szlth.internetről

Ausztria népszavazást kezdeményez az EU-kilépésről. Elegük van abból, hogy az unió a fejük felett döntsön, sokszor zárt ajtók mögött az őket is érintő kérdésekben.

Ausztriában a jog a népé... Ők amiatt aggódnak, hogy a határok megnyitása óta szabadon áramlik olyasmi is, aminek beszivárgását nem szeretnék, ill. érkeznek olyan személyek, akiket nem látnak szívesen... A GMO-mentességet szintén féltik, hiszen az unió valamiért igencsak nyitott a génpiszkált "kultúrák" befogadására. A nemzeti szuverenitás, semlegesség szintén veszélyben van, ha az EU tagja bármelyik ország. Ausztria ezt időben felismerte, ezért megkérdezi az osztrák népet, hogy akarják-e a jövőben is ezt a sok veszedelmet.

Magyarországgal szemben az EU sokkal durvább, mint Ausztriával kapcsolatban, a mi vezetőink azonban riadtan védekeznek a kilépésnek még a gondolata ellen is, pedig már a kohéziós alap pénzeit is elvonják tőlünk, tehát befizetnünk ezután is kötelező, de visszakapni nem igazán fogunk... A "tőke szabad áramlása" című refrén alapján alig egy év múlva a magyar termőföldet is megvehetik a tehetősebb "szomszédok", ezzel hazánk valóban gyarmattá válik.

A Lisszaboni szerződést "honatyáink" becsukott szemmel aláírták, pedig még le sem volt fordítva az anyag és azt kétlem, hogy mindannyian kiválóan bírták volna az idegen nyelvet... Azóta már tudjuk, hogy ez is hiba volt, de minden hibát ki lehet korrigálni, ha van hozzá akarat.

Amikor felvetődik a kilépés gondolata olyan érveket hoznak fel a kormány tagjai, hogy "mi lenne akkor a külföldön dolgozó magyarokkal"? Válaszom, hogy két dolog történne, vagy hazajönnének, vagy megoldanák a külföldi munkavállalás engedélyeztetését. Ők mégiscsak kevesebben vannak, mint mi, itthon maradottak, akiket az újabb és újabb megszorítások sanyargatnak.

A határok lezárása akadályozná a "nemzetközi" kereskedelmet... Tényleg? Nos, ha volnának határok, akkor működhetnének a vámok is, ill. a hazánkon átutazó kamionokat komoly úthasználati díj megfizetésére kellene végre kötelezni. (Ha meg elkerülik országunkat, annál jobb, mert nem szennyezik a környezetet).

Mezőgazdaságunkat végre hagyományainknak megfelelően fejleszthetnénk, nem szorítanának bennünket a különféle kvóták. A cukorrépa termesztés ismét elindulhatna, és a cukorgyárak feldolgoznák a hazai cukrot, nem a világ végéről hurcolnák ide a nádcukrot, amit éppen csak csomagolunk...

Nem áramlana szabadon a sok lejárt szavatosságú élelmiszeripari hulladék sem, így a multik polcaira jó minőségű hazai termékek kerülnének. (Ha ez nem tetszene a multiknak, legfeljebb szednék a sátorfájukat és kivonulnának...)

Legelőinken tejelő tehenek harapnák a füvet és készülnének az egészséges tejtermékek, a polcokról pedig örökre eltünnének a külföldrő behurcolt, pancsolt "tejitalok".

Zöldség- és gyümölcstermesztésben kaphatnának munkalehetőséget a szakmát nem szerzett munkavállalók, hogy végre értelmes munkát végezzenek tisztességes bérért, amiből képesek fenntartani magukat és családjukat.

A magyar vidék felvirágozna, hiszen a félig-meddig kiürült, elidősödött falvakba helyet kaphatnának a városokban munkát nem találó családok. Dolgos kézre mindenütt szükség van! (De csak dolgos kézre, olyanokra nem, akik a másét próbálják elvenni!)

A tisztességes, vidéki emberek "faluőrséget" hoznának létre, akiknek működését támogatná az állam. Feltétel a büntetlen előélet és a tiszteletre méltó magatartás, ők lehetnének faluőrök, akik a rendőrséggel karöltve megoldanák a vidék biztonságát.

Lehetne folytatni a sort, és elképzelni, milyen szép volna, ha minden jószándékú elgondolást megfontolna a kormány, és nem söpörné le az asztalról már csírájában a kezdeményezéseket. Higyjék el, van fontosabb dolog is, mint a hatalomhoz mindenáron való ragaszkodás. Próbáljanak meg egy marék homokot a markukban szorítani, és rájönnek, hogy minél jobban szorítják, annál könnyebben kifolyik...

Valóban nem szükséges ilyen nagylétszámú képviselő az Országházba, főleg, hogyha közülük közel 250-en elvetették az 1982/6. törv.erejű rendelet hatályon kívül helyezésére tett javaslatot, pedig ez a rendelkezés az IMF-nek korlátlan jogokat biztosít hazánkban. Miért? (Az IMF-től is sürgősen meg kellene szabadulni!)

Izland megtette és nem következett be államcsőd. Kijelentették, hogy majd fizetik az adósságot, amikor tudják, és annyit, amennyit képesek fizetni.

Példák tehát vannak, csak észre kellene venni azokat! Kívánok ehhez megfelelő szemüveget a döntéshozóknak!