Drága Vicuska ! Szép az élet, gyönyörű, csak észre kell venni. Én is télidepresszióban szenvedek, alig várom a tavaszt. Menj el egyet úszni, egy moziba, vagy egy barátnővel beszélgesd ki magad. Egyél jó habos süteményt ,vagy ami a kedvenced.És ne gondolj semmi rosszra. Én a francia krémest szeretem. Szoktam 2db-ot venni , azonnal meg is eszem és mindjár jobb a kedvem:-))

Nagyszerű pszichológiai tanulmányod megismerve, biztos vagyok benne, hogy hamarabb beköszönt nálad a tavasz, mint gondolnád. Kívánom, hogy vedd észre az első lágyan átölelő nagsugat 

Kedves Vicuska. Amiről írtál. Ez a Te Éned. A szürke hétköznapok, gyötrődések útvesztőjében vívja minden napos kűzdelmét! Én tudom ismerlek már annyira. Lefogod győzni, s elnyered lelkednek csodálatos megnyugvását, békességét. Szívemből kívánom így legyen. Drukkolok neked  .

Vicám! Ezek nagyon ismerős érzések. Úgy hívják őket: szorongás. Majd ha kicsit jobb idő lesz, meglátod elmúlik! Az írásod pedig gyönyörű!

Vicuskám értem és átérzem a ködbe burkolózott álmaid, mégis  azt mondom, ahol a szeretet jelen van ott a remény él. Vannak helyzetek, amikor a ködöt mi nem akarjuk eloszlatni, mert félünk, hogy mi van mögötte...

Nagyon szépen megfogalmaztad az érzéseidet. Baráti szeretettel ölellek!

Úgy érzem minden jó és szép, most már csak jó dolgok jöhetnek szépen haladok, a kútból szépen mászom felfelé, már látom a fényt egyre közelebb vagyok a kijárathoz, és akkor jön valami, és zuhanok vissza, szerencsére nem az aljára, de nagyon nehéz újból elindulni felfelé. És ez így megy , de a reményt nem adom fel, hogy egyszer kijutok a kútból! Erőt ad, hogy képesnek tartom magamat arra, hogy ki kerüljek onnan. Hiszem, hogy minden rosszban van valami jó!

Vicuskám ! Nagyon lélekhez szóló cikk amit írtál. Én azt mondom a gyerekeimnek is amit most Neked. . Látod a Tv-ben mi van abban a szegény Afrikában, a háborús övezetekben, mennyi alultáplált ember él, szegényen. Orvosi ellátás nélkül. Bogarakat, kukacokat esznek , mosdatlanul. Kunyhókban élnek. Addig még nekünk van fedél a fejünk felett, még van zsíroskenyerünk, esetleg munkahelyünk is. Van bútorunk, szép gyermekeink. Ne csüggedjünk el. Volt ennél sokkal rosszabb is , csak azt hajlamosak vagyunk elfelejteni.Tehát fel a fejjel. Én mikor el vagyok keseredve, jó zenét kapcsolok be.

Szóval örüljünk a rosszban a kicsi jónak is.Puszillak szeretettel..