Isten hozott a Tárogató Hangján Baráti Közösség szellemi otthonába!

Alapítva: 2007 

(oldalunk 2006. 08. 2-án született)

(http://ekpafat-kistarogato.gportal.hu) email: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com

Honlapunk: keresztény szellemiséget képviselő zárt baráti közösség szellemi otthona. Elsősorban nemzeti irodalmat, közéletet közvetítünk, de számos más rovattal is rendelkezünk. Remek gasztrológia rovatunk is megtalálható, ahol évente megjelenő szakácskönyvünket ajánljuk.

A politika-közélet rovatunk független oldalon, független szerzőkkel és szerkesztőkkel jelenik meg.

Regisztrálni meghívással, a jogi nyilatkozat elfogadása után lehet.

Képeslapküldők:

*1. Tárogató család saját képeslapküldője* *2. Caesar képelapküldője*
 

  *JÖVŐNK A TÉT*****MAGYAR IDŐ*  AJÁNDÉKUNK: ** A lélek csendje - egy gyógyulás igaz története*

Magunkról**Szerzőink**Magazin **Galéria* *Jogi-nyil.**Regisztrációs feltételek**Belső    rovat*Találkozók**

**Szerzői jogok**

        *        

*FŐOLDAL

A lélek csendje 1. fejezet

2018.01.29. 23:49, Lélek Sándorné
Gyógyulásom története

Ez a történet saját életem új fejezete. Azért új, mert az Úr kegyelméből megélhettem, megírhattam, és itt lehetek közöttetek

A lélek csendje 1. fejezet
Ez a történet saját életem új fejezete. Azért új, mert az Úr kegyelméből megélhettem, megírhattam, és itt lehetek közöttetek. 
*
„... A te hited meggyógyított téged...”

Hosszúra nyúlt a tél, ólomlábakon jártak a hetek, hónapok. Sóvárogva vártam a tavaszt, hogy feltöltsön éltető erővel. Elhúzódó vírusfertőzésre gyanakodtam, akkortájt sokunkat megbetegített. Végre kidugta fejecskéjét az első hóvirág, és rügyet bontottak a fák. A pirkadó hajnal hiába lehelt harmatcsókot a zöldellő fűszálakra a földből egyre magasabbra törő virágszárakon ülő kipattanó bimbókra, az én erőm egyre csak fogyott. Egyik reggel, amint kiléptem az ágyamból, megfordult velem a szoba, mint egy rongybaba rogytam vissza. Megrémültem, bár akkor sem gondoltam komolyabb bajra. Pihenésre volt szükségem mire szédülésem alábbhagyott, azonban a lábam még remegett. Nem várhatta tovább, orvoshoz fordultam. Alapos vizsgálat után infúziós kezelést javasoltak egy közeli dátummal, ami pontosan arra a napra esett volna, amikor két fontos vizsgálatra volt előjegyzésem, ezért halasztást kértem. Az endokrin szakrendelésen, soros kontrollon szembesültem betegségem esetleges okával, melyre a Szombathelyről megérkezett laborlelet hívta fel a figyelmet. Magas katekolamin (adrenalin és noradrenalin gyűjtő neve) szintet mértek, mely a mellékvese velőállományának hormontermelő daganatra utalt. Kórelőzményemben évtizedek óta jelen van ez a típusú betegség, ezért mielőbb meg kellett kezdeni a tumor kutatást. 1981-ben ugyanilyen típusú daganat miatt távolították el egyik mellékvesémet. Akkor az operáció alatt bekövetkezett klinikai halál állapotában pár percet eltölthettem egy létező másik dimenzióban, ahonnét a mennyei Atyám visszaküldött. Valószínű volt még törleszteni való hitelem földi életemben, vagy csak új feladatot szánt nekem. 1985-ben egy reggelre lebénult a bal oldalam. A gondos kezelésnek, rehabilitációnak és családom cselekvő szeretetének köszönhetően, elfogadható, -ma már alig észrevehető- maradványtünetekkel róhatom tovább földi utamat. A daganat pontos helyének meghatározása érdekében pár hét múlva kaptam időpontot. Aggódtam. Amennyiben a góc a még meglévő mellékvesében helyezkedik el, a szerv teljes eltávolításával lenne esély gyógyulásra. Mellékvesék nélkül is van élet, azonban azzal is tisztában vagyok, mindez állandó, precíz, egyenletes hormonpótlást igényel. Az egyensúly gondos megfigyelés ellenére is felborulhat hasmenéssel hányással járó rosszullét-, vírusfertőzés esetén, melynek következtében akut életveszélyes állapot alakul ki. Gondolatpókjaim szüntelen munkálkodtak, összemosták a napszakokat a jelent és a bizonytalan jövőt együvé tették. Egyben biztos voltam, tudtam, műtét szóba sem jöhet, nem vállalom. Ezen idő alatt több szaktekintély kezében megfordultak a leleteim. Véleményük egybehangzóan megegyezett: „Elsősorban a hormontermelő daganat lokalizálása, annak radikális eltávolítása hozhat végleges gyógyulást”. 
Nem vagyok depressziós alkat, még is páncélom mögé bújva az elmúlásról kezdtem elmélkedni, megbékélve sorsommal. Rövid időre bezárkóztam, sehova nem volt kedvem menni és senkivel találkozni. Nem vágytam másra, csak csendre, egyedüllétre felkészülni a számadáshoz.

