2014.01.02. 17:39
Terhes Gábor
Újévi hajnal Algyőn
Megcsókolta Algyőt a sötétkék hajnal,
Mint alvó Gyermekét jó Édesanyja,
Még szólt az Óesztendőt búcsúztató dal,
Boldogabb jövőt epedőn áhítva.
A Bartók Béla utcán nagy lépésekkel,
Szilveszter mámora magamra hagyott,
Mindenem telve volt valami szent tűzzel,
Mi bántott valaha, végleg távozott.
Mögöttem a nagyváros másnapossága,
Ahol mulatság bódította fejem,
Emeltem poharam igaz barátságra,
Örömtől szikrázott bensőm, mindenem.
Ittam én Algyőre testvéri áldomást,
Édes pezsgő-borral azt megszentelvén,
És adott az ünnep éjféli látomást,
Múlt idők bánatát elfeledtetvén.
Mentem Algyőn által, vezetett örömöm,
Arcomon mosolygott a mézédes bor,
Sötétkék ég alatt jó szívvel köszöntöm,
Lelkem Vele marad most és mindenkor.
Kitárt kezeivel várt már e hely reám,
Meglehet, messziről aggódva figyelt,
Ez újévi hajnalon Neki szól hálám,
Mert éveken át gyermekeként nevelt.
Tiszta volt e hajnal, mit harang köszöntött,
Kondulása üdvözlést írt az égre,
Fényes csík derengett a Tisza-part fölött,
-Ébredj hát Algyő boldogabb Újévre!
2014. január 2.
Kép: Admin fotó
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
ember
Sok Boldogságot és Szépet Algyőnek...!