.

Bérúnió                         2017 október 13

Sokat hallottuk ezt a szót az ellenzéktől, vádolva a kormányt, hogy összeszerelő üzemekben az anyacégben dolgozók bértöredékéért dolgoznak a magyar munkások.

Két területre invitálom a kedves olvasóimat: 1. Az ipar, 2 A kereskedelem.

Az iparral kapcsolatban  azt vizsgáljuk, hogy miért épít pl. az Audi gyárat Magyarországon.

 Meglátásom szerint, mert: 1. Németországban munkaerő hiány van, 2.  Mert a magyar munkaerő megbízható, találékony, és olcsóbb.

Legyünk tisztában, hogy a német cég nem azért költi a pénzét magyarországi leányvállalata építésére, mert megoldani, enyhíteni kívánja a munknélküliséget. Nem ajándékozni megy Magyarországra, hanem azért, mert kifizetődik neki a befektetés.

Az ellenzék azzal hadonászik, hogy fizessen ugyanannyit a magyar munkásnak a magyarországi leányvállalatában, mint az anyavállalatában a német munásnak.

Itt érdemes elgondolkodni. Hasonlítsuk össze a megélhetési kiadásokat is. Németországban bizony sokkal drágábbak a lakásbérletek, sőt a napi megélhetés, és a rezsi költségek.

Számszerű pontos összehasonlítást az adatok hiányában nem tudok előadni, de szerintem jobban jár a magyar munkás, ha Magyarországon vállal munkát kevesebb fizetésért, mert Németországban több fizetés mellett a nagyobb rezsiköltség, az esetleges két háztartás vezetése könnyen nem teszi előnyössé a Németországban való munkavállalást. Kivételt képeznek a magányosok, ha kimennek több pénzért, tapasztalatot is szerezni, hogy hazatérve a megtakarított pénzzel családot alapítsanak.

A családos munkavállaló Magyarországon otthon van, a közbiztonság sokkal jobb, a gyerekek magyarul tanulhatnak, és nincsenek kitéve a migránsok által elkövetett erőszaknak, életveszélynek..

A második terület a kereskedelem. Tudjuk, hogy Magyarország az EU tagság kezdetén megnyitotta a piacát. A nyugati kereskedelem elárasztotta az országot, egymásután épültek a plázák, a kereskedelmi központok.

Megjelent az árúbőség, és a kereskedelmi selejt, mert nem volt elég a hatalmas haszon amit kitalicskáztak az országból, de az azonos termék sok esetben csak a csomagoláson jelent meg, és tartalmilag silányabb a magyarországi üzletben, mint a bécsiben.

Éppen erről volt tanácskozás a V4-ek tanácskozásán.

A kereskedelemben, és a bankszektorban van alapja követelni a bér egyenlőséget, mert a piacot megkapták. Ezeken a területeken van helye a követelésnek, hogy azonos minősgű és tartalmú élelmiszereket vigyenek Magyarországra, és fizessenek a dolgozóknak ugyanannyit, mint a németországi, vagy osztrák egységeikben.

Továbbmenve, miért ne fizethetnék a fizetéseket valutában? Csakis ebben az esetben lett volna szabad deviza alapú hitelt kínálni, és felvenni.

A bankok esetében felháborítóan vettem tudomást arról, hogy az osztrák bank olcsóbban adta az osztrákoknak Ausztriában a hiteleket, mint a magyarországi fiókja a tapasztalatlan, és szerényebb forintos jövedelemmel rendelkező magyar ügyfeleknek. Ezt azzal magyarázták, hogy a magyarországi ügyfelek esetében nagyobb a rizikó faktor...Átlátszó mese, mert ha az ügyfél nem fizet, kilakoltatják, veszíti az addig befizetett pénzét. Ugyanígy elviszik az autóját éjszaka tolvaj módra a ház elől. Legalábbis Kanadában ez a szokás.

Ráadásul a sokat emlegetett devizahiteleket, a forintos jövedelemmel rendelkező  ügyfeleknek kellő felvilágosítás nélkül adták  a magyar ügyfeleknek.  A deviza árfolyam drágulása miatt ezrek lettek fizetőképtelenek az ügyfelek, és ismerjük a végkimenetet.

Egyenlőre, ezeken a területeken lehet követelni a béregyenlőséget.

Remélhetőleg, eljön annak is az ideje, hogy az iparban is javulni fog a helyzet. A munkaerő hiány fogja ezt kierőszakolni, mert Németországban a migránsok soha nem lesznek megbízható munkaerők. Ezért a német ipar kényszeredni fog béremeléssel kedveskedni, megtartani a megbízható magyar munkavállalókat.

Vinczer S. Péter