A kiegyezés

2018.11.12. 05:56, Vinczer S.Péter

 

Száz éve írta alá Németország a fegyverszünetet, helyesebben a feltétel nélküli magadást. Ezzel véget ért az I. világháború. A Monarchia nevében Viktor Weber von Webenau gyalogsági  generális Pádovában már nyolc nappal előbb aláírta a feltétel nélküli fegyverszünetet. A németek az első nekifutásban elutasították a feltételeket, és folytatták a háborút. A második alkalommal már engedményeket tett az Antant, és némileg jobb feltételek mellett írták alá a fegyverszünetet.

Nekünk magyaroknak nem volt alkalmunk dönteni sem a háborúba való belépésről, sem a kilépésről, mert a hadügy közös volt Ausztriával.

 

Kossuth nyílt levélben figyelmeztette Deákot:

"A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé degretáltatik [rendeltetik], s annak nemcsak szervezete s vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alul elvonatik, és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatik.

A hadi költségvetés megvizsgálásának, s megszavazásának joga a magyar országgyűléstől elvonatik, s a birodalommal közös delegációkra ruháztatik át, s így idegen avatkozásnak, szavazásnak, határozásnak vettetik alá.

Ezáltal elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztosítékát... 

Magyarország... a legfontosabb ügyekben idegen avatkozástól mentesen, önállóan nem intézkedhetne, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik... "

 

Kossuthnak teljesen igaza volt, és ami nagyon figyelemre máltó, hogy az EU hasonlóan akarja Magyarországot hasonló helyzetbe hozni.

 

Kossuthnak igaza volt, de nem hallgattak rá:

 

"én e tényben a nemzet halálát látom, s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat, nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak... Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!

Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának!"

 

A kiegyezést bírálva írta meg Deáknak, hogy a Habsburgok birodalma halálra van ítélve, felbomlásakor pedig Magyarország számára sem lesz kegyelem.

Sokan, nálamnál hivatottabbak, történészek elemezték a kiegyezést, kiemelve, hogy a kiegyezés tette lehetővé Magyarország technikai fejlődését, a nagyarányú építkezéseket...

 

Ez csak részben igaz, mert ebben is korlátozottak voltunk, Ferenc József azzal a kikötéssel hagyta jóvá az Opera építését, hogy ne legyen nagyobb a bécsitől. Egy független Magyarország akár nagyobbat is építhetett volna, ha nincs a bécsi szekérhez kötve.

 

Magyarország Pádovában nem jelenhetett meg, amit pedig a Károlyi delegáció Belgrádban aláírt, azt nem vették hitelesnek sem a franciák, sem a csehek, sem a szerbek. Ellenállás nélkül megszállták, és kifosztották Magyarországot.

 

Érdemes idézni a pádovai  fegyverszünet feltételeit:

 

"A november 3-án aláírt okmány előírta:

Az ellenségeskedést azonnal be kell szüntetni.

A Monarchia hadseregét le kell szerelni, kivéve 20 békeállományú hadosztályt.

Minden megszállt területet ki kell ürítenie a Monarchiának.

Az Adriai-tenger környéki monarchiabeli területeket ki kell ürítenie a Monarchiának.

Az antant csapatok számára felvonulást kell biztosítani az addig megszállva tartott területekre.

A német csapatokat ki kell utasítani a térségből, amennyiben az 15 napon belül nem történik meg, úgy internálni kell őket.

A Monarchia csapatait vissza kell vonni a Brenner-hágóig.

Az antantot megilleti a teljes mozgásszabadság és megszállói jogok a Monarchia egész területén."

 

Az olaszok átvertek bennünket, mert november 4.- én 15:3O perckor álltak le, addig 3OO OOO katonánkat ejtettek foglyul, akik már nem tanúsítottak ellenállást, valamint jelentős hadizsákmányra tettek szert..

 

Mindezt figyelembe véve, kellett a kiegyezés, de tizenhét évvel az aradi akasztásokat megbocsájtani szerintem a vértanúk kegyeletét sértette, és a pusztulásba vitte, Trianonba vezette Magyarországot.

 

1

1