EGYSÉGIDEÁL

           Lelkiségek története megadásra kényszerül - kimenekülve a sí vár materializmus tompa unalmából – remény és szeretet erejével nemcsak költői fölemelkedés vonzalmát érzi ki az összetartozásból, hanem emberi előítéletektől mentes –kortól és körülményektől függetlenül elfogadható, indítást, amelyet egységideálnak nevezünk.

           Lubich Chiara az egységideálról megfogalmazott soraiban mondja, hogy váratlan témák, újszerű észrevételek jönnek, és az Örökkévaló iránti vonzalom: mind a gyermeki szeretet leleményességét tükrözi, mely túl a látszaton a hétköznapok lombjának árnyékában is a transzcendens, a magasabbrend, az Atya jelenlétére talál. A megélt tapasztalat erejével és áttetszőségével igen széles távlatot nyit az egységideál a társadalomban a legkülönfélébb területeken. Modern megvilágításban az egységre való törekvés fűz össze, melyet Jézus kért az Atyától „végrendeletében”: hogy legyenek mindnyájan egy. A kultúrák sokszínű közösségeit itatta át az evangélium. Pin Quartana Az ember helye c. írásából az is megtudjuk, hogy Lubich-ban a lelki dimenzió sohasem vált el a társadalmitól. Ő volt a Fokoláre Mozgalom alapítója 1943-ban, a világ 182 országában terjedt el, több mint 2 millióan követik, lelkisége pedig további  5 millió emberhez érkezik el. Meghívásoknak eleget téve bejárta az egész világot. Tizenhat díszdoktori címet és húsz díszpolgárságot adományoztak neki, valamint hat nemzetközi díjjal tüntették ki. Munkájának hatékonysága miatt is a mai katolikus világ egyik legjelentősebb személyisége volt, aki határozott és mély elkötelezettséget tanúsít az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd területén is. Fokoláre Mozgalom lelkisége az egységteremtés, mely a megélt evangélium leghatékonyabb szociális forradalma. Vigo di Fassában kényszermunkáról menekült emberekkel találkozik, s tudatosul benne Közép-Kelet-Európa tragédiája. 1956- ban Magyarország szovjet megszállásakor szükségét érzi, hogy Isten visszatérhessen a társadalomba hogy az emberek Benne  találhassák meg  a szabadság és testvériség forrását. Így születnek meg az „önkéntesek”, akik a társadalom, közélet különböző területein kötelezik el magukat: a politikában, a gazdaságban, a művészet világában, a pedagógiában, stb., és animátorai, buzdítói az Új Emberiség mozgalomnak.

          Újabb, egység helyreállításának esélyeit hordozó kutakodás helyett vallja, hogy az illegálisan működő Mozgalom a vasfüggönyön túl is, ahol áramlik a szeretet, ahol még testvériséget és egyenlőséget szív magába az ember, ott a közösségi lelkiség gyümölcse nem lehet más, mint az egység lelkisége, a közösség. „Új Családok Mozgalma”-t a családot megrázó krízis láttán indítja el.

           Csakhamar a nemzetköziség jellemzi a Mozgalmat, mert igen gyorsan elterjed előbb Olaszországban, majd Európában és a többi földrészeken. Városkái létesülnek, nemzetközi kongresszusokat tart, saját sajtóval rendelkezik, és sokféle módon hozzájárul az „egyesült világ” építéséhez. A Mozgalom megnyílik az ökumenizmus felé. Lubich Chiara Németországba látogat, és Darmstadtban elmondja, - az evangélikus lelkészek kérésére - lelki tapasztalatát. Lelkisége, az egység lelkisége az évek során több mint 300 egyházban és keresztény közösségben elterjed, Londonban fogadja az anglikán prímás, aki arra buzdítja, hogy az angliai egyházban is terjessze el a Fokoláre lelkiségét. A későbbiekben a prímás utódai is támogatják a mozgalmat.

           Isztambulban találkozik I.Athenagoras pátriárkával, majd további nyolc alkalommal utazik oda, és találkozik utódaival is. Az önértékelési

Bizonytalankodással való küzdelem helyett rádöbben, hogy a gyermekek élik leginkább az egység lelkiségét és megszületik a Fokoláre mozgalom harmadik generációja /gen3/, és lelke lesznek a Gyermekek az Egységért széleskörű mozgalomnak. Londonban „Templeton” díjat kap a vallási élet előmozdításáért. Az ünnepségen különböző vallások képviselői is jelen vannak. Itt indul a „Vallási Párbeszéd”. „Ausburgi békedíjjal” tüntetik ki ökumenikus tevékenységéért. Mintegy 30, különböző tudományágakat képviselő professzorral megalapítja az „Abba Iskolát”, hogy feltárják az egység karizmájában rejlő tanítást. A munkába bevonnak további háromszáz szakembert a világ minden részéről.

