Augusztus 3-án és 4-én tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút, a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét Szeged-Alsóvároson. A búcsúhoz kapcsolódva különleges tárlatvezetések indulnak az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A szegedi ferences templom anyatemploma a római Santa Maria Maggiore-bazilika, ahol – középkortól szokást követve – augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat szórnak a hívek közé. így kapta ez ünnep a népnyelvben Havas Boldogasszony elnevezést. Szeged-Alsóvároson augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút.

A ferencesek a XV. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. Az itt élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A XVII. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok. A XVIII. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a havi búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybéliek és a Szegedről elszármazottak számára. Később, a XIX. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba, és ők is minden évben hazalátogattak a búcsúra.

A hírös város nagy krónikása, Tömörkény István írta e búcsúról: „Nagy ünnep a Havi. Ez valóságos időpont, egy darab sarokkő az idők folyásában, melynek napját mindenki tudja és ismeri”.

Az ünnep augusztus 3-án, szombaton délután a szerzetes és papi hivatásokért mondott misével kezdődik. Este a Mátyás téren keresztutat tartanak. A búcsú csúcspontjaként 4-én, vasárnap délelőtt a családokért tartanak szentmisét és körmenet, Gyulay Endre püspök vezetésével.

Az idei Havas Boldogasszony-nagybúcsút egyedi tárlatvezetésekkel színesíti az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont augusztus első hétvégéjén: a Szent Péter-ispotálytemplom köveiből álló kőtár mellett a látogatók megismerhetik Magyarország legrégebbi székét, Marchiai Szent Jakab ülőbútorát, valamint a Mátyás király palástjából készült miseruhát is.

A vezetéseken bemutatják a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat: fotókon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők az óriási tömegeket megmozgató Havas Boldogasszony-búcsú múltját. A vetítőteremben a ferencesek mindennapjait bemutató filmeket láthatnak egész nap az érdeklődők.

MTI/Magyar Kurír