.

Egészséges testben egészséges lélek    2O19 szeptember 9

tűzte ki célul  -ha jól emlékszem- Teleki Pál külügyminiszter, és  Főcserkész  a címben kölcsönvett jelmondatot.

Trianon után a megcsonkított és kifosztott ország vezetőinek számba kellett venni a lehetőségeket a megmaradásra.  Az írástudatlanság felszámolása, az egészségügy, és a sport volt az egészséges új nemzedék kifejlesztésének az alapfeltétele.

A napokban baráti társaságban elhangzott a kritika, hogy az Orbán kormány stadionokat épít, amikor a János kórházban a lift nem működik, és a betegnek magával kell vinnie a WC papírt.

Az illető házaspár most Magyarországon tartózkodik, kíváncsi vagyok mi lesz a véleményük amikor decemberben visszatérnek Kanadába.

Valamikor az átkosban Édesapám a MÁV-nál dolgozott, és tőle tudom, hogy a WC-kben már az első állomásnál nem volt WC papír...nem kell találgatni, annyian nem használták a fülkét... talán a kórházban is ez a helyzet? Önökre bízom a találgatást, akik személyesen is meggyőződhetnek.

Én annyit tudok a János kórházról, hogy az átkosban az egyetlen kórház volt, amely fogadott papokat, apácákat, szerzeteseket. Ezért választotta Csilla bárónő a János kórházat, ahová az első kamion adományát szállította. Bővebben a Fényes Csilla című jegyzetemben.

Viszont arról kevesen tudnak, hogy az első Fidesz kormány bukásakor a Kozma atyát Montreálba vittem tárgyalni egy befektetővel, aki-amely hajlandó lett volna pénzelni egy diagnosztikai kórház építését  a visszaszolgáltatásra váró  Irgalmas telken. Az átadásról szóló dokumentum ott állt az egészségügyi miniszter asztalán, csak alá kellett volna írni...Jött a szoci kormány,  a telek nem került vissza az Irgalmas Rend tulajdonába, és más telkén rizikós lett volna építeni...

Tudtommal, a budapesti kórházak felújítása most van folyamatban. Nem könnyű bepótolni a szocialista kormányok által elhanyagolt kórházak igényeit.

Maradjunk a sportnál.  Nem ok nélkül kötelezi a kormányprogram a napi tornát-sportolást a diákoknak.  A fiatalok, akik a szabadidejük nagy részét a számítógépek előtt töltik, meg az okos telefont nyomkodják még a zebrán is,  átlagban igen gyenge fizikai állapotúak. Ezt hallom a honvédségi nyilatkozatokból.

A stadionok egyben közösségi épületek is.  Megszűntek a grundok, az utcán nem lehet focizni, játszani a forgalom miatt, tehát egyetlen megoldás a sport létesítmények építése. A fiatalokban született vágy a megfelelésre vágyás, és aki sportol, az nem ér rá csavarogni. Az edzések nevelnek is, rendre szoktatnak, megtanítanak köszönni, és tisztelni az időseket, a vezetőket.

Engem öröm tölt el látni a Puskás akadémián a gyerekeket mezben, és nem a cipőjüket rúgják szét a grundon mint Puskás a gyerek korában.

A küzdő sportok is népszerűek,  a vízi sportokban világelsők, és ha a számarányunkhoz hasonlítjuk az érmeinket, akkor világelsők vagyunk.

A sokat elmarasztal Horthy rendszer sport politikájának eredményét aratta le Rákosi az 1948 és az 1952 olimpiákon.

A Hajós  Alfréd uszoda is azért épült, a harmincas években, Hajós Alfréd tervei alapján, hogy a címben említett célul szolgáljon.  Vagy azt sem kellett volna a csonka országnak felépíteni?

Végül még valami, ami igen fontos: a egészséges testű és lelkű fiatalok, akik egész családban nevelkednek, anya -apa gondoskodásával, azok egészségesebbek lesznek, és ezzel kevésbé szorulnak orvosi ellátásra.

Érthetetlen a számomra, -és nagyon elszomorít,- hogy mi lehet az oka a hatszáz ezer fogyatékos személynek Magyarországon. Vizsgálják ennek a hátterét?

Vinczer S. Péter