           A kommunizmus falainak leomlása után Lubich Chiara a brazíliai nagyvárosok peremén látja a gazdagok és szegények között tátongó óriási szakadékot. Új tervet javasol: „Közösségi gazdaságot a szabadságban”, mely a világ különböző részein fejlődésnek indul, több száz cég csatlakozik hozzá, és egy új gazdasági elmélet és gyakorlat születik meg általa.

            Nyilvános életének új szakasza, polgármesterétől és püspökétől kapott elismeréssel kezdődik. Díszdoktori címet kap Lengyelországban a lublini katolikus egyetemen.                      .                                                                     .           „Mivel kopernikuszi fordulatot hozott a társadalomtudományokba az egység paradigmájával, mely új távlatokat nyit a post-kommunista társadalomban, mely az átmenet és nehéz szakaszát éli.”                        

            Párizsban UNESCO díjjal tüntették ki a békére nevelésért. 1997-ben Grazban „Ökumenikus lelkiség”c.-en. Beszél az egység lelkiségéről a II. Európai Ökumenikus Találkozó megnyitóján. Az első keresztény és laikus nő, akit meghívnak, hogy beszéljen lelki tapasztalatáról nyolcszáz buddhista szerzetesnek és szerzetesnőnek Thaiföldön, háromezer fekete muszlimnak a harlemi mecsetben, valamint a buenos airesi zsidóknak. Új lehetőségek nyílnak a vallásközi párbeszédek terén.

            Díszdoktori címet adományoznak neki világ minden részén különböző tudományágakból nemcsak katolikus, hanem jelentős laikus egyetemek is. Ezzel új fejlődés veszi kezdetét kulturális téren is. 1997 májusában az ENSZ felkérésére a New-yorki üvegpalotában a népek egységéről beszél. 1998-ban pedig Strasbourgban az Európa Tanács az „egyéni és társadalmi jogok védelmében kifejtett munkásságáért”tüntette ki. 1999-ben Speyerben 41 mozgalom és egyházi közösség alapítójával és vezetőjével találkozik. Augsburgban részt vesz a megigazulásról szóló közös nyilatkozat aláírásán, és találkozik a Lutheránus Világszövetség felsőbb vezetőivel. Római, firenzei, és további, összesen 12 díszpolgársággal tüntetik ki. Rothenburgban „50 evangélikus mozgalom”  

Képviselőivel találkozik. A római parlamentben bemutatja a politikai „Egység Mozgalom” törekvéseit. Washingtonban több mint ötezer keresztény ész afro-amerikai muszlim előtt beszél a testvéri dialógusról, mely együttműködést indít el az Egyesült Államok több városában is. Indiában „a béke védelmezője” díjjal tüntette ki egy hindu mozgalom Coinbatoreban, valamint bemutatja lelki tapasztalatát a bombay-i Somaya egyetemen. Prágában fogadja Havel elnök. Pozsonyban a „Közösségi politikáról” beszél a szlovák parlament 150 képviselőjének. Riminiben újabb lendületet ad a politikai „Egység Mozgalom” törekvéseinek, hogy szolgálatukat a szeretetre szóló hivatásként éljék meg az egymást gazdagító különbözőségben. Az „Egyházak Ökumenikus Tanácsa” meghívja Genfbe, hogy az ökumenikus út új szakasza nyílhasson meg az újdonság által, melyet az egység lelkisége hoz az egyházakba és a társadalomba. A keresztény mozgalmak és közösségek - Együtt Európáért -  nevű együttműködésének egyik kezdeményezője az egyetemes testvériség megvalósítása érdekében. Nagy hangsúlyt fektet a családok ügyének előmozdítására, megrendezik – műholdas összeköttetésben a „Nemzetközi Családfesztivál”-t Rómában és világszerte. Folytatja többek között a keresztény mozgalmak és közösségek „Együtt Európáért” nevű kezdeményezését, míg végre létrejön 2008-ban Stuttgartban: „II. Együtt Európáért” találkozó, majd ennek mintájára elindul az együtt működés világszerte az egyetemes testvériségért. A Trentóban 1920-ban született egység ideáljának a társadalomban is beérett gyümölcse 2008. március 14-én befejezte földi útját.

