Fájdalommal tudatjuk, Tárogató családunk tagjának, Marcsikánknak  férje,

S. Horváth László 67 évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Előre ment egy barát

Holnap után búcsúzunk egy jó barátunktól. Több mint negyven éve életünk minden állomásánál - egymás életében - jelen vagyunk. Igazi örök barátság a mienk.

S. Horváth László családja, a mi családunk is lett egy kicsit.

Pénteken csengett a telefon, Marika barátnőm zokogva közölte, szeretett férje eltávozott.

Lacit, hajnalban-otthonukban érte a halál.

Lacika, a fia mentőtiszt, Ő élesztette újra Édesapját, de sajnos az intenzív osztályon nem sokkal később, az Úr és a lélek akaratát teljesítve visszatért teremtőjéhez.

Laci nagyon jó ember volt. Csendes, szorgalmas, rendkívül segítőkész. Nem lehetett tőle kérni olyat, amit meg ne tett volna családjáért, barátaiért és másokért. Szerénysége olyan lelki gazdagsággal jutalmazta, amiből jutott a családján kívül a barátoknak is. Sokat kaptunk belőle, amit hálás szívvel köszönünk.

Pénteken szentmise után kísérjük végső nyughelyére a liszói temetőbe.

Kedves barátunk!

Azzal a reménnyel köszönünk el Tőled, ha eljön majd óra, találkozunk ott fenn, ahova előre mentél.

Ígérem, ameddig tehetem Marikát, drága feleséged, hű barátnőmet lélekben támogatom, hogy hiányod fájdalmát, áldott emlékeddel el tudja viselni.

Lacika és Gábor fiadért imádkozunk, mély fájdalmukban osztozunk.

Nyugodj békében kedves barátunk, Isten Veled!

Az egész családnak őszinte részvétünket fejezzük ki!