként dolgozni, de onnan mozgósítás esetén jelentkezni kellett volna. 

 

Tehát felkerestem Belgrádban a kanadai követséget, ahol közölték, ha szülő, vagy testvér él Kanadában, akkor van esélyem. Tehát irány Bécs, onnan, mint vendégmunkás beadhatom a kérvényemet.

 

A kérdőívet kiállítottam, név, születési anyakönyvi kivonat, házasságlevél a három fiamnak a születési anyakönyvi kivonat. Feleségemnek is természetesen. Iskola, szakmai végzettség, bizonyítványok mellékelve. Mennyi pénz felett rendelkezünk. Angol nyelvtudással rendelkezünk-e?

Közölték, hogy a beadványom feldolgozásáig nem hagyhatom el Ausztriát.  Lakásra a bankigazgatóm jelentett be, névlegesen egy ismerős ékszerüzem vendégmunkásként.

Természetesen hazautaztam, hiszen alkalmazottaim voltak.  Amikor interjúra hívott a kanadai követség, a bankigazgató barátom értesített, azonnal kocsiba vágtam magamat, és jelentkeztem a követségen.

 

-Elhagyta-e időközben Ausztriát? Hangzott az első kérdés.

-Igen.

-Önnek mondtuk, hogy nem hagyhatja el Ausztriát.

-Igen, de azt is mondták, hogy a kérvényem elbírálásáig ne számoljam fel a vagyonomat. Üzletem van, és alkalmazottaim. Kénytelen voltam hazautazni.

-Rendben. Mivel NEM HAZUDOTT, NEM SZÜNTETJÜK MEG A BEADVÁNYÁT!

 

Grázba egy kijelölt kórházba kell a családjával együtt egészségügyi vizsgálatra menni.

Miután a kérdőívben a válaszaim elég pontszámot biztosítottak, megkaptuk a bevándorlási engedélyt.

 

Jugoszláv háború idején, Antall miniszterelnök úr felkérte a Kozma atyát, hogy kísérje el a határövezetbe.

 

-Ott csak sírni lehetett... - mondta el később a Kozma atya.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elsőként nyújtott segítséget a menekülteknek. Csilla von Boeselager asszony Németországból biztosította az anyagiakat. Kohl kancellár úr nem felejtette el a magyarok felbecsülhetetlen segítségét Németország egyesítésében. Mint Genscher külügyminiszter úr mondta, "A berlini falból önök vették ki az első téglát.

A keletnémeteknek a beutazási pecsétet a Szent család plébánián nyomták be az útleveleikbe. Tehát ők sem utazhattak minden okmány nélkül, pedig németek voltak!

 

De térjünk vissza a jugoszláviai menekültekhez.  Különös gonddal kellett a gyerekeket kezelni. Kozma atya kérésére, a lichtensteini Vöröskereszt, a hercegi pár támogatásával,  háborús menekült gyermekeket üdültetett Lichtensteinben. Évente 11 csoport, húsz gyermek és 4 kísérő, három hetes turnusokban. 

Három hét messze a csatazajtól, a kegyetlen öldökléstől. Játékokkal és minden jóval megpakolva indultak vissza a menekült táborokba a gyerekek.

Az utaztatásuk nem volt egyszerű! Ausztria nem engedte be átutazásra a gyerekeket hiteles útlevelek, és vízumok nélkül. Munkatársainknak el kellett utazni anyakönyvi kivonatokat beszerezni, és útlevelet csináltatni! Egy ilyen úton megölték a szerbek a munkatársainkat. Az első teherautót még ki tudta a sofőr cselezni, a másodikat már nem! A máltai címeres autó balesetet szenvedett, és az utasok meghaltak.

Láthatóan valahol megbicsaklott a bevándorlás, a határok átlépése a beutazás feltétele.

Azonban valamit nem értek: mi csak a minden gyermek után járó gyermek pótlékot kaptuk, és ingyenes angol nyelvtanfolyamot, iskolát a gyerekeknek.

 

Manapság a muzulmán, vagy hindu bevándorlók, lakást, egészségügyi ellátást kapnak, beleértve a szemüveget, és a fogászatot, amit nekünk fizetni kell. A napokban volt a hírekben, hogy egy kilenc gyerekes családnak kis buszt/furgont is ajándékoztak.

 

A gyerekekre több mint dupláját kapják, mint a kanadai gyerekek.

Volna egy ötletem a muzulmánok megállítására: disznókat kell rájuk ereszteni, és a kerítéseket disznózsírral, és vérrel kell bekenni. A gumilövedékeket szintén, és a vízágyúk vizébe is disznózsírt kell keverni. Ki kel fejleszteni egy disznózsírt szóró fegyvert oszlatásra. Hatékonyabb lenne, mint a lángszóró!!!

 

Merkelnek rövid a memóriája, vagy valami az agyára ment! Elfelejtette, hogy a saját földijeit sem engedték be megfelelő pecsét nélkül.  Bár hamburgi születésű, de keletnémet polgárként lett Kohl kancellár úr minisztere a Madchen (nincs német betűm)

 

Az osztrákok is féltek a gyerekektől, talán, hogy a nyakukon maradnak? De a boszniai menekültekről is van egy filmem, Európa hallgat címmel, a vonatukat nem engedte be sem Olaszország, se Ausztria!! Csak Magyarországon volt minden kapu tárva, szárnyak nélkül.

Magyarország erejét meghaladva segítette, ellátta a menekülteket, minden tartalékát felemésztve, mire a nagylelkű nyugat felébredt! 

Ne oktassanak bennünket azok, akik akkor lapítottak!!

 

A horvát menekülteket az adriai hotelekben, vállalati nyaralókban helyezték el, akik alig várták, hogy hazatérhessenek. Hasonlóan a Magyarországon menedéket kapottak is. Ez a különbség az akkori menekültem és a migránsok között!

 

Az 56'-osokat se emlegessék, mert azok nem követelődztek nyugaton, hanem türelmesen megvárták és elfogadták azokat az országokat, amelyek befogadták őket. Jól jártak velünk, a diplomásokkal úgy, mint a kétkezi munkásokkal.

Kivételt képeztek a kommunista menekültek, akik októberben érkeztek Jugoszláviába. Ők pimaszok és követelődzőek voltak, mi meg pátyolgattuk őket, nem tudva, hogy AVÓ-s gyilkosok....

 

Végül, ami a legfontosabb, hogy mindenki írja alá a kormány kérdőívét pártállásra való tekintet nélkül! Köszönés helyett: ALÁÍRTA?

 

Vinczer S. Péter

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.