2011.12.23. 10:03, hana
Szunnyadó óhaj száll a fehér éjen át,
szívünkben nyílik megannyi szerelemvirág,
Érzed? A szeretet virága kibontja szirmait,
boldog vagyok, hisz égiek vigyázzák álmaink.
Elcsendesül a lélek, olyan mint az a fényes csillag,
odakinn az esti szél táncoló hópihéket ringat,
meleg szobában friss mákoskalács illata kering,
megáll az idő, szívünkben élnek örökké szeretteink.
Gyertyaláng libben, felcsendül a régi nóta,
megnyílnak a szívek, égbe száll a hellaluja,
összekulcsolt kézzel, fel az égre tekintenek,
köszöntik a kis jövevényt, Jézus megszületett.
Boldog ma mindenki, hisz béke szállt a földre,
bevilágítja az éjszakát az emberek örömkönnye,
puha takaróként vállamon hordom ölelő kezed,
áldom azt a percet mikor téged megismertelek.
Nézem a hosszú havas utat, jöttödet várom,
jöjj, ölelj magadhoz, légy te az ajándékom,
ne várass soká, ki tudja mit hoz a holnap,
csak gyere, addig gondolatban kicsomagollak.
Ragyogjon fel végre a mi fényes csillagunk,
nemrég egyesült belőlünk lett álmunk...
felgyúltak szép csendben a karácsonyi fények,
így ki téged követ, az soha el nem téved.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok. Antológiába és kiemeltnek teszem. Áldott Karácsonyt Kívánok szeretettel!