Magyari Tibor gondolatai2013.10.18. 20:10, Magyari Tibor
*-Erdélyből: Magyari Tibor
A MAGYAR OKTÓBER!
Minden hónapnak megvan a maga szépsége, mulandósága és örökkévalósága. Nehéz ezt így összefoglalni, de az ember megteszi önkénytelenül, amikor odajut, hogy elgondolkozzon ezen az Isten teremtette nemzet sorsán, a dolgain, múltján és ezekből egy következetes jövőképet alkosson.
Ehhez azonban azonosulnia kell az évszakokkal, hónapokkal, napokkal. Isten adta és teremtette így. Nem alkotta, ahogyan egyesek tévesen vélni merik, mert a teremtő az teremtett. Teremtette a világot, a világot benépesítő népeket, akikből létrejöttek a nemzetek. Sok úgy, hogy Isten elfordította arcát, és majd ha visszafordítja, akkor számon kér és megítél.
A tél lenne a pihenés és az elmúlás évszaka, mégis a magyaroknak és keresztényeknek a kezdet a születés évszaka. Szent Karácsony, Szent István királyunk megkoronázása, az újév, vízkereszt, egészen a tavasz kezdetéig.
Március a nagyböjt hava a tavasz kezdete a magyar történelemben is a nemzet születésének, felemelkedésének a kezdete. Március 15, minden nemzetek születése közül a legméltóságteljesebb. A tavasz nekünk, magyaroknak egy külön jelkép. Húsvét csak Isten részéről egy ráadás, mely Jézus Krisztus megfeszítésével egyben mintha üzenet is lenne a tavasz elmúlásának. Igen, sajnos mert a Szentlélek eljövetele a székelyek búcsújáró Ünnepe is egy küzdelmes és soha nem adom fel győzelem jelképe. A Tolvajos tető, a Hargita varázsa, és megtörhetetlenségének a hírvivője. Aztán a nyár Trianonnal köszön, az Isteni átokkal, mellyel a magyart sújtotta, a széthúzás és önmarcangolás bűnéért. Nem véletlen, hogy egy fordulópont a történelem kerekén. Megbecsülésre int, egymás megbecsülésére, az összetartozás szentségére hívja fel a figyelmet. Igen, ezt ne feledd, bárhol is élsz nemzetem. Mohács csak egy intőjel volt és elődeink nem vették, nem értékelték. Pedig hány és hány jele mutatkozott. Nándorfehérvár véres rengése, Dózsa György harca, s.t.b.
Augusztus, pedig de szépen is jelképes a magyar megmaradás, a magyar lét számára. Egy nap, 2O-ika. A székely ezt veszi az ősz első napjának. Véletlen lenne? Isten a megmondhatója, de mégis ki meri megkérdezni tőle?
Aztán az ősz, az arany, a barna, a színjátszó hegyek, völgyek, a vérvörös színig merészkedő ősz. A veleje október. Október, az aradi vértanúk kivégzésének hónapja. Október 6. Gyásznapja a magyar történelemnek. Majd folytatódik a hónap 23-ik napjának eseményeivel. Egy világot megrengető harc a szabadságé, melyre csak a magyarok voltak képesek. Egy méltóságteljes nap. Azonban az október mást is súg és üzen. Nem régről, nem 1956-ról, hanem a hóhérok utódainak cselekedeteiről. '56-ban lőtt az orosz, a hitetlen magyar, ha magyarnak nevezhető. 2OO6-ban azonban a kommunista utódok, a magyarellenes nem keresztények.
Emlékezetes aljasság, melyet, nincs, ami lemosson.
A tavaly azonban volt valami, ami megint felemelte a nemzetet. Becsületet adott az Ünnepnek. A Békemenet. Nyugat is, a magyarellenes antant fejet hajtott, visszakozott. Remegni kezdett a rengethetetlen. Isten és nemzet akarata érvényesült. Véletlen? Nem! Erre megnyugtatok mindenkit.
Most ismét október van. Megint a nemzet októberre készül, egy méltóságteljes magyar októberre., még akkor is, ha ezt a kisebbség, a nemzet ellenség nem akarja. 23-án, Budapesten a világszeme. A nemzet gyülekezője, Ünnepe, méltóságos akaratának a napja. Remegnek a térdek, mert újra egyesülünk. Magyarok a nemzet tagjai, együtt. Nem törhet meg senki és semmi, hisz ez Isten akarata. Kiáltás a világnak szabad és megzabolázhatatlan a magyar.
Néhány napra rá meg a székely, ,,békemenet", a menetelés. A szabadságunk és önrendelkezésünkhöz való jogunknak a napja. Nem volt elég, március 1O marosvásárhelyi üzenete. Valakik ott is gáncsolták a magyar egységet. Gyalázatos népsége a földnek. Most is tennék, mint Budapesten az ottaniak, de......! Figyelmen kívül hagynak egy dolgot. Egy összetett dolgot.
Újraszületés nincs október nélkül! Október nincs a magyar nemzet nélkül. Aki októberben a magyart gáncsolta, az mind a történelem vesztőjében végezte. Ők már nincsenek, mi magyarok Isten akaratából azonban itt vagyunk! Isten áldd meg e nemzetet, ne engedd megtörni, ne hagyd elveszni, mert benned hiszünk és hozzád fordulunk. Magyarok Istene, akiben egyesül hitünk és létünk. Egy az Isten, egy a nemzet!
|
Kedves Tibor! Köszönöm ezt a szép összefoglalót, szeretem a gondolataidat. Örülök Neked, jó, hogy itthon tudom a jegyzeteidet. Nagyszerű ember vagy, nagyon jó magyar, légy áldott érte!