Az Erdélyben élő szerző megkereste lapunkat. Felajánlotta közlésre írását.

Az írás más lapokban is közlésre került.

A szerző kinyilvánította, hogy teljeskörű szerzői joggal rendelkezik műve felett.

Szeretettel üdvözöljük körünkben.

DÉDELGET

Jean Antoine Caritat, Condorcet márkija (Ribemont, 1743. szeptember 17. –  Bourg-la-Reine, 1794.március 28.), francia matematikus és filozófus, akit 1777 ben Párizsban az Akadémia örökös titkárává választottak, kivívta Joseph Louis Lagrange elismerését.

Lehet hibáztatni az oktatási rendszert, tantervi ismeretanyagot, mely az alkotói tevékenységet kibontakozásában gátolja; ezzel megnyomorít mindenkit. Lehet okolni diákot, tanárt, szülőt, csapot-papot... politikai érdekképviseletet is.

Madalin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke, az általa „katasztrofálisnak minősített" érettségi eredmények miatt Keresztély Irma, megyei főtanfelügyelő leváltását kéri. Az indítványt július 8.- i sajtóértekezletén nyilvánította ki. Most a 2002-ben kilátásba helyezett javításokat célzó intézkedéseket kéri számon a főtanfelügyelőtől és hangot ad „nagyon kíváncsi lennék ezekre az elemzésekre” epét-okádó megjegyzéssel kétkedésének. Tetézve mindezt azzal, hogy 16 év alatt semmi nem történt a minőség javítása érdekében (!), „véleménye szerint az is csak egy mítosz, hogy Háromszéken a román vizsga miatt gyengék az eredmények.” ( Farkas Réka) és nem rejti véka alá, hogy bár több mint fél éve kormányon vannak, nem sikerült eddig lecserélniük a megyei intézményvezetőket.

Úgy! Madalin Guruianu úr nemzetpolitikájában erdélyi románok sorsa miatti aggodalomban a fő tanfelügyelői szék mellet arra is irányítanám szíves figyelmét, hogy mi a Nicolas de Condorcet figyelmeztetését nem születésének 270. évfordulóján tanultuk meg: „Az oktatás célja nem az, hogy készen kapott törvények csodálatára késztesse az embereket, hanem hogy képessé tegye őket a törvények kritikájára és kijavítására. Tehát nem az az oktatás célja, hogy az eljövendő nemzedékeket alávesse a megelőző generációk szellemiségének, hanem hogy a felvilágosodás, a kritikai érzék fejlesztésével minden nemzedéket képessé tegyen arra, hogy kizárólag a saját értelmének engedelmeskedjék.”

Csoda, ha a forradalom kitörésekor – ennek híveként lépett föl, s midőn XVI. Lajos megszökött Párizsból, a királyi méltóság, mint antiszociális intézmény ellen híres beszédet mondott.  A törvényhozó testületnek először tagja, majd pedig elnöke lett. Ő szerkesztette a nyilatkozatot a franciákhoz és Európához, a királyi méltóság megszüntetéséről. Tragikus vége az lett a fényes tudományos tehetséggel megáldott filozófusnak, hogy vád alá helyeztetése után a Bourg la Reine- i börtönbe hurcolták, de másnap reggel halva találták. Mérget vett be...

            Igen gyengéd szeretettel igyekeznek Erdélyben - a még Székelyföldön élő magyaroktól - átvenni a kormányzás gondját. Bámulatos féltő gonddal bánnak gyermekeinkkel, nehogy a tanulás és tudás károsultjaivá váljanak.  A mesterien kiművelt, bűnnel azonos pártoskodással már el is késtünk és a jövőben sem fogunk tudni egységesen, erőteljesen fellépni és érvényt szerezni közösségi jogainknak. 

A melengetett tervet, ápolgatott nemzetpusztító gondolatokat immár évtizedek után teszik előnkbe dédelgetve:
"Tessék a tüdőt kiköhögni.”

            Pásztori Tibor Endre