.

Nekik se Istenük, se hazájuk...

Még mindig a vasárnapi szentmise körül forognak a gondolataim, újra és újra magam előtt látom, a Hír24, róla készült videóját.

Katz Dávid, a riporter, mintha nem is ebben a világban élne, vagy nagyon is, aki tele rosszindulattal, aljas szándékú kérdésekkel állította meg a templomba igyekvő híveket.

Kérdései vérforraló és bicskanyitogató, ellenben a hívekkel, akik higgadtan válaszoltak a kérdésre és így nem tudott belekötni senkibe sem.

Micsoda elfajzott teremtményei az ilyen emberek Istennek?

Honnan jönnek, honnan bukkannak elő, egyáltalán anya szülte őket, vagy csak teremnek, mint rekettyésben a csúszómászó?

Igen, azt hiszem, hogy ez a legjobb szó rájuk, csúszómászó, kik egyre sűrűbben felbukkannak, próbálják megalázni az embereket, nem törődve azzal, hogy mily módon sértik hitüket, emberi mivoltukat.

Ha van is édesanyjuk, ugyan mit szól az ilyen megaláztató viselkedéshez, vagy lehet, hogy ő sem imádkozik soha, buzdítva, elvetemült fiacskáját aljas cselekedetekre?

Mert akkor nincs miről beszélnünk természetesen, hisz olyan közegbe születtek bele, amely nem ismer szeretetet, Istent, szülőt és hazát.

Vagy talán Ő is szégyelli, hogy milyen embert hozott a világra és már nem mer kimenni még az utcára sem, nehogy valaki a fejére olvassa gyermeke bűneit?

Az ilyen emberek kérdeznek más ember bűnéről, kik maguk, a legmélyebb fertőben hemperegnek nap, mint nap és abból élnek, hogy a szellemileg alultáplált olvasóit szórakoztassák.

Egyszer biztosan eljön majd az a nap, mikor önmagukért fognak imádkozni, Istent arra kérni, hogy segítse meg őt, vagy családtagját szenvedéseikben és bocsássa meg az eddigi bűneiket.

Vajon akkor Isten megbocsájt-e nékik, valószínűleg igen, és mi, nekünk, embereknek kötelező-e a megbocsájtás az ilyen emberek irányában.

Isten igéje ezt hirdeti, és mi fejet hajtunk előtte, mert megbocsájtani talán lehet, mert ez a keresztényi kötelességünk, de elfeledni a sok rosszat, a megaláztatást, azt soha.

Sándor Kinga