Kész vége, nincs tovább…

Egy átvirrasztott éjszakát követő derengő hajnaltájt testem börtönébe zárt lelkem fellázadt és meghozta a megfellebbezhetetlen döntést. Kész, vége, nincs tovább! Elég volt az önsajnálatból! Tovább kell lépnem. Semmi nem történik ok nélkül, mindenből tanulnunk kell, legyen az betegség, tragédia, vagy maga egy megélt csoda. Napok óta sebeimet nyalogatom, miközben a családom és a barátaim szenvednek miattam. Mi ez, ha nem érzelmi zsarolás, önsanyargatással való szánalomkeltés? Pont azt teszem, amit eddig másoknál ki nem álltam. Sápadt arcomra szégyenpírt festett a gondolat, melyet egy fentről jövő fénysugár törölt le pár perc múlva.
Szent II János Pál pápa lámpását küldte el hozzám azon a napon, hogy megvilágítsa sorsom labirintusának kijáratát, ahol napok óta futottam a hiábavaló köröket. A fénykapun kilépve az útjelző táblám az állt:
„Ne féljetek!”
Sorspoggyászomat letettem az életem az Úr lába elé terítettem. Ő az egyetlen, aki követi minden cselekedetemet, ismeri lelkemet és tudja mi jó nekem, ezért így szóltam hozzá:
- Uram legyen meg a Te akaratod!
Az első csodát már aznap megéltem.
Kezdődött azzal, hogy egy jó barátom - amint értesült a betegségemről - azonnal felajánlotta segítségét, amennyiben olyan gyógyszerre lenne szükségem, ami hazánkban nem kapható, a recept átadásával meghozzák számomra. Éjjel/nappali ügyeletet "vállalt" annak érdekében, ha szeretnék beszélgetni valakivel. Katánk naponta többször biztosított lélektestvéri szeretetéről, s imáival fordult az Úrhoz gyógyulásom érdekében. „Fájok” írta és imára szólította meg közös barátainkat. Ilonka orvos családtagjai segítségét ajánlotta fel. R. Marcsika Budapestről azonnal indulna Kanizsára, amennyiben segíteni tud valamiben. Ica barátnőm, naponta többször rám írt, hívott, vasárnap délután gitáros misére hívott az Úrnapja tiszteletére. Miklós, a Kistárogató irodalmi főadminja, a szigorú, de jó lelkű, morgós barátunk, anonimus névvel imaláncot indított értem az oldalunkon. Majd váratlan telefonhívás Zsámbékról, W. Kata otthonát ajánlotta fel, amennyiben Pestre kell vizsgálatra járnom, tőle könnyebben eljuthatok bárhova. A legmeghatóbb levelet L. Ibolya barátnőmtől kaptam. Az egyik veséjét ajánlotta fel, megadva vércsoportját és egyéb paramétereket, mit egy élő donornak tudnia kell. Tisztáztam vele, nem veséről van szó, a mellékvese, vesétől független önálló és más funkciót ellátó szerv, mely az élet fenntartásához elengedhetetlen hormonokat termel, a vese fölött helyezkedik el, onnan kapta a veséhez fűződő nevét. Azonban, ha vese kellene, akkor sem fogadhatnám el, (még transzplantációra alkalmasan sem), hiszen családja van, akikért felelős és egészségének megőrzése mindennél fontosabb. Ervin az egyik komoly kiadó- és portál tulajdonos, kiváló filozófus, író, mielőbbi gyógyulást kívánva, arra kért, írjak mielőbb, ne várassam sokáig a barátaimat gyógyulásommal és az írásaimmal.
Ezennel bocsánatot kell kérnem, ha valaki kimaradt, jöttek a telefonok, e-mailek, üzenetek, rengeteg jó kívánság, bátorítás, nem tízesével, több mint száznál tartottam napokon belül. Isten és ember előtt ígéretet tettem, ha rajtam múlik, meggyógyulok! Tartozom vele családomnak, elsősorban a férjemnek, akivel 45. éve együtt haladunk a számunkra kijelölt úton, az akadályokat elhárítva, komoly harcokat megvívva. Gyógyulásaimban mindenkor legfőbb támaszom volt, a bénulásomból talpra állított. Nem tehetem meg szeretteimmel, hogy pánikba esem, s mi több, magamat sem hazudtolhatom meg, hiszen soha nem szeretettem, ha valaki a betegségéből érzelmi, vagy anyagi hasznot kovácsolt, abból akart megélni, mi több - jól élni. Nem! Nem adtam esélyt a rám leselkedő depressziónak illetve hol-mi féle pszichiátriai nyavalyának, hiszen eddig sikerült elkerülnöm minden hasonlót.
Apussal leültünk, megbeszéltük mi lenne jó nekem, ebben a helyzetben, mire van szükségem.
„ - Pár napos magányra vágyom, az Úr közelében. Ott, ahol bocsánatot kérhetek és megbocsájthatok mindenkinek, élőknek és holtaknak egyaránt-” –válaszoltam.
„- Máriagyűd?” –kérdezte a párom.
Soha nem jártam arra, de gondolkodás nélkül rábólintottam, „igen”. Még aznap este levelet írtam a Plébános Úrnak, segítségét kértem, hogy a templom közelében találjak szállást étkezési lehetősséggel, legyen az panzió, apartman, vagy magánszállás oly mindegy. Amennyiben sikerül, július 21-e körül elvonulnék pár napra, megtisztulva, talán a gyógyulás csodáját is megélve az Úr kegyelméből, a Szentlélekkel töltekezve térhetnék vissza. A terv megszületett, a pillér több lábon állt, hitem, akaratom, családom és barátaim imáival megerősítve. Rosner Zsolt plébános úr válaszlevele és útbaigazítása után azon morfondíroztam, mivel hálálhatom meg, hogy gyógyulásom reményében, a Máriagyűd-i Lelkigyakorlatos Házban tölthetek pár napot elmélyülve imáimmal.
Ekkor jött egy gondolat... - magammal viszem barátaimat lélekben, illetve néhányukat fizikai értelemben...

