.

Elég volt az önsajnálatból, tovább kell lépni. Tudjuk semmi nem történik ok nélkül, mindenből tanulnunk kell, legyen az bármi, betegség, tragédia, vagy maga a csoda. Kedd óta sebeimet nyalogatom, mind e közben a barátaim szenvednek miattam. Szent II János Pál pápa lámpását kellett megtalálnom, mely megvilágítja sorsunk labirintusának kijáratát, hogy megkapjam a kulcsot.

„Ne féljetek!”

Tegnap óta nem félek. Életem, sorsom az Úr elé letettem, mert Ő az egyetlen, aki tudja mi jó nekem, ezért így szólok hozzá: - Uram legyen meg a Te akaratod!

Az első csodát már is megkaptam, olyan élményben van részem, ami nem sok embernek adatik meg...

Kezdődött Verácskával, azonnal felajánlotta családja segítségét, ha olyan gyógyszert kell beszerezni, ami hazánkban nem kapható, és éjjel nappali ügyeletet "vállalt", ha úgy érzem, fel szeretném hívni, Katánk naponta többször biztosít lélektestvéri szeretetéről, imáival kér az Úrtól számomra erőt, miközben tudom, szenved, „fájok” írta, és imára buzdít másokat. Ilonka orvos családja segítségét ajánlotta fel, Rné Marcsika Budapestről leutazna segítséget nyújtani bármiben, Ica barátnőm, naponta többször rám ír, hív, vasárnap délután gitáros misére megyünk az Úr napja tiszteletére. Miklós a Kistárogató irodalmi főadminja, a mi szigorú –de jó lelkű, morgós lektorunk, anonimus névvel indított imaláncot az oldalunkon, melyhez minden barátunk csatlakozott. Váratlanul jött egy telefon Zsámbékról, Kata az otthonát ajánlotta fel, ha esetleg Pestre kell menni vizsgálatra, onnan könnyebben eljuthatok bárhova. A legmeghatóbb levél Lenhárdt Ibolya barátnőmtől érkezett. Felajánlotta az egyik veséjét, megadva vércsoportját és minden paramétert, amit az élő donornak tudni kell. Ma tisztáztuk, hogy nem veséről van szó, a mellékvese egy önálló más funkciójú szerv, mely az élethez fontos hormonokat termel, de ha vese lenne, sem fogadhatnám el, (még transzplantációra alkalmasan sem), hiszen családja van, akikért felelős, és egészségesnek kell maradnia. Ervin mielőbbi gyógyulást kívánva kért írjak, ne várassam sokáig a barátaimat a gyógyulásommal és az írásaim olvasásával.

Bocsánat, ha valaki véletlenül kimaradt, jönnek a telefonok, emailek és üzenetek, a rengeteg jó kívánság, bátorítás, nem tízesével, több, már több, mint száznál tartunk. Nem hagylak cserben benneteket, Isten és ember előtt ígéretet teszek, ha rajtam múlik meggyógyulok! Tartozom ezzel a családomnak és a férjemnek, akivel 45. éve, együtt megyünk azon az úton, ahol oly sok akadályt elhárítottunk, komoly harcokat megvívtunk. Gyógyulásaimban a legfőbb támaszom volt, bénulásomból talpra állított, nem tehetem meg szeretteimmel, hogy pánikba esek, mi több magamat sem hazudtolhatom meg, hiszen soha nem szeretettem, ha valaki a betegségéből érzelmi, vagy anyagi hasznot akart húzni, abból akart megélni, mi több jól élni. Nem! Nem adok esélyt a depressziónak, és hol mi pszichiátriai nyavalyának, ami eddig elkerült, most is elhessegetem!  

Apussal leültünk, megbeszéltük, mit tegyünk, nekem mi lenne jó, mire van ebben a helyzetben szükségem.

Pár napos magányra vágyom, olyan helyen, hol az Úr közelében lehetek. Letenni elé a sorspoggyászom, bocsánatot kérni, és megbocsájtani mindenkinek, élőknek és holtaknak egyaránt.

Máriagyűd? –kérdezte a párom.

Soha nem jártam ott, de gondolkodás nélkül rábólintottam, „Igen”. Már az este írtam levelet, segítséget kértem, hogy a templom közelében találjak szállást, étkezési lehetősséggel, legyen az panzió, apartman, vagy magán személy. Amennyiben sikerül, július 21-e körül elvonulok pár napra és megtisztulva, talán a csodát is megélve, az Úr kegyelméből és a Szentlélekkel töltekezve, elkezdhetem megírni. „A lélek csendje, avagy a gyógyulásom története” című életem nagy művét.

A terv megszületett, a pillér több lábon áll, hitem, akaratom, és ti a barátaim… akik imáitokkal, imaláncaitokkal, és Zita külön imájával erőt adott hozzá, hogy soha össze nem omló várat építhessünk rajta, az Úr közbenjárásával.

...és még azt mondják nincs önzetlen barátság, élőben, vagy virtuálisan, rácáfol a jelenlegi helyzetem.

Az Úr áldása legyen veletek, drága Barátaim!

****

Máriagyűdi válaszlevél... Az Úr ajándékával >>>