ANYAMINTA
 

Levelek Iris koszorújából – Babits Mihály (1883-1941) első kötetének címe jelképes értelmű, s egyúttal költői programját is kifejezi: Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma, akinek esszétanulmányi ars poeticája: „Vörösmarty minden sorából az egyetemesre nyílik rálátás” – a csodálat anyamintája halálának hetvenedik évfordulóján.
Lepke görögül pszüché, - ugyancsak ez a neve a léleknek is. Franciaország északi tengerpartján történt, hogy egy nagyon szép lepke a tengerbe esett, közel a parthoz. A parton állók közül valaki annyira megszánta a vergődő pszüchét, hogy nem sajnálta a fáradtságot, belábalt a vízbe és kimentette.  Van másik pszüché is – az emberi lélek – így esett bele a bűnnek tengerébe. Ebben az esetben is volt valaki, aki nem nézhette ennek a hajdan szép pszüchének a vergődését, hanem fáradtságot nem kímélve utána ment, és kimentette a már veszni induló életet, nemzetet, sőt azt is mondotta költőknek, íróknak, már Babitsok korában: íme, én példát adtam néktek és ti is akként cselekedjetek. Legyen azért mélyített tárgy, alak, melybe valamely domború test beleillik, vagy ilyen készíthető.
Újjá varázsolni a régit sem akkor, sem most nem tudjuk, legfentebb újszerű módon (non novum sed nove) járjuk körül a közösség kérdéskörét. A minőségi (és területi) ismérvek közötti kapcsolat az európai uniós keretek között ma is ugyanaz: mérni az asszociációs bázis szorosságát, mely állandójaként meghatározza a függvényt. Az egzaltáció, (hevesség és szenvedélyesség) akár a vokális hangszeres, könnyed daltípus vagy érzelmes hangú műdal joggal ragadja meg figyelmünket, de nem tesz elefántcsonttornyú lakókká és elfogult műhelybeszélgetések rabjaivá. Tudástárunk széles és a rálátás humánus, akárcsak a tanult tudósé, a bibliai Nikodémusé, aki látta Krisztus emberfölötti hatalmát és fölismerte benne a Messiást. Sőt meg volt győződve, hogy jövetele szigorú ítéletet jelent a népek számára. Jézus ebben az éjszakai beszélgetésben azt magyarázza meg, hogy mi a célja a világra jövetelének: nem kárhoztatás, hanem megtartás. Újjá varázsolni annyit jelent, hogy megtartani. Mert az üreggel, mélyedéssel ellátott eszköz rendeltetése, amelybe a feldolgozandó anyagot, fémet, beleöntik, belesajtolják, hogy ott az üreg alakját felvegye.
Csodálatos a történelem hús és vér, valóság-története; az íriszi sok szín vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya mind csak érzékelteti, hogy egyszer született egy csecsemő, aki felnőtt, pedig az egész világ életére tört. Aki nemcsak mondta, hanem bemutatta, hogy Isten egyszülött fia. Senki sem akarta elhinni, de kénytelen maradt vele számolni.  Élete teljesen emberi volt, - bűntől mentesen, - de „szakasztott” isteni is. A történet vége az, hogy ez az isteni élet, a jóság, szeretet, hűség, tűrés és irgalom megtestesülése kihívta maga ellen a megromlott emberiség ádáz támadását. Üldözte, elárulta, megcsúfolta, keresztre verte és megölte. Mindezekben a súlyos szenvedésekben százszoros győzelmes erővel ragyogott szivárványszínű szelídsége jósága, hite, bocsánata, irgalma, örök szeretete. Végre meghalt. A tajtékzó, démoni ember végre eltaposta álmaival, tévelygéseivel, őrültségével és vakmerő terveivel együtt. Mégis ez a Krisztus győzött és istensége kicsapott a halálból, mint a gránát-alma az avar levelek alól. A nagy percben, amelyre életét tette fel: megszületett a hit koronája a diadalmas szeretet. Mária, isten-anyja, a fájdalmak anyja lett az örök anyaminta, a jel negatív öntőformája, akibe öntettünk a magyar jövendő számára.
Így lesz erőnk forgatni az anyaminta által a sárgarézpálcák egyik végébe mélyített betűk negatív alakja kiformálásával készített történelemkönyvet, melyet a rozsdavörös hecsedlibe mártott véres tollal írtak elődeink, és nézni a képeket, mint a Golgota és Trianon.
Mi, már tudhatjuk: ők szintannyi rózsaszirom levelek voltak.

A szöveg megállapítását végezte:

         Pásztori Tibor Endre