Amikor készültünk írni a gólyának, már jóval előtte száműztem minden kemény zenét a családból.
Ahogy bizonyossá vált, hogy Ági várandós Attilával, rendszeresen nagyon halk komolyzenét kapott a pici stúdió fejhallgatóról.
Ha elmaradt, vagy késett a fejhallgatós zene, élénk mozgással érdeklődött az oka miatt.
Megszületése után Attila mindannyiszor megnyugodott, ha azokat a zenéket hallgathatta, ami a pocóban kapott.
Mindketten Kőbányán a Szent László plébánia kórusába jártunk. Ági szoprán, magam a basszus csoportot erősítettük. Fokozott volt a zenei hatás.
Árpi esetében ugyanez történt.
A vércsepp reagálása (nem lebecsülve a kísérlet és felfedezés jelentőségét) alig lehet újdonság, inkább feltűnő érdekesség. Jóval Emoto professzor előtt Kovács Ádám felfedezése a nyál kristályosodásáról, és annak egyértelmű kórtani jellemzőket mutató alakzatairól világosan előre jelezte a mai folyamatokat a témában.

Néhány érdeklődő magyar fiatal kutatást indított akkoriban ennek nyomán. Ha egy nyál mintából valamilyen kórkép nyomára bukkantak, azt kezdék vizsgálni, milyen zenére közelit a beszáradási kristálykép a normális képhez. Az alapvető felfedezés akkor fogalmazódott meg. Visszaható jelleggel befolyásolható hangeffektekkel egy célzott kórkép és kórlefolyás. Amikor a betegnek ajánlották ezeket a zenéket, gyors javulást tapasztaltak. Ezt a tanulmányt végképp elhallgatták. Az egyik "civil" kutató akusztikus szakember volt. Rövid ideig dolgoztam velük az Budapesti Elektroakusztikai Gyár akusztikai kutató laborjában.

Régóta van mikroszkóp a családban. Kovács Ádám bejelentése után magam is eljátszottam a zene nyálra gyakorolt hatásával. Ugyanaz a tapasztalat, mint a vércsepp esetében. Nem kell szúrni, bár a vér gyorsabban és pontosabban reagál.

Megint egy magyar (Kovács Ádám) a képben, akit elhallgattak a nemzetközi tudományos életben. Végül is – ha áttételesen is – szintén kapcsolatban van a kristályokkal, illetve azok hatásaival.

De mindez külön történet, és álomszép évet pörögtünk néhányan abban a mára ledózerólt laborban.

Lengyel Károly

Publikálva: a szerző hozzájárulásával (szabadon terjeszthető a forrás engedély nélküli megjelölésével.)