Áldást, békességet.

1989 június 16--án elhittem valamit. Elhittem, hogy végre szabad, és független hazában élhetünk. Lelkes voltam, tele örömmel, várakozással, hittel, és bizalommal. Hittem, hogy mi, magyar emberek együtt végre felépítünk egy csodát, egy virágzó, szép magyar hazát.
Az illuzióim hamar tovaszálltak. Hazaszeretet helyett pártosodott az ország, és felütötte a fejét a gyűlölködés, és kapzsiság. Új fogalmakat tanultunk: becstelenség, biznic! Akiknek példát kellett volna mutatniuk, azok lettek a legnagyobb gazemberek, honatyáink lettek a legnagyobb fosztogatóink!
A folytatás még megdöbbentőbb, és mocskos volt!
Azok vették át a hatalmat, azok ültek a nyakunkra, akik ötven évig a megszálló szovjet hatalom kiszolgálói, csinovnyikjai voltak. Nem hazafiak, hanem idegen szívű latrok!
A lakosság kifosztása, az állami kincstár kifosztása következett! A Bokros féle neoliberális ámokfutás szakadt a nyakunkba , amikor is megszüntetettek 10 000 kórházi ágyat , bezárattak több száz kis iskolát , vasútvonalat , a felsőoktatási intézményeket összevonatták , utcára tettek tízezres nagyságrendben orvosokat , szakápolókat , egyetemi oktatókat ,pedagógusokat és más , egyéb közalkalmazottat ! A legnagyobb gazemberségük pedig az volt , hogy dobra verették , eltüntették az ország akkori vagyonának több , mint a felét - akkor került idegenek kezébe azokkal a gyalázatos szerződésekkel és bagóért - amikor is extra luxusprofitot szerződésileg biztosítottak az idegeneknek - az ország egész közmű és energiaszektora és szinte az egész élelmiszeripari feldolgozóipara, konzervgyáraktól kezdve a cukorgyárakig - befagyasztották a béreket , csúszó leértékeltették a fizetőeszközünket , felemelték a nyugdíjkorhatárt , megharmadolták az oktatásra szánt pénzeket, és sorolhatnám még a gazemberségük sorát. A többi, nemzeti vagyon pedig az ő zsebükben landolt!
Volt pufajkás gyilkos miniszterünk, sőt, III/III-as ügynök miniszterünk is!
Most, 28 évvel később még mindig jelen vannak. Megszedték magukat, tele a zsebük, idegen országok bankjai mélyén lapulnak a mi vérünk, és verejtékünk árán megszerzett milliárdok, s ennek birtokában élet, és halál urait játszanak.
Nem akarják tudomásul venni a változást, azt a tényt, hogy felnőttünk közben, már nem vagyunk félre,és- megvezethetők, és egységes, közös a magyar népakarat, egységes a jelszó: TAKARODJATOK!
Mi akkor, 1989. június 16-án egy szabad, és élhető, szép hazában hittünk. Ideje, hogy elkezdjük végre felépíteni, a mi javunkra, a mi örömünkre.
Isten dicsőségére.