Azt hiszem,ez nem egyedi eset.

Pár év óta érzem,hogy lábaim zsibbadnak, főleg éjjel: fájdalmasan görcsölnek.

Sokáig nem osztottam meg nyavalyámat háziorvosommal...

Háziorvosom beutalót írt a körzeti kórház Angiológiai szakrendelésére.

Az osztály pultjánál az az érzésem támadt, ilyen ritka madár még nem járt ott.

Azért előkerült egy fehér köpenyes sztetoszkópos hölgy.

-  Az Ambulancián járt? - kérdezte, miután félretolta a beutalót. Láthatóan a Jóisten helytartója volt...

-  Miért jártam volna? A betegirányító ide küldött. - makogtam zavarban

Mélységes zavarban, mert nem ismerem a sosem hallott kórodai osztály szerkezetét.

Az Ambulancia előtt egy lélek se. Egy órácska leteltével összegyűjtöttem a merszemet: kopogni mertem.

Az ajtó feltárult, de csak annyira, hogy egy jól táplált, platinaszőke hajú hölgy mellett be ne lehessen férni.

Givenchy, és frissen főzött kévé illat keveréke áradt az ajtórésen át felém.

-  A doktornő szabadságon van. Majd hívja ezt a számot, mielőtt idefárad. - szólt egy múlt századi őrgrófnő gőgjével.

*

- Mégis mikor hívjam? -kérdeztem

- Próbálkozzon kérem! -szólt és az ajtó bekattant

Három  próbálkozást követően a doktornő visszatérésére határzottabb válasz hangzott el a kagylóból.

Megjelentem.

Másfél órányi várakozás után kopogtam.

A "hölgy" újra megjelent az ajtónyílásban:

- Sajnos a doktornő nem ért vissza. Ráfér a pihenés. - tette hozzá

 

Azért a vizsgálat egy alkalommal lezajlott. Egy vérnyomás mérésből állt.

- A leletért majd vissza kell jönni. - hangzott a verdikt.

Visszamentem. A lelet még nem érkezett meg. Aztán még kétszer.

Ez tavaly történt...

 

A lábam zsibbad, görcsöl.

A háziorvosnő kérdezte miért sántítok.

Aznap én vagyok huszokilencedik betege...

Elmondtam. megmutattam a tavalyi beutalóját.

- És a lelet? - kérdezte

Csak a vállamat rándítottam .

A jelenlétemben hívta fel a kórházat. Angiológia- Angiológiai Ambulancia. Hosszú csengetés.

Esemény elmondása.

- Adjatok új időpontot.

Rámnéz: a Doktornő szabadságon van. Leteszi a telefont.

Kaptam egy új beutalót...

A doktornő újra szabadságon van.

A fáradt asszony rámnéz, legyint a telefon másik vége irányába.

 

Pont.

 

BML

 

Szomorú, ahol hiányzik a jóindulat... Szerencsére van példa az ellenkezőjére is.

Drága Gizusom, miért nem jutottam az eszedbe?  Majd én meg mondtam volna, hogy hova kell menned!

Gizike imádkozom, Gyuszkóval egyszerre lesz a vizsgálatotok.....    

Gizikém  látod én ezért maradtam egy ideje háttérben,nem zavartalak,hogy ne zökkentselek ki abból az átélt lelki  boldogságból amit Máriagyűdön  megtapasztaltál. De úgy látszik,hogy  mégis  megtört  a varázslat.Először a halálhír,most meg a visszautasító magatartás.Kívánom,hogy Zalaegerszegen hozzák vissza az emberekbe vetett hited. Nagyon tud fájni ha szépen szólunk valakihez,és  gorombaságot kapunk vissza.Pedig egy mosoly is sokat jelent,hát még egy kedves szó.Ne bánkódj, te nem érdemled meg,hogy szomorú legyél. Tudom,hogy nehéz megérteni annak,aki mindenkihez kedves. Éltem már át én is ilyesmit. Az ember jót akar és rosszul sül el. Ez is hasonló,de fel a fejjel. Szeretünk.