Az égig érő fa legtetején rügyedző céljaink, vágyaink, álmaink megvalósítása felé vezető hosszú, küzdelmes, de győzedelmeskedő mesei utat mutatta be a Liliput Társulat Az égig érő fa című, bemutató előadásában, szombaton az  Árkádia bábszínház kistermében.

Telt házas gyereksereg előtt tárta ki varázslatos kapuit a Liliput Társulat tagjai által megalkotott mesevilág, amely zsenge ifjakat és aggabbakat egyaránt beszippantott. A hét ágra sütő napsütés után másodpercek alatt a hét fejű sárkány birodalmában találták magukat a gyerekek. A színpadon zajló események láttán kuncogva, kacagva és hangosan hozzászólva adtak hangot izgalmuknak. Történt ugyanis, hogy az édesapja meseszép kertjében nevelkedő csodaszép királykisasszonyt egyszer csak felkapta a szél és a felhők fölé emelkedő égig érő fa legtetejére repítette, egyenesen a gonosz busó fejű sárkány birodalmába. Mi nem akarunk senkit gyanúsítgatni, de a mindenkor független, szabadon lengedező szél minden jel szerint a gonosz sárkánynak dolgozott, szóval onnan fújt a szél. Ne szépítsük a helyzetet: a sárkány a szél segítségével elrabolta a királylányt.

A gonosz, szőrös képű sárkány által elrabolt meseszép királykisasszony kalandos megmentését regélte el Liliput Társulat előadása, amelyben létrehozott egy olyan tiszta, varázslatos világot, amelyben a jó és a gonosz is érdemei szerint részesül. Mindezt egy humorral, leleménnyel, felnőttek számára is értelmezési rétegekkel bíró kedves történet keretében, melyben külön élvezet volt figyelni, hogyan keltik életre a bábszínészek a bábokat pusztán azok apró végtagjainak, emberi gesztusokhoz hasonlatos finom mozgatásával.

Az előadást szemlélve még a felnőtt néző is elhitte, hogy a színpadon egy olyan varázslatos, tiszta mesevilág gomolyog, amelyben aki igyekszik, valóban valami jót kap jutalmául, hogy az elérhetetlen magasságokban lakó céljaink igenis elérhetőek, hogy az égig érő fa legtetején található felhőkön bárki táncra perdülhet és, hogy a rút arcú gonosz és a rossz pedig előbb utóbb elillan az életünkből.  A gyerekek pedig egyenesen egyé váltak ezzel a világgal, számukra a színpadon zajló lét vált a teljes, primer valósággá.

Szentpéteri Lenke, Németi Emese, Lélek Sándor Tibor, Varga Imre lelkük, hangjuk és kézügyességük segítségével keltették életre a bábokat, és a szereplőknek otthont adó egész leleményes, kreatív univerzumot. A látványvilág Lélek Sándor Tibor és Bíró Böske  keze munkáját dicsérte, előbbi egyben a darab rendezője is. A díszletek kialakítása és felhasználása is kreatív volt, ugyanis a szimmetrikus díszlet egy része elhelyezése szerint hol az égig érő fát formálta, hol dombot mezővel, hol pedig erdőt. Minden jó ha a vége jó, de itt az eleje és a közepe is az volt.

Totka László

forrás: http://www.erdon.ro/varazslatos-tiszta-mesevilag/3047041