Az ápolónő két fegyvere: a szakértelem és a szeretet ereje2014.05.16. 14:42
Az ápolónő két fegyvere: a szakértelem és a szeretet ereje
Az ápolók napja a világon mindenhol azokról az emberekről szól, akik a betegekkel a legközvetlenebb kapcsolatban állnak. 1820. május 15-én született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják az Ápolók Nemzetközi Napját.
A Kanizsai Dorottya Kórházban ez alkalomból köszönték meg az ápolók áldozatos munkáját. Florence Nightingale oklevelet kapott Némethné Császár Zsuzsanna higiénikus, Szerdahelyi Erzsébet asszisztens, Dömötörfy Sándorné szülésznő, továbbá Kiss Anita és Ácsné Papp Éva ápolók. Az elismeréseket Dr. Brünner Szilveszter főigazgató adta át. A Magyar Ápolási Egyesület díszoklevelét Kobánné Márkus Éva ápoló vehette át Boros Károlyné megyei vezetőtől.
A városvezetés nevében Cseresnyés Péter polgármester köszöntötte a szakma képviselőit. Beszédében kiemelte: fontosnak tartja, hogy évente legalább egy alkalommal köszönetet mondjanak azoknak az embereknek, akik segítenek a nehéz helyzetbe jutott embertársaikon.
A „lámpás hölgy” élete példamutató lehet mindannyiunk számára. Gazdag család gyermekeként a legelesettebbek szolgálatába állt. Nem a kényelmes életet, hanem egy közösség szolgálatát választotta életcéljául. Önök például – mutatott rá a jelenlévőkre –, ugyancsak nagy utat jártak be. Azok az emberek, akik kedves szót, biztatást, fizikai, vagy lelki simogatást kaptak, mindig hálásan gondolnak önökre. Az ápolónők munkáját végül egy Albert Schweitzer idézettel köszönte meg a városvezető: „A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem hogy mennyire tiszteljük az életet.” Amikor az elesetteken segítenek, ezt a bizonyos életet tisztelik a hivatásuk mindennapjaiban – tette hozzá azt kívánva, a mindenapjaikban minél több törődést tudjanak adni az embereknek, és minél kevesebb szenvedést kelljen látniuk.
Dr. Brünner Szilveszter főigazgató beszédében hangsúlyozta:
– Az ilyen ünnepi alkalmak lehetőséget teremtenek arra is, hogy megismerjük az intézmény történetét, bepillantsunk a jelenébe és képet alkossunk a jövőjéről. Ugyanakkor lehetőséget biztosítanak arra is, hogy megemlékezzünk a történelem sodrából kiemelkedő személyiségekről és példamutató tetteikről.
A főigazgató az ápolónők munkájának mérhetetlen fontosságára Florence Nightingale életének kiragadott eseményeivel mutatott rá. A „lámpás hölgy” élhette volna a gazdagok biztonságos, ámde unalmas életét, nőként szervezhette volna a társadalmi összejöveteleket, de ez a jövőkép nem elégítette ki őt. Tizenéves korától fogva nyugtalanította valami, értelmet keresett az életének. Lázadt a nők beskatulyázott szerepe ellen, és hitt abban, hogy ennél többre hivatott, küldetésre szomjazott.
– Példa lehet számunkra az, hogy tenni akart. Tenni akart egy olyan világban – a Viktoriánus kor Angliájában, hisz a férfiközpontú hagyományelvűség közepette volt fiatal –, mely alapjaiban utasította el a változásokat. Nem ismert jobb érzést annál, mint amikor segíthet az embereken. Követendő mintaként állíthatjuk magunk elé emberségét, mely egész életét végigkísérte. Az 1854-es londoni kolerajárvány idején önkéntes ápolónőként dolgozott. Betegei rajongtak érte, földre szállt angyalként emlegették. A szakmai elhivatottság és színvonal példáját támasztja alá az a tény, hogy a krími háborúban végzett ténykedése eredményeként a sebesültek halálozása 42-ről 2,2 százalékra csökkent. Melyik orvosi ténykedés eredményez ma ilyen mértékű mortális csökkenést? A szakmaiságát híven tükrözi tudományos ténykedése is. Egyik legfőbb munkája a Notes on nursing tekinthető az első ápolási kézikönyvnek. Több mint 200 tanulmánya, cikke, könyve, kiterjedt levelezése és számtalan naplója maradt az utókorra.
Életéből azonban a legfontosabb kiragadni való példa – mely életfilozófiájának is tekinthető –, a szeretet. Követte Paracelsus tanítását: ”A szeret a legjobb gyógyszer.” Tudta, hogy a betegek állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Éjszakánként egy lámpással a kezében járkált az ágyak között, így érdemelte ki a „lámpás hölgy” nevet, amely élete végéig elkísérte. A szeretet vezérelte abban a férfiak uralta világban – folytatta a főigazgató. – Nem álltak a pártjára, féltek a változástól, ezért féltékenység és áskálódás kísérte. Ő azonban a nehézségek közepette is az emberi hang, a mosoly és a szeretet fontosságát hangsúlyozta. Szerinte az ápolónőnek két fegyvere van: a szakértelem és a szeretet ereje. Vallotta, hogy nem elég a testet kezelni, a lélekre is figyelni kell.
Péter Zsuzsanna ápolási igazgató beszédében arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél korábban kezdte meg. Véleménye szerint hazánk minden ápolójának fejet kell hajtania Kossuth Zsuzsanna előtt, hiszen olyan szellemi örökséget hagyott ránk, ami a ma és a jövő ápolója számára példaértékű. Mi ápolónők történelmet írtunk a Magyar Ápolók Napja közjogi elismerésének alkalmával – jegyezte meg. 2014. február 19-20-án a Magyar Tudományos Akadémián ünnepelhettük a Magyar Ápolók Napját és az Egészségügyi Szakdolgozók 45. Jubileumi Országos Kongresszusát. A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.
Az ápolási igazgató a szakmát napjainkban foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatban felidézte, a lakosság elöregedése és az orvostudomány fejlődése a fejlett országokban folyamatosan növeli az ellátási igényt, ráadásul az egészségügyben a technológiai fejlődés – ellentétben más ágazatokkal – nem vált ki élőmunkát, hanem növeli a szakemberigényt. Az ápolói létszámhiány világszerte a kritikushoz közelít, bizonyított tény, hogy Európában is krónikus az ápolóhiány, ami a becslések szerint 2020-ra eléri a 29 százalékot. A gazdagabb régiók ezt a munkaerő elszívásával oldják meg azokról a területekről, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.
Az ünnepi pillanatokat követően szakmai előadásokkal folytatódott az Ápolók Nemzetközi Napja a kórházban.
B.E.
2014-05-16 10:03:00
forrás: http://www.kanizsaujsag.hu/
|
Örülők, hogy végre kaptunk egy olyan napot, amivel megemlékeznek rólunk, ápolókról.
Szerintem ha ezt a szakmát jól csinálja valaki, akkor annyit kap is vissza, mint amennyit belefektet. Igaz nem pénzt, de van, hogy a kedvesség, a szeretet és a törődés sokkal jobban esik adott esetben.
Nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben már nagyon sokszor, hogy el kéne menni több pénzért dolgozni, de még mindig a helyemen vagyok, bonyolult dologok ezek, az ember ahogy öregszik egyre röghöz kötöttebb lesz..Azt hiszem ez természetes.Szeretek itt lenni, ezt csinálni, magyar embereknek magyarul szólni. És olyan jó, hogy sokszor van sikerélmény is.Köszönöm a szép beszédet, hogy elhoztad Gizuska.