Ilyen, politikai Credo a sokszor, makacsul emlegetett gondolat,” hogy a magyarság valamennyi bajának legfőbb forrása széttagoltságában, a nemzeti érzés meggyengülésében keresendő.” / Gömbös Gyula /

                    CREDO

                     Legalsó és legfelső szinten, a társadalom életének úgyszólván minden területén, a történelem folyamán a nemzet erkölcsi arculatát úgy igyekeztek kialakítani, hogy lehetőleg jól megfeleljen az általános és európai igényeknek. Ez a krédó, kiállás valami mellett, hitvallás, vagy alapelv, amely mind a magán, mind a közösségi életet az ügyhöz való viszonyában hitelessé tette. Hogy egy nemzetnél nemcsak az a fontos, vannak-e értékei, - mondja Egry József, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.

                     Tömör kifejezésmódja körülírja, megmagyarázza és meghatározza a jelzett dolog fontosságát. Az értelmezésnek jelentéstani (szemantikai) arculatához csak annyi tudnivalót fűzünk, amennyi a fogalom azonosításához és egyértelmű megkülönböztetéséhez okvetlenül szükséges. Mert a Credo mind a magyar irodalmi nyelvben, mind a köznyelvben megőrizte szentséges (sacralis) eredetét. kisugárzását. Tegyük hozzá, a nehéz, vérzivataros időkben, ami egyfajta biztosítéka annak, hogy erkölcsi szintjét keblén, szívében őrizte a magyar nemzet. A néphez a családon; az emberiséghez a nemzeten keresztül vezet az út. (Gróf Széchenyi István)

                     Utóbbiakat, és minden társadalmi érvényű jelentést kívánunk helyénvaló általános tiszteletben megőrizni és továbbítani a következő nemzedékeknek, mint egyedi és közösségi, testületi megfogalmazású hitvallást, a hiszekegyet, az egyetemes keresztény egyház hitvallási tételét. Ugyancsak az ezzel a szóval kezdődő imákat, melyekben személyes elkötelezettség, ünnepi bizonyságtétel fogalmazódik meg a „hiszem és vallom” responsoriumokban, vagy a zenés misék harmadik tételét (a misébe illeszkedő hiszekegynek zenei feldolgozását) - így értékeljük.

                      Credo, quia absurdum – Hiszem, mert képtelenség, (latin) a magyar szótártani értelmezése tartalmi érvényt szerez a „hiszem” kifejezésnek.

A.1/. Kétségen felül valónak, igaznak tart, mond.

2/. Valamely személy, dolog létéről meg van győződve.

3/. Vél, gondol, gyanít, valószínűnek tart.

B.1/. Bízik.

2/. Hitelt ad.

3/. Dolog, személy létéről, esemény megtörténéséről meg van győződve. Hisz – hiszen – hiszem:

1/. Oly dolgok elmondásánál használt felkiáltás, amelyről meg vagyunk győződve.

2/. Neheztelést jelentő felkiáltás.

3/. Cáfoló felkiáltás. 

4/. Fenyegetőző felkiáltás.

5/. Gúnyból használt felkiáltás. 

6/. Kérkedő felkiáltás.

Szent István jobb keze, Szent Jobb megtalálásakor Nürnbergben  l484-ben legelső magyar nyelvű nyomtatványban tesznek hitet:

                      Eredeti szöveg                                          Mai írással

               O deucheoseeges zent job keez,             Ó csicsőséges szent jobb kéz,

                melet magiar ohaitua neez,                    Melyet magyar óhajtva néz,

                draagha genche neepeunknec,               Drága kincse népünknek,

                nag  eoreome ziunknec.                         Nagy öröme szivünknek.    

                      Ilyen, politikai Credo a sokszor, makacsul emlegetett gondolat,” hogy a magyarság valamennyi bajának legfőbb forrása széttagoltságában, a nemzeti érzés meggyengülésében keresendő.” / Gömbös Gyula /  A magyar a cselekvés pillanatában a legtöbbször csak az első fokú reakciót tudja kiszámítani. Gyakran ez a végzete: most is.  Az angol a cselekvés pillanatában már a harmad- és a negyedfokú következményt is mérlegeli. „Ezért felnőtt nép” – teszi bölcsen becslő megállapítását Márai Sándor.                                          .                   A megszállottság részint érzelmi, részint értelmi fogyatékosság, Leküzdeni a boldogságnak azzal a válfajával kell, amely bizonyára jókedvűvé teszi az embert, s intelligenciájának azzal a hasonló tulajdonságú, de másoktól különböző egyedek csoportjával, amely kétségtelen tudományos gondolkodásmódot eredményez – egészíti ki a gondolatsort Bertrand Russel.

                     A zárószó a derűs párhuzamban: Mennyország az, ahol a rendőr angol, a szakács francia, a szerelő német, olaszok a szeretők, és az egészet a svájciak szervezik meg. Viszont a pokol az, ahol a szakács angol, a szerelő francia, svájciak a szeretők, a rendőrök németek, és az egészet az olaszok szervezik.

                    Anatole France is szót kért és ma is kapott: ”Minden hatalom ezen a földön gyalázatban gyarapodik. Nézzenek csak a lábuk elé a nép urai, s kutassanak azokban a népekben, amelyeket elnyomnak, és azokban a tanokban, amelyeket megvetnek: onnan fakad majd az erő, amely megdönti őket.”

                    „Akinek van füle, hallja!”

                       Pásztori Tibor Endre