.

Nem szeretem a celeb-gyártó kereskedelmi csatornákat. Sport csatornák sokaságát, közszolgálatit, Dunát, Hír tv-t és Echó-t nézünk általában. Így nem képben a hasonló vetélkedők, és show műsorok kínálatában.Most mégis minden elődöntőt, döntőt végig néztünk, mivel hazánk is képviselte magát a Eurovíziós dalfesztiválon.  Bár ne tettem volna. Elmondhatom, nem tetszett, csalódott vagyok, nem kicsit, nagyon. Nem a dallam, az előadó képessége volt a tét, hanem a szöveg, és maga a téma. Minél liberálisabb, annál esélyesebb... Ennek bizonyítéka a félig férfi, félig nő egyed, szakállal, bajusszal, és vastagon rúzsozott szájjal. A gusztustalan osztrák szörnyedelem.

Megfogadtam, túllépek rajta, nem foglalkozok vele, lelki egyensúlyom megtartása érdekében. Aztán még is. Nem lehet rajta túllépni, mert sunyin így támad a liberalizmus erőszakos terjesztése. Nem érdekel senki nemisége, szeretkezési szokásai, az a hálószobára tartozik. Igen ám, csak hogy ők a rendellenességeiket nem ott akarják meg-, és kiélni, hanem példakép állítania fiataloknak, kíváncsiságaikat felkorbácsolni, bevezetni őket a másság rejtelmeibe. Megmutatni, ha különbözöl az átlagtól, sztár lehet belőled. Erre épültek a Való Világ alacsony IQ - val rendelkező szereplőinek a forgatókönyvei, a Mónika show rettenetei, és sorolhatnám még napestig.

Hiller úr ámokfutásának következményeként az óvodába bevezetett Gender-módszer volt az első komoly figyelmeztetés a nemek összemosásának kísérletére. Szerencsére a kormányváltás megakadályozta az hosszan tartó rombolást, és bevezette az erkölcstant, hittan oktatást.

De! Ami elgondolkodtató, és kétségbe ejtő volt számomra. Akkoriban történt. Egykori betegem, későbbi tanítványom, keresett fel. Örömmel újságolta, átíratta gyermekét egy alapítványi óvodába, ahol szabadelvű gondolkodásra ösztönzik a kicsiket. Az új módszer neve, - papírról olvasta – Gender-szemlélet.

Majd elájultam, kérdeztem, egyáltalán tudják a szülők, mit rejt a név? Igen! Húzta ki magát.

Felvillant előttem bölcs mesterem képe. Tudtam mit üzen.

Soha nem vezetni csak utat mutatni!   

- Szóval, akkor eldöntöttétek otthon ki lesz az egyes, és kettesszámú szülő? – kérdeztem tovább.

- Nem értem miről beszélsz, - volt a válasz.

Elég volt ennyi. Azonnal elmondtam neki mit takar a szemlélet. Szájtátva hallgatta, nem hitt a fülének. Szabadkozott, hogy erről nem is hallottak. Nem így mondták, nem így gondolták.Nem szőttem tovább a gondolat fonalát.

- Nézzetek utána, több helyen, több forrásból. - Zártam rövidre a beszélgetést.

Egy hét múlva az édesapa csengetett. Kocsi kerék nagyságú csokorral köszönte meg, hogy nem lett belőle számozott szülő, és gyermekéből talán nem lesz egy nemtelen senki, vagy celeb.

Zárószónak annyit, a nemtelen győztes valóban mindent visz?

Gyermekeink, unokáink jövőjét? Nemének egészséges fejlődését, család alapítás utáni vágyát, vagy egészséges anyasági ösztönét?

Ne engedjük! Most még megállíthatjuk! Csak el kell mennünk és jól döntenünk, 25-én!

Egyébként, Isten veled hit, család, haza! Mindent felégetnek a szemünk előtt!