FÁMA   

            Lefordította Goethe Faustját, eposzt írt a Honfoglalásról, -  egy költő, aki Arany János hagyományainak folytatója volt,  és írt verseket, gyermekkönyveket, tanulmányokat – Kozma Andor. Tudósít Gaia leánya.

            Lehetett a nyelvnek s a tartalom és forma művészi összhangjának igazi mestere, - s e tekintetben Csokonainak sem méltatlan utóda, aki leginkább lírai mezők virágait szedte – írja Szász Károly Emlékezés Kozma Andorra cikkében -, mégis a magyar irodalomtörténet bővelkedik olyan személyekben ( írók, költők, jeles férfiak ) , akiknek értékes  munkássága a mindenkori társadalom irodalompolitikájának kénye – kedve, önkénye szerint értékelődött. Voltak, akiket évekig, évtizedekig elhallgattak vagy elhallgattattak vallási, politikai vagy egyéb okok miatt.  Közli: Fama, a hír ókori római istennője.  Kozma Andor  / 1861- 1933 / kőltő és műfordító is ezek közé tartozott., aki írt a háború utáni szomorú esztendőkben egy Haláltánc című verset, amely igazán olyan, mintha a világ két igen nagy költője lelkének lángja fonódott volna benn össze – mintha Goethe írta és Arany János fordította volna. Kozma még nem gondolt arra, hogy az irodalom teréről a politikáéra is átcsap. Igaz, hogy a költészet múzsája is kacér nő, csókjai sokszor fullánkosak: de a politika démona mégis csak megbízhatatlanabb és kegyetlenebb teremtés. Nos, itt vonult be, mint meg-annyiszor azelőtt és azután a szélkakas - fáma, a hírnév,, az úgy hírlik.” Mert a fáma szerint egy háztulajdonos a háza tetején lévő szélkakasra ezt íratta: „Isten szeretet”. Egy gúnyolódó férfi megkérdezte, hogy ez azt akarja jelenteni, hogy Isten szeretete olyan változó, mint a szél járása? „Nem , felelt a kérdezett, - hanem azt jelenti, hogy Isten szeretete állandó és változatlan akár innét, akár onnét fúj is a szél”. A latin mondás szerint: ahány fő, annyi vélemény. Albert Einstein sem biztat: „Nehezebb egy kialakított véleményt megváltoztatni, mint egy atomot részeire bontani”...

             Ugyanakkor a középiskoláit Pápán végezte, amelyet a Karthágói

 harangok című legszebb versében örökített meg.  Ezzel összefüggésben a költő egyik pozitív tulajdonságára kívánunk rámutatni, hogy mekkora gondja volt a fiatal tehetségek felkarolása, biztatása, elismerése. Komoly gondot fordított arra, hogy a diákságból felszínre kerüljenek a rejtett irodalmi tehetségek. Így a Fama volat – szárnnyal jár a hír. (A másik KA)  

            Csakugyan igaza van Czuczor ódájának: „Éle sokat, ha nem is sokáig”. A Kozma Andor tiszta lelkének gyöngyöző patakja immár befutott az örökkévalóság végtelen óceánjába, melynek tükrében az isteni kegyelem soha le nem hunyó napjának sugarai fénylenek. Az édes-szavú költő bizonyára ott is boldogan álmodozik a régi magyar dicsőségről s az elkövetkezendő feltámadásról. Mi, akik még itt maradtunk a földi rögökön, rendületlenül kell, hirdetnünk, hogy ha a nemzeti feltámadás elkövetkezik, abban része lesz a Kozma Andor szellemének is, melynek megnyilatkozása gazdag örökségül maradt a magyarság számára, Mert Kozma Andor a nehéz napokban is töretlen hittel és nemes daccal hirdette, hogy:

    Magyarnak lenni annyi, mint

Különbnek lenni másnál –

   Különbnek lenni annyi, mint

  Büszkébben tűrni másnál...

            Íme, az út a magyar feltámadás felé!  -  „Ha mások korholnak, gyűlölnek, - és ezt ki is fejezik - , fordulj a lelkükhöz, nézz a mélyére és lásd, milyen emberek!  Akkor rájössz, hogy a rólad alkotott véleményük miatt nem kell nyugtalankodnod. (Marcus Aurelius) Jó hírnek is nőhet a szárnya.  Nem mindig téved a hír! „Boldoggá tehetsz bizonyos embereket minden időre, és minden embert bizonyos időre, de minden embert minden időkre nem tehetsz boldoggá” – tanítja Abraham Lincoln. Ezért van a fáma.

            Az „ámen” szócska azt jelenti: ez igazán és bizonyosan meglesz. Mert Isten az én könyörgésemet sokkal bizonyosabban meghallgatta, mit amennyire én azt szívemben veletek együtt kívánom. Ámen

            Pásztori Tibor Endre