A HETEDIK MEGEMLÉKEZÉS MARGÓJÁRA

Nagy és göröngyös út van a megemlékezők mögött.  Titó életében az 1944-45-ős magyar irtás tabu téma volt. Nagy kockázattal Matuska Márton kihasználva a lehetőséget, mint a Magyar Szó újságírója a terepen kiküldésein, fáradhatatlanul gyűjtötte a történeteket. Tudta Ő jól, hogy az idő múlásával a túlélők, a szemtanúk eltűnnek.  Nem kis kockázattal járt az első könyvének a kiadása, a Bosszúállás napjai. Számtalan házkutatás, és iratok elkobzása napirenden voltak. Egy másik bátor ember, Siflis Zoltán a topolyai videó fesztiválra készítette a Temetetlen halottaink dokumentum filmjét. Csodával határosan megjelenhetett a fesztiválon, és nem tiltották be. Nekem is van belőle egy példány.

Teleki Júliának érthetően nem volt nagy mozgástere, tehát Ő a csúrogi és a járeki menet borzalmait tudta kutatni, feldolgozni.

Forró Lajos a fiatal történész generációhoz tartozik, az Ő nagyapját végezték ki a martonosi szerbek.  Dokumentum filmje megrázó hatással  mutatja be a kegyetlenséget.

Dicséretes, hogy egyre több fiatal csatlakozik a kutatáshoz.  Zakar Péter történész, a Délvidéki Kutatóközpont elnöke, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja felkarolta az ügyet, és helyet biztosított a megemlékezésnek.  Köszönjük mindenkinek a bátor kiállását, és erőfeszítéseit.

Az 1942-es hideg napok, és az 1944-es megtorlás megfogalmazás a mai szemlélőben, a fiatalokban nagyon könnyen azt a benyomást kelti, hogy a magyarok a visszatérésük alkalmával ok nélkül végeztek ki sok ezer szerbet, amiért a szerbek jogosan bosszút álltak 1944-ben.

Próbáljunk tárgyilagosak, lenni. Egy idős tanyasi asszonytól hallottam: "Nem azok jöttek vissza, mint akik elmentek". Anyaországi tisztviselőket ültettek a nyakunkra, akiknek fogalmuk nem volt a más nemzetiségűekkel együtt élni. Főleg ők dőlyfösködtek, és követtek el igazságtalanságokat.

Azon se csodálkozzunk, hogy  a megszállás alatt elszenvedett sérelmeket a magyarok  az öröm mámorában visszaadták, törlesztettek a szerbeknek, de az biztos, hogy nem kínozták halálra a szerbek sokaságát.

A két vérengzés háttere is merőben különbözik.

1941-ben a visszatérő magyar honvédek bevonulásakor több helyen rájuk lőttek, Zomborban a szerb pap lánya virágcsokorba rejtett kézigránátot adott át a bevonuló honvédtisztnek, majd az apja a temploma tornyából lövöldözött. Újvidéken is rálőttek a bevonuló honvédekre. Folyamatosak voltak a diverziók, a csendőrjárőröket orvul megölték. Végül Zöldi csendőr százados szabad kezet adott a csendőreinek. Elfogtak egy lakodalomnak álcázott partizán egységet, a Dunán léket vágtak, és behajtották őket. Üzenet volt ez, hogy az egész falu odajut, ha nem állnak le az orvtámadásokkal.

1981-ben készítettem a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 100 éves évfordulójára az emlékérem- kitüntetést. A  torontói Csendőr múzeumba szállítottam le a rendelést, ahol már gyülekeztek Csendőr Bajtársi Közösség tagjai az ünnepségre. Tőlük hallottam, hogy akit levezényeltek, Délvidékre, az úgy búcsúzott a bajtársaitól, mint akit halálra ítéltek.

Ezt az állapotot sokallta meg Feketehalmi-Czeydner Ferenc, Grassy József vezérőrnagy, Deák László ezredes, és Zöldi Márton csendőr százados.(Zöldi apját Samuelyék a házuk előtti fára akasztották fel, és hogy lássanak, a házukat felgyújtották. Nem csoda, hogy gyűlölte a kommunistákat.)

A csendőrök a beosztásuknak megfelelően a külterületeken járőröztek, és igazoltatták a gyanús személyeket. Akiknek nem volt megfelelő igazolványuk azokat átadták a folyamőröknek.

A razzia során 3309, más adatok szerint 3440 főleg szerb ember esett áldozatul.  Kár, hogy helyi ismeretekkel nem rendelkeztek a parancsnokok. Tudok olyan helyi rendőrről, aki sok szerbet mentett meg, de ezt sajnos elfelejtették  pár év múlva, és ő is ki lett végezve, mert magyar rendőr volt.

Amikor Horthy tudomást szerzett a kivégzésekről, Szombathelyi Ferenc Vezérkari főnökkel leállítatta a vérengzést, és Szombathelyi szigorú vizsgálatot rendelt el.

A fő bűnösöket a katonai bíróság halálra ítélte, de végrehajtani nem tudták, mert Németországba menekültek.

