2013.02.13. 10:03, miner
Legendák szigetére megyek, harsanj kürt
Taníts újra mesélni másként; mézből szűrt
szavakkal mondhassam el, hogy jó a magyar.
nem vágyik tengerekre, mindig jót akar.
Egész nap csak dalol és sziréneket sem hívogat.
Lóval vágtatok , s nem kesergek én sokat,
megtépázták lelkem, de most érezhetem
a szelek érzelmét, ha versenyre kelek
naponta, okos mesékről elmélkedek..
Nyerít a ló, értelme hátborzongató,
fülemnek szép , mint a kimért igaz szó:
szét nem mállik ügyes hazugság miatt,
nyerít a ló, szemében szent élet pirkad.
Könnyeket csal szememből ringó irama
miközben vágtat. Ó csak a szél volt,
gondolják felőlem, akik sosem láttak
vágtatni hamar, e világnak mindennap
autó a társa, száguldó pléhkoporsó
halni viszi utasait, néha utolsó
útjára, de ne félj, a ló a barátod,
szerezd vissza megint és akkor meglátod
másként fog alakulni földi életed
Legendás messzeségbe egy lóval, tudod
micsoda rajongás ez? Fel nem foghatod,
ó magyar, mert a világ megváltozott már;
és a mesében a benzinmotor a sztár.
... egyszer volt, valahol, egy bujdosó
kinek szívében helyett kapott újra a ló.
Szívemből szóltál és fényt gyújtottál!
Akkor megérte megírni, kedves ebergenyi