.

Mit tart a jelenségről az egyház

Minden korban voltak Mária-jelenések, mégis feltűnő, hogy a XIX. századtól kezdve megnőtt a számuk. 
A jelenések alkalmával Máriát mély alázat jellemzi. Boldognak mondja őt "minden nemzedék", mert - Jézushoz hasonlóan - Isten kegyelmét hirdeti. Jézus mondta:"Tanításom nem tőlem való, hanem attól, aki küldött" (Jn.7,16), és "Aki engem látott, az Atyát is látta." (Jn. 14,9.). Az isteni Ige emberi szavai nélkül sohasem érthettük volna meg az Atya Szívét: szükségünk volt arra, hogy a Fiú megértesse velünk az Atyát, akit emberi szem nem láthat.

Talán éppen korunknak van szüksége arra, hogy láthassa Máriát, mégpedig úgy, ahogy magát megmutatja, nem pedig úgy, ahogy mi szeretnénk Őt elképzelni. Egyáltalában szükséges látni Őt, hogy meg ne feledkezzünk az üdvösségben s az Egyházban betöltött szerepéről. Tulajdonképpen az Egyház ősmintájaként mutatja és nevezi meg önmagát, akinek vonásait nekünk is ki kellene formálnunk önmagunkon, önmagunkban. 
Az Egyház reformtörekvéseiben szemét Máriára szegezi. Nem azért, hogy halmozza a Mária-ünnepeket, áhítatokat, hanem egyszerűen azért, hogy tudjuk, mi is a valóságban az Egyház, az egyházias szellem és magatartás.

Szüntelenül megemlékezünk Mária figyelmeztető felhívásáról: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond Jézus!" Mária ott él Fia szándékaiban: Isten neve dicsőüljön meg a földön, jöjjön el az Ő országa, s akarata valósuljon meg a földön is, miként a mennyben.

A Mária-jelenésekkel kapcsolatban döntő jelentőségű az a tanítás, amely szerint a kinyilatkoztatás lezárult az apostoli korban. Ez az alapvető meggyőződés vonja meg a jelenések határait és hovatartozását. Nem foghatjuk fel tehát ezeket úgy, mintha kiegészítenék vagy folytatnák a kinyilatkoztatást. 
Mária megjelenései - amelyek elfogadására nem kötelez bennünket az egyház -impulzusokat adnak a megújulásra. Például Lourdes vagy Fatima olyan helyek, ahol nemcsak fokozott Mária-tisztelet született meg: új erőre kapott a Krisztusba és Istenbe vetett hit, egybekötve az Eucharisztia iránti mély hódolattal, valamint a megtérések erkölcsi csodáival; hatalmas lendület árad ki belőlük az egész egyházi életre.
Az Egyháznak az a feladata, hogy hirdesse a kinyilatkoztatást. Isten különböző karizmákkal és kegyelemmel teljes eseményekkel - amelyek közé soroljuk a Mária-jelenségeket is - gyakran oly evilágias gondolkodásunkat és viselkedésünket újra meg újra a teljes keresztény élet céljára irányítsa: "égi hivatásra, amelyre Isten meghívott minket Krisztusban (Fil. 3,14).

A fatimai történet

~~~~~~~~~~~~~~~

A portugáliai Fatima a jelenések óta Lourdes után Európa egyik leglátogatottabb Mária kegyhelye, évi több millió zarándokkal.
1916. május 13. - 1917. október 13. között a 10 éves Santos Lúcia , valamint unokatestvérei: a 9 éves Marto Ferenc és annak húga, a 7 éves Marto Jácinta három angyali és hat Mária-jelenést láttak. Az angyal a béke angyalának, illetve Portugália őrzőangyalának nevezte magát. 1917. május 13-án a Szent Szűz jelent meg a Cova da Iria (a Béke völgye) lejtőjén, és kérte a gyermekeket, hogy imádkozzák a rózsafüzért, és hat hónapon át ugyanebben az időpontban jöjjenek el hozzá. A Szűzanya minden alkalommal imádságot, áldozatot és engesztelést kért. 
1917. október 13-án kb. hetvenezer ember jelenlétében történt a jelenés és a mindenki számára látható napcsoda. 

A leirai megyés püspök, miután kivizsgálta az eseményeket, 1930. október 13-án kihirdette a jelenések természetfölötti jellegét, és engedélyezte a fatimai Szűzanya tiszteletét. 1931. május 13-án a teljes portugáliai püspöki kar elzarándokolt Fatimába, és felajánlották az országot Mária Szeplőtelen Szívének. E felajánlás a Szűzanya különleges oltalmának köszönhetően megmentette Portugáliát a II. világháború borzalmaitól. Hálából a portugál asszonyok arany ékszereikből és kb. háromezer drágakőből koronát készítettek, amellyel XII.Piusz pápa legátusa 1946-ban megkoronázta az l920-ban már elkészített kegyszobrot, és elrendelte Máriának mint a Világ királynőjének ünnepét.

A Szűzanya három titkot bízott a pásztorgyermekekre:
********************************************************************

* Az első titok az újabb világháborúról beszélt az I. világháború végén.

* A második a pokol látomása volt.

*A harmadik titok próféciát tartalmaz XX. századi egyházüldözésekről, és beszél egy "fehérbe öltözött püspökről", aki lövések következtében összerogy.

Lúcia (aki nővér lett, és magas kort élt meg) és II. János Pál ebben a pápa elleni 1981. május 13-ai merényletet látták.

Ezt a titkot II. János Pál 2000-ben hozta nyilvánosságra, valamint 2000. május 13-án Ferencet és Jácintát (akik még gyermekkorukban haltak meg) Fatimában boldoggá avatta.
* A merénylő golyóját a pápa a kegyhelynek ajándékozta, és azt a Szűzanya koronájába foglalták.
A Szűzanya többek között arról beszélt, hogy szent Fia és az Ő Szeplőtelen Szívét mennyire bántják az emberek bűnei.
* Utolsó jelenésekor a Rózsafüzér Királynéjaként mutatkozott be.
A fatimai Szűzanya ünnepéhez:

A Szűzanya kérése
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

Minden egyes rózsafüzértizedet ezzel az imával zárjuk:

Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől,
és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.

Amen.

****

Kapcsolódó cikk: http://www.iskolanoverek.hu/index.php/imak/elmelkedesek-maria-unnepekre/157-fatimai-boldogasszony

Bélyegkép: Wikipédia