Folyt. köv.

 

 

2 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2018.02.18. 12:17
Vica

Köszönöm Gizusom, élvezem, ahogy írsz...

2018.01.30. 20:30
lenhardt

Szeretettel olvasom gyógyulásod történetét.

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
BELÉPÉS // REGISZTRÁCIÓ > jogi nyilatkozat elfogadása mellett, csak meghívással!
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
KÖZÉLET
 
Kiemelt rovataink
 
Legújabb
Friss bejegyzések
2018.02.24. 22:21
2018.02.24. 18:37
2018.02.22. 14:16
2018.02.21. 23:18
2018.02.20. 21:43
2018.02.20. 04:35
2018.02.15. 21:59
2018.02.13. 22:20
2018.02.13. 13:01
2018.02.09. 17:56
Friss hozzászólások
 
ITTHONRÓL és a NAGYVILÁGBÓL

  FIGYELŐ KANADÁBÓL: Vinczer S. Péter

rovat-vezető

Jegyzetei: 2016 decemberig

2017. januártól >>>

*

 Erdélyből: vitéz lovag Pásztori Tibor Endre

 nyug. református lelkész-esperes

******

https://www.artisjus.hu/szerzoi-jogrol/jogszabalyok/

SZERZŐI JOGSZABÁLYOK

IRODALOM

Csobai Vera

Dr. Gundy Sarolta

*

 Igaz történelem

*

 Családi legendárium: őseink, hőseink

*

 

Rólam írták: Kanizsa újság

archivum

 

 
Ajánljuk**

.

*

LOVAS ISTVÁN blogja

 
TISZTA FORRÁS HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bannereink és kiemelt ajánlásunk

.

***

http://nagykanizsa.reformatus.hu/

**

Meseország

 

 
LÁTOGATÓINK
Indulás: 2007-10-22
 
Ajánljuk****

.

Caesar-képeslapküldő

 
Lábléc

Honlapunk: nemzeti-, keresztény szellemiséget képviselő baráti közösségünk, irodalmi- és közéleti portálja. Szerkesztősége nincs

Makainé Polgár Anna:

Uram, irgalmas szemmel nézz le Nemzetünkre, az eltávozottakra és az itt maradottakra, a hűséges kitartókra, emlékezőkre és nemzeti érzést hírből sem ismerőkre, a manipulálhatókra . Végtelen irgalmadra kérünk, könyörülj Édesanyád országán, hiszen a Te irgalmadnak nincsen határa!

A feltöltött tartalommal nem minden esetben értünk egyet, de a szólásszabadság jogát mindenkor tiszteletben tartjuk!   

>Jogi nyilatkozat * > szerzői jogok*

* Elérhetőségünk: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com 

Minden jog fenntartva.

 Honlapunk egyes diszítőelemei: Boris Vanessza Galériájából  és  Caesar-tól