Jánossy Péter Sámuel: A farkasokkal együtt kell üvölteni



- Trianonban szétszedték az 1100 éves Magyarországot, mert két számjegyű volt a GDP növekedése a millenniumi időkben, és konkurenciát jelentett a Nyugatnak. Most a V4-ek országai növekednek ugyanúgy.

- Száz évre totálisan tönkretette a francia nagyhatalmi politika a Kárpát-medence sorsközösségben élő népeinek békés együttélését. A „népszuverenitás” nevében mi, magyarok apartheid sorban élünk lassan száz éve saját hazánkban, amelynek 73 százalékát a gallok
 elajándékozták másnak. Az utódállamok majdnem ki is pusztították a magyar népességet ez idő alatt.

- Macron most feláldozná egész Közép-Európát: az egymilliárdos, az éhínség réme elől menekülő muszlim Arábia élelmiszer- és vízellátását a Nyugat az olajért cserébe nálunk, a V4-ek országaiban és szomszédainknál kívánja biztosítani.


„A Nyugat nem barátunk” (Bencsik András, Sajtóklub, Echo TV), ezért felajánlotta az iszlám világnak Szaúd-Arábiával megegyezve, a mi földünket is. Ukrajnában és a Vajdaságban máris a termőföld hektármilliói kerültek arab befektetők kezébe tulajdonpótló, hosszú
 távú bérletek formájában.

- Mi lenne, ha a V4-ek összefogva, nemzetközi diplomáciai, titkosszolgálati, negyedik generációs, hibridháborús, dezinformációs és katonai eszközökkel kicsinálnák a franciákat Afrikában?


- Mi lenne, ha a V4-ek rámutatnak a világ legnagyobb szélhámosságára, Afrika pénzügyi kifosztására? Miért is ne tennék? Annyi kárt és szenvedést okoztak és okoznak a franciák Közép-Európának, és annyi vért áldoztak fel Afrikában, hogy nem árt figyelmeztetésül
 egy-két makarenkói pofon. Lázítsuk fel Soros-NGO-módra – Victoria Nulandtól eltanulva a „majdani stratégiát” – a francia pénzügyi megszállás ellen az afrikai frankofón országokat. Ez igazán szép gazdasági diplomáciai feladat.

- A migráció azért van, mert a franciák kiszippantják volt gyarmataik pénzügyi tartalékait, lenyúlják ásványkincseit és megszállják piacait, monopolhelyzetbe hozva saját cégeiket.


Ezért nem tőkésednek az afrikaiak.

A francia multik tarolnak az afrikai gyarmatokon: az energetikai Total, a telekommunikációs Orange, a gépipari, járműipari Alstom, az elektronikai Schneider Electric vagy a gyógyszerészeti Sanofi úgy szívják ki a szuperprofitot, mint a méhecske a nektárt. A
 Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement – AFD) által menedzselt „humanitárius fejlesztési projekt” az ivóvízkincset célozta meg.

- „Afrika szomjazik, éhezik, ezek meg lopnak.” Ezt a primitív jobbikos plakátrigmust kell
   úton-útfélen kommunikálni, afrikai konferenciákon, diplomáciai tárgyalásokon és az EU    Parlamentben is. A rabszolgaságból és a gyarmatosításból eddig a franciák igen jól megéltek.
   Ma is ezt teszik. A gyarmati rendszer tovább él. François Mitterand már 1957-ben ezt mondta:
  „Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a XXI. században.” Jacques Chirac 2008
   márciusában így jövendölt: „Afrika nélkül Franciaország a harmadik hatalom helyére csúszna a
  rangsorban.”
- A 2050-ig kétmilliárdra hízó Fekete-Afrika ha tetszik, ha nem, megindul északnak. De aki eddig a
  Rafale-ok bombázása miatt a szétszedett Líbián keresztül özönlött Olaszországba, az netán közvetlenül  Marseille-be utazhatna. Százmilliókat már nem állít meg a francia flotta sem. Barátilag
  figyelmeztetni kellene Macront. Ennek szinopszisa a következő:

- 1. Vissza kell adniuk Afrika pénzét: az afrikaiak tartalékait ki kell vonni a francia központi
  bankból és vissza kell adni az FCFA-országoknak. Ilyen egyszerű. Nem segélyekkel kell megalázni
  Afrikát, hanem vissza kell adni a lopott pénzt. Ez a migráció megállításának a kulcsa, és nem az
  EU-kvótakényszer.

