AKARATI RÉSZ

           Lélek akarati része egy meghatározott célú egyesülés az ellentétek egységének / harcias agresszió, akarati és a szelíd szeretet, az értelmi /felismerésében: így nem két külön lelki képesség megnyilvánulása, hanem egy és ugyanazon lelki képességhez, a  thümoszhoz tartoznak.

            Ugyan ki mondhatná boldognak azt, akiben egy szemernyi bátorság, józan mérséklet, igazságosság és megfontolás nincs, hanem még a mellette röpködő légytől is retteg, aki  semmitől, még a legnagyobb kicsapongástól sem tudja megtartóztatni magát, ha elfogja az evés vagy az ivás vágya, aki egynegyed obulusért / aprópénz /,  is kész tönkretenni leghűbb barátait, és aki józanság dolgában annyira botor és tévelygő, akárcsak egy kis gyermek vagy egy eszelős. Többen azt hiszik, az erényből kevés is  elég, bezzeg a pénzben, vagyonban, hatalomban, hírnévben és minden ilyesmiben határtalan túlzásra  ragadtatják magukat. Nem a javak segítségével szerezzük, tartjuk meg az erényt, hanem fordítva, és hogy az emberek között a boldog élet, - akár öröm, akár erény -  akár mindkettőben gyökerezik, inkább azoknak jut, akiknek lelkülete és  gondolkodása gazdag a kitűnő tulajdonságokban, viszont a rajtuk kívül eső javak birtokában mértéket tartanak, nem pedig, akiknek ez utóbbiakból a kelleténél is több van, de az előzőkből ugyancsak hiányt szenvednek. Mint nemzetigazgatási egységhez kapcsolódó várományosok ( a nemzet törvényes örökösei! ) Arisztotelész elméleti  felfedezéseiből /Politika,VII. könyv /egy bizonyos magunkfajta közösségét ismerhettük fel. Ehhez még annyi tartozik, hogy minden közösség nyilván valami közjó /pro bono publico / megvalósítására alakult ( mert hiszen az emberek mindent a jónak látszó cél érdekében tesznek ), világos, hogy noha mindezek valami jó elérésére törekszenek, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a leg felsőbbrendű közösség törekszik, amely a többit mind magában foglalja. Ez pedig a Kárpát-medence.

            Csak egy tanulságos összeállítás segít meg és helyez el a szemléletben, illetve a tisztánlátásban, melyet Czikó Árpád tett közzé Számvetés címmel. Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedésig;  megtelhet nemzetet felemelő, magasztos építkezéssel. Vagy mint: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized időtartam.

            Íme, épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű, hiszen az infláció, a munkanélküliség, válságok, kis háborúk, és merényletek környékeztek bennünket. A nagyhatalmak és kelletlen szomszédjaink acsarkodtak ránk. De sikerült hál’ Istennek. Magyarország lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel nőtt.  Alap- és középfokú iskoláink száma is 7418-ról csaknem a duplájára: l3.78o-ra, valamint óvodáinké 975-ről 1.14o-re emelkedett. Új kórházat 16o-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2.628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8.671 km-re nőtt, ebből 243 km.t villamosítottunk – magyar találmány alapján. A dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk! Duna-tengerjáró flottánk összeköti Vizi útjainkat a világtengerekkel. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj-és betegségbiztosító intézeteket. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek. Budapest / gyógy / fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Duna ágban: a tisztviselőknek a hegyvidéken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A  köz szolgáinak / közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak / vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi dióbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk. Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat  másfél évtizeddel megelőzve /!/ eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

      Aztán persze nem az 199o-2oo7 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másik időszakról. Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot – vagyis a 192o és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak. A „boldog Kádár” -korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológia / Akadémiai Kiadó /. A milliószámra előforduló munkásmozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz Horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen – írja tovább Czikó Árpád – felhasználtam saját jegyzetanyagomat is. Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője – 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 12oo-13oo Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenéséig ez még változhat gyurcsányilag. Unokája / kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával / mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jó-jó – mondhatja az iskolázott olvasó – de az  elnyomó értelmiség / tanítónő / kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak. No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségiztem / Antall József volt az osztályfőnökünk / kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakitól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt /Herr Dreher/r /, és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba – s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést. Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt kötelezően / úgy bizony! / előirt s felépitett gyári sportpályán – tehette, mert feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról. Természetesen – mai szóval – „vesztesei” is voltak e kornak, Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok...Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság – épp a közepi,! Hogyne lettek volna „vesztesek”! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!

       És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt. / Csupán zárójelben, dőlt betű: ma Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus /. Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 15oo lap, s ebből mintegy 4oo politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.

       Természetesen nem volt XXI. Századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XXI, század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat – valószínűleg mind a kettő!  „A nacionalista az, aki jogokat sért, patrióta, aki jogokat véd.” (Illyés Gyula) Hogy mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása...? Akkor nemzetet mentett. Valóban volt cenzus / 192o-tól 5o% /, viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 5oo Ft-os utalvány szavazatra. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat – emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

         Milyen messzire kellett elmennünk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az alábbi

                                                   F e l h i v á s h o z

          Lelkesedéstől áthatott Vitézi Rend Kárpát-medencei Tartomány Nemzetes Asszonyok, Nemzetes Urak a vitézi és származással járó méltóságjelvényekkel az egész Kárpát-medence, történelmi Magyarország képviseletében főhajtással állanak meg – lélegzetvisszafojtva, feszült figyelemmel – emberi, vitézi voltuknak és értéküknek fölemelő tudatával, ma 2o14. február 27-én a VITÉZI REND a jobb ügyhöz való őszinte csatlakozás buzgalmával a megérdemelt meggyőződéssel, itt Kenderes városában a Horthy-kastély előtt, ahol született vitéz nagybányai Horthy  Miklós Magyarország kormányzója és a VITÉZI REND megalapítója, az Ő nagysága és méltósága emlékére állit ott szobor előtt, most ünnepélyesen kijelentjük Isten és ember előtt:

            Ugyanazon nemzet – bárhol is éljünk a világon – fiai és leányai vagyunk.

            Csak a halál – nem a határok! – választ el egymástól.

            Itt az idő – a nemzeti önazonosságunk védelmére.

            Szerepvállalásra kérünk és hívunk minden nemzetét szerető és az üggyel  

            azonosulni tudó magyart.

           Pásztori Tibor Endre