Bizony, a hurok egyre szorosabb, mit akarnak ezek? megfojtani minket?

Mindnyájatoknak nagyon köszönöm/köszönjük. Megoldódott a kérdés, reggel elmentem a beutalóért, aztán Papa elsétált a laborba, kicsit nehézkesen, de összehoztuk. Most piheni a "nagy utat" én pedig boldog vagyok, hogy a Tárogató család tagja lehetek.

Szomorúan olvasom, hogy ma Magyarországon egy egyszerű vérvétel ilyen problémát jelent. Ennyire rugalmatlan az ellátás a fővárosban? Ott ahol a centralizáció folytán a közpénzek megmaradnak helyben?

Valóban levehetné a vért egy körzeti ápolónő is, ehhez nem kell különösebb szaktudás. Amikor még a régi házunkban laktunk többször megkerestek olyan falubeliek és szomszéd faluból is, hogy vegyek vért, mert nehéz vért venni, vagy ismertek és inkább rám akarták bízni a dolgot. Mindig igyekeztem segíteni. De, ha nem engem találtak meg akkor az orvos is segített, ha kellett.

Ezért utaztatni a súlyos  beteget? Ez nagy felelőtlenség ! Sajnos bármennyire tisztelem az orvosokat, ebben az esetben azt kell  mondjam, hogy rászolgált ez az orvos az elmarasztaló szavakra. És ezek után nem szabad tovább gondolkodni, választani kell másik háziorvost.

Nagyon ürülök, hogy  a tárogató család is próbál kezet nyújtani Nektek..Köszönöm kedves Anna és Miklós. Jó érzés, hogy idetartozhatom én is Közétek.

Köszönöm Gizus, megerősítettél abban, hogy tényleg rendkívüli a Tárogató család. Annát külön üdvözlöm és köszönöm a jóságát. Ami a háziorvosunkat - egy fiatal nőt - illeti, ez már másik kérdés. Holnap reggel én elmegyek a beutalóért, aztán majd meglátom, hogy holnap vagy kedden kísérem el a férjemet a laborba. Tudom, hogy fontos beállítani a gyógyszerét - syncumar - de talán egy napon nem múlik. Ráadásul hétfőn rengetegen vannak a rendelőben.

Ez a csaj az anyukájától vette át a praxist, aki viszonylag normális háziorvos volt, nem túl nagy tudású, de legalább kedves. Apuka meg professzor az orvosi egyetemen, így rutinból lett doki a kiscsaj. Nagyon sok beteg átkérte már magát másik orvoshoz, valószínűleg én is így fogok eljárni, de előtte azért lesz hozzá néhány keresetlen szavam.

Ibolyám! Sajnos azt kell írnom, nem lep a dolog. Megdöbbentő közömbösség uralkodik ma az egészségügyben egyes orvosok körében. "Ennyi pénzért, mit várnak tőlem"... mondván. Már nem azért tanulnak orvosnak, hogy gyógyítsanak... Bár tudnék tenni valamit értetek. Anna nagyon aranyos, készséges, személyesen ismerem, Ő tényleg akar segíteni. Jó olvasni ilyen önzetlen felajánlást a Tárogató családban. Kívánok mielőbbi teljes felgyógyulást nektek szeretettel!

Drága Ibolya remélem gyorsan felgyógyultok, felháborító amit írtál a dokiról.

Drága Frézia! Örülök, hogy már túl vagy a nehezén és elkezdted az óvatos sétálgatást. Hidd el, ha nem segítünk saját magunkon, akkor nem jutunk előbbre. Vannak ugyan jószándékú ajánlkozók, de a kemény feladat mindenképpen ránk marad, ami nem baj.

Kívánom, hogy a séták segítsenek tovább a teljes felépüléshez!

Egy idős strokos beteg trolival megy a kórházba? Döbbenet. Mit szóltak a sürgősségin?

Ibolyám! Ez az orvos NEM orvos. Miért nem küldte ki a asszisztensét? Meg ahogy hozzááll az egészhez, én csak mérgelődök. Nagyon sajnálom, hogy messze vagyunk, szívesen segítenék. Félek, mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe, mert a gyerekeink messze vannak tőlünk. Így tették tönkre a családokat, nehogy tudják egymást segíteni a fiatalok és idősek. Vigyázz Magadra és Papára is! Mielőbbi gyógyulást Mindkettőtöknek!

Zsuzsa

Kedves Ibolya ! Tényleg hülye az az orvos aki ezt kérte Tőled. Még ő saját maga is kivihette volna a beutalót. Igazán sajnálom, hogy ilyen betegek lettetek, és mielőbbi gyógyulást kívánok. A telefonálgatással kapcsolatban elhiszem, hogy már eleged lett. Engem is idegesített mikor infuzio közben , vagy éppen pihentem volna állandóan csörögtek. De szerencsére az Aloiv hozzászólása segített abban, hogy nem jó ilyen betegséggel a mobilozás, így azzal ráztam le a számomra nem igen fontos telefonálokat, hogy ártalmas a mobilozás.így aztán kicsit szünetel a kérdezősködés. . Ahogy elolvastam a cikked, kedvet kaptam én is a házkörül sétálni. Bár kisérőm nem volt, csak a fal mellett mertem a szédülés miatt. De jó volt.

Üdvözöllek benneteket és gyógyuljatok meg mielőbb.

Te egy valódi tündér van, kedves Aloív! Természetesen köszönjük szépen, de megoldjuk a beutalóért menetelt. Elkezdtünk sétálni ebben a szép időben, és ez határozottan segít a gyógyulásban.

Abban tökéletesen igazad van, hogy a doki levehetné a vért a rendelőjében is, szokott néha ilyesmit tenni, de most nem ajánlotta fel. Nekem az is megfordult a fejemben, hogy kiküldhetné a nővért levenni a vért... Ez azonban nálunk tényleg nem divat.

Erősen gondolkodom, hogy körzeti dokit fogok váltani...

Ibolya! Ez nemcsak Veletek van így! A másik, hogy mindenkinek annyi baja van és annyira korlátozottak a lehetőségek, hogy ha akarna sem tud segíteni.

Ámde: én nem tudom az e-mail címed, de az enyém ott van utolsóként az eléhetőségnél. Ha nem tudtok elmenni a beutalóért megbeszéljük és bedobom a postaládátokba. Kocsim már nincs, azt nem tudom felajánlani, hogy elviszlek Benneteket arra a nyavalyás vérvételre, amit nálunk a családi orvos ilyen esetekben ott helyben végez el, hogy ne kelljen császkálni és több órán át várakozni. Gyógyulást!!!