A magyar hatóságok egy évig tűrték a támadásokat, és végre a közbiztonság  helyreállítása érdekében követték el a kiprovokált razziát. Tehát nem a békés szerb lakosságra támadtak, hanem azokat a szerbeket, és zsidókat szedték össze, akik ellenálltak, orvul támadtak, és diverziókat követtek el.

Azonban hasonló aktivitásokat a magyarok nem követtek el a bevonuló partizánok ellen.

A magyarok nem követtek el diverziókat.

Kidobolták, hogy egy orosz vagy szerb meggyilkolásáért 10 magyart fognak kivégezni. Mivel ilyen nem történt, Magyar Kanizsán a Novák Rózsi kocsmájában a szerbek egy oroszt megkéseltek, aki szerencsére nem halt bele, és bizonyította, hogy az elkövető szerb volt. Átmászott a szomszédba, és a magyarok megmentették.

Egy súlyos provokáció Adorjánon történt.  Magyar Kanizsáról Radakovics Nikolát, és Knezsevity Svetozárt küldték Adorjánra, hogy fegyverek után kutassanak. Oluski Aleksandar csatlakozott, és rávette a társait, hogy rendezzenek támadást maguk ellen.  Ezt követően összeszedtek  56 embert, és a Tiszánál a sárga partnál kivégezték őket. Erre nem volt felhatalmazásuk, és ezért Oluskit golyó általi halálra ítélte a Népbíróság. A másod, harmadrendű vádlottakat pedig kényszermunkára.  Oluski halálos ítéletének a végrehajtásáról nincs adat, csupán annyi, hogy feltehetően Szerbiába szökött.

Ha összevetjük a két eseményt, a szerbek a saját történelmi országuk részére visszatérő honvédekre, csendőrökre, rendőrökre támadtak, és ezért lakoltak meg. Sajnálni lehet azokat, akik ártatlanul estek áldozatul.

A szerbek, a helyi suttyó legényekből partizánokká vedlettek valóban ártatlan magyarokat mészárolták le szörnyű kegyetlenséggel.  Többségük senkinek nem ártott. Az utcánkból Vitéz Ferenc a neve miatt halt meg, semmi köze nem volt a Horthy vitézeihez. A papokat főleg azért végezték ki, mert hálaadó misét mondtak Délvidék visszatérésekor. Az iparosok, akik beszállítottak a hadsereg részére, fasiszta kollaboránsként haltak meg. Hentes, malmos, stb.

A Bata vasasnak volt malma Török Kanizsán. Nem engedett őrölni a megszálló németeknek. Nyakig beásták, és a feje körül vicsorogtak a német juhászkutyák. Ekkor átadta a malmot.

Így lett kollaboráns.

Sajnálom a 42-es ártatlan áldozatokat, de a tízszeres bosszúállást nem szabad úgy bemutatni az utókornak, hogy az "első pofont a magyarok adták a szerbeknek, a szerbek meg visszaadták.

Garantálni lehet, hogy a razzia nem következett volna be, ha szerbek elfogadták volna a visszacsatolás tényét, mint ahogyan a magyarok elfogadták az elcsatolást másodjára is.

A horvát származású Rukovina tábornok, aki Titó jóváhagyásával Katonai közigazgatást vezetett be, és a kivégzések az ő tudtával folytak, sem ő sem a többi gyilkos nem lett megbüntetve, volt ugyan bírósági eljárás Oluski és társai ellen, de a végrehajtásról nincs tudomásom.

 Magyar Kanizsán az Oluski Aleksandar, Preradovic Miljenko, a Miszter, a Knézsevic Bátó Svetozar, Radakovic Nikola, Ugranov Duskó, a Tatity jegyző fia a mesterségét a pincében is művelő suszter Szekulics Momcsilo  aki fa és tekszögeket vert a körmök alá, a Süller Maca akinek az álarca leesett amikor szurkálta a szögesdróttal összekötözött menetet a Szigetbe indulásra készen. Hálából, amiért bujtatták a magyarok.

Titó Népbírósága halálra ítélte Szombathelyit és társait annak ellenére, hogy a magyar bíróság már elítélte életfogytiglanra..  Kovács Kálmán kinevezett népbíró lakása előtt este megállt egy dzsip, és átadták neki az ítéletet, amit másnap fel kellett olvasnia. Meghasonlott, vonat elé vetette magát, fél karját elvesztette. Végül állítólag megmérgezte magát. A felsége szerint az óta joggal nem foglalkozott, eszperantó szótárt szerkesztett. Ismerem, aki gépelt neki. (Akárcsak a tiszaeszlári pervezető bírója...)

Nem belenyugodva, de elfogadjuk országrészeink elcsatolását, de reméljük, hogy eljön az a nap, amikor a területeinken élő népek belátják, hogy jobban éltek a Szentkoronához tartozva, és maguk járulnak hozzá annak helyreállításához.

"Olyan Magyarországot akarok, amelyre a környező népek felnéznek" Antall József.

Vinczer S. Péter

Videó:https://www.youtube.com/watch?v=y8NYyCbLTHY

 

 

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés