2015.09.10. 09:46, Vinczer S Péter
"Ne hagyjátok a templomot és az iskolát."
Kissé megkésve de soha nem késő szemügyre venni az iskolakezdéseket. Magyarországon a katolikus iskolákban nőtt a jelentkezők száma. Remélem a többi felekezeti iskolákban is. Áttekintésem, a teljesség igénye nélkül, inkább az elszakított területeink felé irányul. Egy hír ütötte meg a fülemet. Kupuszinán öt kisgyerekkel a minimum létszámmal indul az első osztály. Elkezdtem jegyzetelni.
Az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában 172 diák kezdte meg a tanulást. Ebből 18 elsős. Magyarkanizsa három általános iskolájában mintegy 200 gyermek indul. Az idén hárommal kevesebb. Biztató, hogy tíz vajdasági-délvidéki önkormányzat területén mintegy 1,600 magyar kisdiák ül be az első osztály padjaiba.
Szomorú, hogy az újvidéki Sonja Marinkovic Általános iskolában a pedagógusoknak nem sikerült 5 diákot összekönyörögni, így nem indulhatott első osztály az idén.
A MMSz Kárpátalján Aknaszlatinán adott át az elsősök részére füzetcsomagokat.
Hargita megyében 161 állást szüntettek meg a tanintézetekben.
Óradnán 7 kisiskolás vár tanításra.
Kárpát-medence 5,800 magyar iskolakezdőjét részesíti ösztöndíjban a Rákóczi Szövetség, Felvidéken 3,500 Bihar megye, Temesvárt és Dést ahol 1,800. Kárpátalja felső Tisza vidék 100 továbbá 40 Délvidéki szórvány településen 350 első osztályos indult, beleértve a Mura vidéket is. Temerinben 62 fő kezdi meg a tanulmányait.
Több mint 100 helyszínen nyújtják át Vajdaság-Délvidék mintegy 1,570 magyar elsősének a magyar állam támogatásával biztosított beiskolázási csomagot.
Verbászon hosszú évek után nyílik óvodai csoport, ami biztató. Maradékon 37 év után 5 elsőssel indul összevont tagozat.
A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola kevesebb tanulóval kezdi az évet. 41 kisdiák iratkozott be, tavaly 441 tanulója volt, az idén 418.
Kárpátalján 99 olyan iskola működik, ahova magyar gyermekek járnak. A MMSz és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatától 2,000 gyermek kapja meg az első osztályban szükséges tanszereket.
Múzslyán a Szervo Mihály iskolában 22 kisdiák indul. Zentáról nem találtam adatot, pedig ott jelentős számú a magyarság. Én is ott jártam a Főgimnáziumba.
Gunarason 20, Zentagunarason 18, Szabadkán 354 elsős kisdiák ült be a padokba. Kulán 12 és kettő vidéki kezd el tanulni.
Muravidéken 100 kétnyelvű iskola működik.
Vajdaságban-Délvidéken 47 kisdiákkal csökkent az elsősök létszáma.
Mint a bevezetőben írtam ezek az adatok nem teljesek, de némi képet ad. Sajnos vannak olyan régi szín magyar települések, ahol az öt kisdiákot sem sikerül beíratni.
A templomaink helyzete is sok helyen siralmas. Különösen Bánátban, ahol a nagybecskereki püspök az elnéptelenedett templomok eladásán, és lebontásán gondolkodik.
Pedig, ahol a templomaink eltűnnek, a temetőinket felszámolják, ott még a nyomunk is elveszik. Ne csodálkozzunk, a betelepítések, az elvándorlás, és a munkanélküli kilátástalan jövő nem serkenti a családokat a gyermekvállalásra. Ehhez még a kevert házasságok is hozzájárulhatnak.
A Fidesz/KDNP kormány helyesen, nagy hangsúllyal támogatja a gyermekvállalást és az iskolai kiadásokat. Nagy segítség a családoknak az ingyenes tankönyvjuttatás. Remélem, a diákok megőrzik a tankönyveket, és jövőre tovább adják.
A szakemberek szerint, hogy behozzuk a lemaradást, és megálljon a népesség csökkenés, 3-4 gyermekre lenne szükség családonként, hogy ne idegenek foglalják el a hiányzó magyarok helyét. Ez a folyamat az elszakított területeinken szembetűnőbb, mert ott már a felére csökkent a magyarság.
Vissza kell térni a valláshoz, és a családhoz, valamint betartani a NE ÖLJ parancsot, mert a meg nem született gyermek is élet, és magyar.
Vinczer S. Péter
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
ember
Figyelemreméltóak az adatok Péter, de igazából nem csodálkozom. Ha jól körülnézek a környezetemben, mit látok? Elmondom, ha érdekel. Ahol lakom egy nagyközség , közel 4 ezer lakossal, tehát nem kis falu, sok gyerek van,de azt látom, hogy egyre inkább divat (?!)-tá vált a szomszéd településre, vagy a megyeszékhelyre Szekszárdra beiratni a kicsiket iskolába. Az amúgy is zsúfolt buszokon korán reggel utazgató gyerekek elszomorítanak.Azok a gyerekek, akik naponta ingáznak fáradtabbak, gyengébbek a társaiknál, több a betegség lehetősége.
Errefelé is inkább a szegényebb réteg szül 3-4 gyereket, vagy többet. A fiatal kollégáim között látom, hogy eltelik bizony a 30-35 év is mire eljutnak a gyermekvállalásig,- ha eljutnak.. Nemegy azt mondja, nem adja a kényelmét, a nyugalmát cserébe a gyerekért. Sajnos ezek nem egyedi esetek. És a szokásos panasz, amit mondanak , a rossz életkörülmények, hogy nincs meg "mindene " a gyereknek, és azért nem vállalják a 3.-4 gyereket,Jó esetben van 2 gyerek egy családban, általában.Bonyolult dolgok ezek Péter.
Ha belegondolok fiatal koromra, én 3-4 gyereket szerettem volna szülni, nagyon szeretem a gyerekeket, és mégiscsak 2 lett. Elsőszülött lányom után, aki betegen született, szívhibával, a fiammal való terhesség rémálom volt, hogy ő is beteg lesz. Nem kívánom senkinek ezt végigélni. Szerencsére egészséges lett, és csak" 1"beteg gyerekkel kellett foglalkozni. De ismerek olyan családokat, ahol mindkét gyerek beteg, és minden elismerésem azoké, akik ezt ép lélekkel végig tudják csinálni!
Mostanában, mivel én jobban rálátok az egészségügyre, mert benne dolgozom, sok a beteg gyerek. Sok a koraszülött, sok az olyan, akik valamilyen műhiba miatt sérültek meg. Aggasztóan kevés az a baba, akire nyugodtan azt lehet mondani, hogy érett, egészséges újszülött. Ez 30-40 évvel ezelőtt nem így volt. Akkor az volt a ritka, hogyha egy gyerek betegen születik.
Ezek csak a szabadjára engedett gondolataim, mivel látom a körülöttem élő embereket, családokat, és azt tapasztalom legtöbbször, hogy aki "megengedhetné" magának a több gyereket, nem teszi, -mert nem DIVAT. Hallottam olyat is, hogy inkább vállalja az anya a császármetszést 1-2 hónappal kiírás szerint, csakhogy ne nyúljon meg nagyon a hasa bőre.
Kedves Vica!
Nagyon megértünk, mert az első fiunk asztma-bronhitiszes lett. Akkoriban szinte semmi orvosi segítség nem volt. Amikor rohamot kapott, vittem a karomban a levegőre, elvolt a szája kékülve, csak a könnybelábadt szemeivel nézett rám könyörögve, és tehetetlen voltam. Úgy sípolt a tüdeje, mint egy orgona, melynek minden sípja szól egyszerre. Nyolc éves volt, amikor az orvosnőnk biztatott bennünket, hogy nem biztos, hogy a második is örökli a hajlamot. Ekkor már Szabadkán laktunk, és minden évben egy hónapra beutalta levegőváltozásra az orvosnő az Adriára a fiunkat az anyjával együtt. Az Ő érdekében leköltöztünk Lovranba egy félig kész házba, Az Attila karonülő volt. Ő rajta is kiütött a bronhitisz. Az első rohama alkalmával jelentek meg az első ősz szálak a feleségemnél. Kiváló orvos barátaink voltak, ott van a Thalaszo Therápia. Az állandó tengeri sós levegő, a gammaglobulin inyekciók kigyógyították őket. A harmadik fiamnál ugyanez történt. Ott a sok úszás fejlesztette ki a tüdejüket.
Az anyjuknak nem volt egy nyugodt éjszakája, állandóan felugrott minden gyanús szusszanásra.
Elgondolkodtató amit írsz az ingázó gyarekekről. A háború alatt, a szerbek a magyar iskolákat áthelyezték a szerb favakba. Ezeket segítettük, hogy legyen pénzük buszra, és magyar iskolába járjonak.. Különben mi otthon a szülőfalunkban/városokban tanultunk amíg lehetett.
A sok fogyatékos gyermeket látva, már ezen is sokat gondolkodtam.
Kérdés, hogy a fogyatékos gyerekekről vezetnek-e statisztikát, hogy a szüléskor hány éves az anya, és a fogamzás előtt hány évig szedett, valamint mikor kezdte szedni az antibébi pirulákat. Állítólag ezek hormon alapúak. Amennyire mint laikus megértem az orvos barátaimtól hallott információt, a korai tini kortól kezdve a harmincöt vagy azon túl becsúszott fogamzásból csoda ha egészséges lesz a baba.
Az viszont egoizmus, ha az anya császároztat ok nélkül. Az orvosok is hibásak akik elvégzik az ilyet.
Mi 20 évesek sem voltunk az első gyerekünk születésekor.
Péter