A Kishantosi Mintagazdaság földjeit a pályázatelbírálás „furcsaságai” miatt mások nyerték el, így a huszonegy év óta működő öko- és biogazdálkodásnak szomorú vége lett.

 Ősszel – amikor a pályázati eredmények ismertté váltak – a Greenpeace szervezésében felkerestük a gazdaságot, és megismertük a tényeket, miszerint hiába pályázott a gazdaság, állítólagos „helyi gazdák” számára hoztak kedvező döntést az elbírálók.

Kiderült, hogy nem helyi gazdák, hanem oligarchák nyerték meg a földek használati jogát, ezzel a gazdaság működése ellehetetlenült.

Akkor még valamennyien bíztunk benne, hogy lesz megoldás, és ezt az igazságtalan döntést még meg lehet változtatni, hiszen erre a mintagazdaságra büszke lehetett az ország. Miért nem volt fontos mindez a pályázat elbírálóinak? A 40 % szubjektív döntést arra használták, hogy tönkre tegyenek egy ilyen kincset…

A bíróságon még nem zárult le az ügy, de az „új gazdák”  akikről most már végérvényesen kiderült, hogy nem helyi gazdák, hanem oligarchák, akiknek hatalmas gépek állnak rendelkezésükre, sőt arra is van módjuk, hogy fegyveres őröket béreljenek fel az ebül szerzett földbirtok „megvédésére”…

A mintagazdaság korábban már elvetette a búzát, amely gyönyörűen sarjadt, de ezek a lelketlen figurák egyszerűen kiszántották. Tehát ilyenek a nyertes gazdák? Gazdák ezek egyáltalán? Egy gazdaember tisztában van azzal, hogy a búza=élet, sőt így is említik a búzát, amelyet soha nem tudnának megsérteni, hiszen nemcsak a munkájuk fekszik benne, hanem a lelkük is…

Az életet pedig kitárcsázták… Aki ilyet tesz, az gyilkos…

A kishantosiaknak maradt még egy kis vetőmagjuk és úgy döntöttek, hogy azt kiosztják olyan embereknek, akiknek fontos, hogy megmaradjon valami a kishantosi búzából. Ha másként nem lehet, akkor a jó szándékú emberek kertjében, virágcserepeiben, teraszán él tovább a búza.

Az a búza, amelynek valódi helye a kishantosi határban lenne, ahová igazságtalan döntés alapján beszabadult a gonoszság. Dübörögnek a hatalmas gépek, nem lesz fontos többé, hogy öko-bio módon műveljék a földet és az sem, hogy a helyi gazdák, akiknek munkát adott a Mintagazdaság, most már valószínűleg jövedelem nélkül maradnak.

Az oligarchák pedig vigyorogva teszik zsebre a földalapú támogatást, hiszen már megszokták…

A tisztességes magyar embereknek pedig ökölbe szorul a kezük, majd sóhajtva elvetik a búzaszemeket a cserepekbe…

Igen, mi vigyázni fogunk a kishantosi búzára, szeretettel óvjuk, és közben arra gondolunk, hogy Kishantos tovább él.