Részlet: Wass akarattal: TÁROGATÓ HANGJÁN ANTOLÓGIA 2010 c. könyvből

A Vágy utcában búcsúvacsorára készültek, sütött, főzött a három család. Tarisznyát varrtak a fiúnak, és az édesapjának, bele pogácsát sütöttek, nem hamuba sültet, hanem töpörtyűset. Eltelt három hónap, új fejezet kezdődött a kilakoltatás után. A város melletti településen kaptak elfogadható áron albérletet. A fiú onnan járt iskolába. Jó időben biciklivel, rossz időben gyalog, csak télen váltottak bérletet. Így teltek az évek. Amikor az általános iskolát befejezte, azonnal jelentkezett a MELÓ-DIÁK-nál. Újságot hordott, bevásárolt, lépcsőházat takarított. Egyre többet dolgozott, mert szükség volt minden fillérre. Saját magát gyerekként látta el. Vasárnaponként szívesen látott vendégként, ebédmeghívása volt a Vágy
utcába.
Egyik vasárnap szomorúan mesélte, édesapja eljár a szomszéddal a közeli kocsmába, ahol nyerő automatán játszanak, inni most sem iszik, de a fizetését napokon belül eljátssza, már csak az ő pénzéből élnek. Szeretne elköltözni, de nincs hova, mert bármennyit dolgozik,minden pénzét elveszi az édesapja. A három jótevők egyike felajánlotta, jelképes összegért kiadja neki a kisszobát. Mostanában sokat betegeskedik, neki is jó, ha lesz valaki a lakásban, szükség esetén hoz egy kiló kenyeret a boltból. Így is történt. Éldegéltek szépen, csendben, békességben ketten, mint egy család. Néha megjelent az apa, ilyenkor pénzt kért a fiától, a fiú adott neki, ha volt miből. Váratlan esemény zavarta meg nyugodt életüket. Megjelent az asszony
lánya, aki rokkantnyugdíjas volt és rengeteg tartozást halmozott fel, őt is a kilakoltatás réme fenyegette. Úgy tudta elkerülni ezt a borzalmat, hogy a főbérletét elcserélte nyugdíjasházi lakásra, a cserepartner kifizette a tartozást. Volt ennek az asszonynak egy fia, akit nem vihetett magával, így az unoka a nagymamához költözött, kellett a kisszoba. Bár mennyire sajnálták a szorgos fiúnak menni kellett.
A beteg asszony sokat gondolt a fiúra. Régen nem hallott fiúról, aki nagyon nehéz szívvel távozott, mert a Vágy utcában talált magának családot, barátokat, de mennie kellett...
Nagyon gyorsan felnőtté vált, soha nem kellett keltegetni, munkába mindig pontosan érkezett. Egyszerű, becsületes ember lett belőle. Egy másik lakótelepen talált albérletet. A főbérlő fiatal elvált asszony volt, aki gyönyörű kislányt nevelt. Tetszett neki a dolgos, megbízható fiú, a kislány is megszerette az idegent. Egyre több időt töltöttek együtt, aztán szerelem lett az egymásrautaltságból. Nem is oly régen ellátogatottak a Vágy utcába hárman, esküvői meghívót vittek, sietniük kellett, mert köröz már a gólya felettük. Közben pakolászniuk kellett, mert költözik a család, egy nagyobb lakásba, a Rév utcába.

folyt. következik

**Előző rész tartalma  >>

*Előzőrész tartalma >