*

           Lúcia és Ágota az individuálpszihológia rejtélyes ősszetertozását példázza. Annak ellenére, hogy időben távol állnak egymástól, szoros kapcsolat van. Nemcsak tiszteletük elterjedtsége, a megközelítőleg egyformaságuk titka. A szervezeti egység pszichológiája, a gyengék erősségében, azaz az egységben van, mely kiemeli formálódó társadalmának szövetéből.

           Úgy áll előttünk az ember és helye Diós István a szentek élete c. feldolgozásban, mint a szenvedéstörténet egységideálja. Lúcia Siracusa városának egyik legelőkelőbb családjából származott. Ez a város az ókori Szicília legjelentősebb központja volt. Lúcia elkísérte beteg édesanyját Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Miután az édesanya meggyógyult, Lúciának volt egy álma: Ágota jelent meg neki, és mint a húgát megkérdezte, hogy miért az idegenben lévő sírnál keresték a gyógyulást, mikor Lúcia a saját hitével is meggyógyíthatta volna anyját. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő vértanúsága által. Útjukon hazafelé pedig Lúcia megkapta az engedélyt anyjától, hogy ne kelljen férjhez mennie, s amit hozományként birtokol, azzal tetszése szerint bánhat.

           Csak most, az ásatások során bukkant elő ismét a 17. századig Szent Ágota tiszteletére felszentelt nyolcszög alaprajzú katedrális alatt az évszázadokon át feledésben lévő Lúcia-katakomba.

            Igen valószínűnek mutatkozik, hogy Lúciát állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a bíróság elé bosszúból, mert elesett a házasság és különösen a hozomány javaitól. Ehhez kapcsolódik szenvedéstörténete és vértanúsága.

             A bíró, Paschasius – éppen úgy, mint Ágota esetében – parancsot adott arra, hogy nyilvánosházban gyalázzák meg Lúciát, ha már nem akar férjhez menni. Úgy gondolta, hogy ezzel majd kiűzi a lányból az állítólag benne lakó Szentlelket. Csakhogy a Szentlélek Lúcia segítségére sietett: olyan nehézzé tette a testét, hogy semmi módon nem tudták elmozdítani helyéből. Ezután, mint annyi más vértanú esetében, a legkülönfélébb kínzások követték egymást, de Lúcia imádságának hatására egyik sem tudott fájdalmat okozni. Nem fogott rajta a máglya tüze, a forró olaj. Végezetül a bíró parancsára karddal döfték át a torkát, de nem halt meg azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette az utolsó kenetet.

             A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Legendájából írók, művészek, költők – köztük Dante is – és festők merítettek. Oltalmáért folyamodnak a vakok és a szembetegségben szenvedők / mivel a neve lux, azaz fény szóból ered. Az egység kulcsa az összetartozás. A szervezeti egység pszichológiájára, akár az összetartó betegségek kutatása rendjén is rábukkanunk. Dobos Zsuzsanna éppen Szent Lúcia életéből, vértanúságából a szembetegek és vakok patrónája védőszentje példájából hozza a tanítást a Biblia / Mt.6,22 / „a test világa a szem. Ha szemed ép, az egész tested világos”. Santa Luciát ismerők tudják a szent szeme világának elvesztési történetét, hogy maga vájta ki szemét, hogy vőlegénye ne dicsérhesse tovább szépségét.

            Végül, a ragyogó szép szemű Szent Lúcia nemcsak a fizikai látás szimbóluma, hanem a tisztánlátás, az isteni megvilágosodás allegorikus alakja is egyben. A XV. Századi haarlemi mester, Geerten tor Saint Jans egyik követőjétől származó Szent Lúcia mártíromságán, amely egyébként a középkori hagyomány szerint Szent Lúcia szenvedéstörténetét egyetlen kompozícióban foglalja össze, a szent mögött térdeplő, szeméhez nyúló figura szintén a szentnek tulajdonított gyógyító-képességre utalhat. Egy imádság így szól: ”Hallgass meg minket üdvözítő Istenünk, hogy akik Szent Lúciának emlékezetin örvendezünk, a szemfájásnak ártalmas nyavalyájától megmeneküljünk.”

             Az emlékezés pszichológiája is tartozéka az egységideálnak, és a tények világosságával a közösségekben kell látnunk az értékeket.

             Nem kevés feladat.

   A szöveg megállapítását végezte:

           Pásztori Tibor Endre