Amíg szól egy magyar nóta...parancsszóra megtiltani nem lehet

2018.12.03. 03:25, Vinczer S.Péter

 

Amíg szól egy magyar nóta.... parancsszóra megtiltani nem lehet    2O18 december 1

 

A száz éves évforduló, amikor Európa legfejlődőbb birodalmát, az Osztrák-Magyar Monarchiát szétszedték, illetve a nagygyűlések, minden jogi alap nélkül az elszakadásról döntöttek, még mindig nem hozta meg a várt eredményt. 

Aleksander Vučić Szerbia Köztársasági elnöke a mi nap kijelentette, hogy nincs jelentősebb nap annál, mint Vajdaság Szerbiához való csatolás.

Ez azonban egy kicsit sántít, mert ugyan Újvidéken az elszakadásról döntő Nagygyűlésen a 757 küldöttből csupán egy magyar áruló képviselte az akkor még 52% magyarságot, a  28.1%szerbséget 578 képviselő, nem volt arányban a népességgel..  a többi kis létszámú nemzetiségek is jóval több képviselővel rendelkeztek.

 

1918 november 25-én történt, és az évfordulón most Pásztor István az a magyar, aki az ünneppé nyilvánítást szentesítette.

 

Évszázados törekvésük vált valóra a szerbeknek, akik mindig ásítoztak a zsíros bácskai földekre. Bácska Bánát Baranya magyaroknak aranya.

 

A száz év megtette a magáét, mert a szerbek sem tartották be a vállalt kötelezettségeiket miszerint a népességi arányokat nem lett volna szabad megváltoztatni. Ezt állandóan megsértették, több hullámban telepítettek be szerbeket, montenegróiakat, líkaiakat Vajdaságba/Délvidékre. Mára a szerbek abszolút többségbe kerültek, 66.76% a magyarok a korábbi 52% -ról 13%-ra fogyott. Ez adott jogi alapot, hogy a Vajdasági Autonómiát megszüntessék, és Szerbia tartományává nyilvánítsák.

E drasztikus fogyás  a Trianon utáni betelepítés, az 1944-es népirtás, a krajnai szerbek betelepítése a kilencvenes években, az elüldözés, valamint a magyarok hátrányos helyzete a munkavállalásban, ez miatt az elköltözés, és a gyermekvállalás hiánya okozta.  Évente 5-1O OOO magyarral több hal meg mint amennyi születik.

 

Ám a szerbek részére az örömbe üröm is vegyül. Koszovó elvesztésével maguk is belekóstolhattak, hogy mit jelent elveszteni a "Szerbia bölcsőjének tartott Koszovót!"

 

Úgy is vehetnénk, hogy helyette megszerezték a mi Délvidékünket. A mi elrabolt területeink helyébe mi semmit nem kaptunk.

 

Értesüléseim szerint a szerb tankönyvekben azt tanítják, hogy 1956-ban menekültek Vajdaságba a magyarok, és a szerbek nagylelkűen befogadták őket, akik elkezdtek követelőzni....!!

 

Ha a szerbeknek a szerbség bölcsője Koszovó/Rigómező, akkor nekünk ne fájjon országunk kétharmadának elcsatolása? Nekünk nincs  nemzeti bölcsőnk, temetőnk az elcsatolt területeinken? Mi az évfordulón örömtáncot járjunk a rablóinkkal?

Azokkal, akik a vállalt kötelezettségeiket száz év alatt sem voltak képesek betartani?

 

Akármerről is kerülgetjük a kérdést, egy bizonyos, hogy a Kárpátmedence területe a vízrajza miatt egy fennhatóság alá kellene tartozni. Csupán egyetlen folyónk van a Felvidéken, amely a Kárpátokon kívülre folyik.

 

Ami a Szerbiának  és a többi szomszédjainknak, az utódállamoknak örömünnep, az nekünk ma is sajgó sebként gyásznap. És ezt parancsszóval megtiltani nem lehet.

 

Tegnap hallottam a szerb rádióban, a Tisza, Duna, Száva folyókról szóló éneket......

Vinczer S. Péter

 

Melléklet:

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (85,14%), Zenta (79,09%), Ada (75,04%), Topolya (57,94%) és Kishegyes (53,91%). Relatív magyar többségű községek Csóka (49,67%), Óbecse (46,34%) és Szabadka (35,65%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 1910–1921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 236 206.

A tartomány etnikumai a következők:

 

A Vajdaság nemzetiségei és etnikumai

 

Népek fő             százalék

szerbek 1 289 635 (66,75)

magyarok 251 136 (13,00)

szlovákok 50 321 (2,60)

horvátok 47 033 (2,43)

cigányok 42 391 (2,19)

románok 25 410 (1,31)

montenegróiak 22 141 (1,14)

bunyevácok 16 469 (0,85) (ők is horvátok, a Mária Terezia telepíttette őket Buna folyó    környékéről. Péter)

ruszinok 13 928 (0,72)

jugoszlávok 12 176 (0,63)

macedónok 10 392 (0,53)

ukránok 4 202 (0,21)

egyéb               31 681 (1,64)

regionális kötődésű 28 567 (1,47)

nem nyilatkozott 81 018 (4,19)

Forrás: A 2011. évi szerbiai népszámlálás adatai