- 2. Az együttműködési megállapodások felülvizsgálata: amint az ismert, Franciaország „Együttműködési
  megállapodást”, azaz paktumot diktált 14 volt gyarmatának a kivonuláskor.
  Ebben biztosította az akkori frank, a francia oktatási rendszer, a francia nyelv szupremációját.
  Kikötötte katonai támaszpontjainak további működését és az ország belső piacának teljes
  monopolizálását.

- Amelyik afrikai gyarmat ezt nem tűrte el, mint Guinea, élén a szocialista Sékou Touré elnökkel
  1958-ban, ott megsemmisítették az infrastruktúrát, az irattárakat, az anyakönyvekkel együtt.
  A francia emberi lealacsonyodás és aljasság ékes példája volt az, amikor 3000 francia  állampolgár úgy hagyta ott Guineát,hogy másnap az utóvédek ledózerolták az iskolákat, az óvodákat, a polgármesteri hivatalokat, az orvosi rendelőket, az egészségügyi laborokat.
  Azután megsemmisítették a dózereket, a traktorokat, a személygépkocsikat is...
  Aztán franciásan, az emberi humanitás jegyében a gyógyszerkészleteket is bezúzták, a
  tenyészállatokat is leölték, és az áruházak élelmiszerkészleteit is felégették vagy megmérgezték.

- Togo sem járt jobban, tudtuk meg Mawuna Remarque Koutinin elemzéséből, ami még 2014 januárjában jelent meg. A továbbiakban erre a műre és saját guineai és marokkói tapasztalatainkra támaszkodtunk.
  A frissen felszabadult Togói Köztársaság első elnökének, Sylvanus Olympiónak sikerült. Nem írta alá a gyarmatosítás folytatásáról szóló De Gaulle-paktumot, de évente fizette Franciaországnak a
  védelmi pénzt a „gyarmatosításból származó előnyei miatt”. Cserébe a francia idegenlégió nem
  rombolta le az országot, mint Guineában.
  A gyarmati adó mértéke pofátlan volt. 1963-ban az ország költségvetésének 40 százalékát vonták el  a franciák. Togo pénzügyileg olyan instabillá vált, mint most Franciaország. Ezért Olympio elnök úgy döntött, hogy kilép a „francia KGST-ből”, tehát az afrikai valutaközösségi frank FCFA-ból, és
  nemzeti valutát bocsát ki. Mint saját példánkból tudjuk, a pénzkibocsátás már az Osztrák Nemzeti
  Bankot birtokló Rothschildoknál is tabu volt 1848-ban...

- A nemzeti fizetőeszköz tabu volt Togóban is: 1963. január 13-án, három napra rá, hogy Togo saját
  valutájának nyomtatását megkezdte, Olympiót meggyilkolták. A takarítóbrigád kapitánya,
  Etienne Gnassingbe idegenlégiós veterán őrmester volt. Nem véletlen, hogy valahogy nem csípik
  a franciákat Afrika-szerte.
  Modiba Keita, a Mali Köztársaság első elnöke is szabadult volna a franktól. Ő sem úszta meg.
  1968. november 19-én őt is levadászták a franciák.
 

 

 

Ezt én is feltártam, süket fülekre talált. Nem értem a politikusokat, hogy miért nem olvassák ra a franciákra, és miért nem kényszerítik őket a teljes kivonulásra Afrikából.

Péter

Peter Vinczer <peter.vinczer@gmail.com>	4:59 PM (3 hours ago)
to Szkitamagyar