HA NEKÜNK ILYEN IFJÚSÁGUNK LENNE,  

                                    tudna róla az egész világ! 

Mondta ezt sok évvel ezelőtt egy német máltai a Kozma atyának.

Ők már akkor felismerték, hogy a magyar ifjúság nem abból áll, amit a média bemutat.

A hírmondók ingerküszöbét nem érintette meg a jó, a szorgalmas fiatalság teljesítménye, csak a negatív történeteket kürtölték az emberek fülébe.

Ma is hasonló a helyzet a hírek tekintetében, a szenzációhajhászásban.

Szerencsére szóhoz jutnak olyan ötletek, műsorok, amelyek bemutatják a diák olimpiák résztvevőit, helyezettjeit, győzteseit.

A sportolóink minden területen a nagy országok között sokszor elviszik a pálmát. Ez történt a fehér oroszok elleni jégkorongmérkőzésen. Ha jól emlékszem, a múltban kevés műjégpálya létezett Magyarországon, ebből kifolyólag nem is várhattunk világra szóló eredményt ezen a téren.

A Felszállott a Páva egy másik fontos terület, amely már a táncon keresztül a hagyományápolás mellett sport is, fegyelmez is, és nem utolsó sorban nem hagy időt az unalomra, amelyből egyenes az út a vagánykodásra, majd a kiskorú bűnözéshez.

A Virtuózok produkciói egyenesen bámulatba ejtenek bennünket. Ha ennyi fiatal ilyen magas fokon jut el a meghallgatások után a nyilvánosság elé, akkor felvetődik a kérdés, hány gyermek  zenél kevesebb sikerrel, vagy még a fejlődés alapfokán, középfokán....

Nem szeretnék szakemberként a zsűriben lenni, távoli néző, hallgatóként, megkönnyezzük azt a hatot, akik kimaradnak a továbbjutásból. Látjuk zsűri, és közreműködők hihetetlen szeretetét, és mint mondják, nekik sem könnyű.  Ők szakemberként észreveszik azokat pici hiányokat, amelyek miatt további szorgos munkára, sok gyakorlásra küldik őket,  a viszontlátás reményében. Őket nem az ország, de merem állítani, hogy a világ ismerete meg!

Ám ne feledkezzünk meg a tanáraikról sem, mert az ő lelkiismeretes odaadó tanításuk benne van az eredményekben, valamint a szülők áldozatáról sem. 

Támogatni kell azokat gyerekeket, akiknek nem telik hangszerre.

Nem feledem, amikor egy kisleánynak nem volt megfelelő csellója, hogy a konzi felvételére gyakoroljon.  Felhívtam a Reményi Mihály barátomat, - aki minden koncertünkre biztosította ingyenesen a hangszereket - és adott egy csellót kölcsön.

Nem hallgathatom el, hogy öröm látni Kokas Katalin fiát, a kis huncut és okos Kelemen Gáspárt a versenyen. Megdöbbentő a tehetsége, és a magabiztos fellépése.

Az édesanyja Kokas Katalin, amikor évekkel ezelőtt a torontói Royal Konzervatóriumban tanult, többek között Őt is támogattuk.  A jótékony célú fellépésekre mindig jött egy szóra.

Gratulálunk a Gazsikának, és a szüleinek, a tanárainak, a zeneiskolának, amelynek a növendéke. Háromszor néztük meg.

Külön köszönet jár a Virtuózok ötletgazdáinak, és a felkaroló Duna TV-nek.

Szeretném megemlíteni a Kozma atya kezdeményezését, hogy a megunt, elfekvő hangszereket vigyék el a MMSZ területi központjaiba, amelyeket kiadnának olyan gyerekeknek, akiknek nincs módjukban vásárolni hangszert.

Vinczer S. Péter