A trianoni diktátum 93. évfordulóján a hagyományokhoz híven, a Nagy-Magyarország Emlékműhöz hívta a város lakóit az emlékmű szoborbizottsága és a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem.

Tárogató hangja mellett a vitézi rendek, íjászok, barantások, székelyek, és lovagok bevonulását követően vette kezdetét a megemlékező ünnepség. Himnuszunkat Csizmadia Ferenc nyugalmazott kántortanító vezényletével a Jézus Szíve templom Szent Imre kórusa a résztvevőkkel közösen énekelte el.
Takács János, városunk díszpolgára, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete tiszteletbeli elnökének köszöntő levelét Kiss László olvasta fel.

„Köszönöm, hogy szívükben őrzik a magyar nemzet egyik sorsdöntő tragédiájának dátumát, 1920. június 4-ét. Nagykanizsa, Trianon előtt virágzó kereskedő város volt, a határok átrajzolása után azonban megváltoztak a körülmények. Az 1920-as évek végén Schless Istvánnak köszönhetően megszületik az emlékmű gondolata, majd találmányi díjából jelentősebb összeget ajánl fel. A pályázatok elbírálása után Hübner Tibor terve alapján 1934-ben elkészült a szobor, amely egyedülálló a Kárpát-medencében.
1945 után folyamatosan szétrombolják, majd elássák, és 1964-ben pedig a Tanácsköztársaságot méltató szobrot helyezik az eredeti talapzatra.
1999. január 21-én a Magyarok Világszövetsége Nagykanizsai Szervezetének ülésén Rózsás János író vetette fel, hogy a Nagy-Magyarország Emlékművet, melyet 1952-ben ledöntöttek és elástak, az eredeti helyén és formájában kellene visszaállítani a millenniumi évforduló alkalmából. Az ötletet alkotó munka követte.”
A levél a további feladatról szól, mely a fizikai építkezés után a szellemi építkezést jelöli ki. „Az obeliszken található jelzésrendszer egyetemes és örök, így a világörökség része. Legyünk büszkék önmagunkra, a városunkra, az országunkra és a világban élő tehetséges magyarokra, mert ez a szobor méltán idézi nemzetünk tehetségét és kulturális örökségünk nagyságát.”
Takács János gondolatait követően, Kós Károly Kiáltó Szó című írásából Horváth István Radnóti-díjas versmondó idézett fel részletet. „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.”
Emlékbeszédében Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész a trianoni diktátum előzményeiről és következményeiről is szólt, mely a magyarság sorsát tragikusan megpecsételte, és több ezer évre kell visszatekintenünk ahhoz, hogy az 1920. június 4-én történteket megértsük. E napon, a nem hivatalos delegációval történt aláírás nem békeszerződés volt, hanem a nagyhatalmak által előre kitervelt játék. Majd azt is kifejtette beszédében, miért kell ma, 2013-ban Trianonra emlékeznünk. Trianon a mai napig nagyon sok problémával van jelen a magyarság életében, a Kárpát-medencében. Többször is lett volna esély határrevíziót kérni, de ez nem történt meg. Jövőnk csak úgy lehet, ha megerősítjük átörökítő képességünket, és összefogunk a saját kultúránk mentén.
A 2010-ben alapított Magyar Műveltség-díjat – melyet az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása és átörökítése érdekében kifejtett önzetlen emberi tettekért ítél oda az arra érdemeseknek a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem Szellemi Tanácsadó Testülete – Kiss László, Tóth Viktória és Rajnai Miklós – adta át Csap Lajos versmondónak, 1956-os hős, „pesti srác”-nak, a Dél-Afrikai Szövetség Örökös Tiszteletbeli elnökének.
A Trianon megemlékezés alkalmából díjat kapott még néhai Rácz Sándor, az 1956-os Munkástanács elnöke, (A díjat Budapesten adják át a családjának.) és Takács János közgazdász, a Hortobágyra Kitelepítettek és Elhurcoltak Egyesületének tiszteletbeli elnöke.
A műsorban Wass Albert, Levél című verse Csap Lajos versmondó tolmácsolásában hangzott el. Közreműködtek a Hevesi Sándor Általános Iskola diákjai, valamint a „Furulyás virágszálak” – a Kiskanizsai Általános Iskola 3. b osztályos tanulói – Németh Ferenc zenetanár vezetésével. Tárogatón játszott Baráth Béla és dr. Horváth László. A rendezvényt záró Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklését megelőzően a pártok, egyesületek, társadalmi szervezetek elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál.
A rendezvényhez kapcsolódik még egy esemény. Június 4-én kedden, 16.30 órakor megszólal a város minden templomának a harangja, és a Trianoni gyász emlékére gyertyákat, mécseseket gyújtanak a Nagy-Magyarország Emlékműnél. A harangok zúgása után gróf Apponyi Albert beszédéből hangzanak el részletek.

B. E.

További képek a galériában.

2013-06-03 13:55:00

forrás: http://www.kanizsaujsag.hu/