Novembert Szent András havának nevezik a népi kalendáriumban ( Enyészet hava is, persze, de az olyan lehangoló, nem?).

Szent András  életéről roppant  keveset tudunk.  Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy  Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait a hagyomány szerint  nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek azt a vasúti átjáróknál látható formát.

  Szent András népszerűsége a  néphagyományban névünnepének  naptári helyéből  származik. András  nap ugyanis  az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A  téli napfordulat  közelébe esik, emiatt   igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra,  leginkább  pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira. ( És a legények, hol itt az esélyegyenlőség?)

Andrást termőnapként is emlegetik - van összefüggés a házassági varázslatokkal. Ezen a napon párosították a disznókat, ültették a fákat.

András napján ( egyébként Katalin napján  is)  házasságjóslással foglalkozott minden érintett személy.  András és Katalin élettörténetében   igen bajos olyat találni, ami a házassággal kapcsolatos. Alexandriai Szent Katalin szűzi élete és vértanúsága nem kecsegtet olyasmivel, ami a házasságra áhítozókat reménnyel kecsegtetné.

Feltételezhetjük  ezért, András és Katalin  neve is  úgy került a házasság és szerelemvarázslatok közé, hogy ünnepük   olyan pogány istenség emléknapjára esett, akinek  bőven volt köze  a szerelmi varázsokhoz. (Ilyenek még  az évet záró Szilveszter,  így járt Antal január 17-én, Bálint pedig  február 14-én. Szent Iván  a nyári napfordulatra eső ünnepe ( már az időpont miatt is) az ősi  napfordulati szokások  gyűjteménye lett.

A  téli napforduló pedig, csakúgy mint a nyári,   ősidők óta  jóslások kedvező ideje. Ezért aztán "andrásoltak" a lányok, míg férjhez nem mentek. Én ezeket kihagytam, pedig némelyik igen jó móka lehet. Kár, hogy a legtöbb csak akkor érvényes, ha nem neveti el magát az ember lánya. A varázslás komoly dolog ugyanis.

 Az alábbi  szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel   az ifjakat is  foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük.  13 cédulára leány/ fiú  neveket írtak, s  Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)

 Íme néhány  András – napi varázslat, szokás, hiedelem:

 Az alábbi  szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel   az ifjakat is  foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük.  13 cédulára leány/ fiú  neveket írtak, s  Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)

  A kedvencem:

András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malac ól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva megy férjhez.

Ez lehetett a  kíváncsi a legények kedvence:

András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.

A többi sem akármi:

András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: " András, neked kendermagot vetek... András, neked 'kendermagot vetek ... Mondd meg nekem kihez megyek?"  Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.

 Néhol a  lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén ( Na, eladó lányok, aztán elő a porszívóval!), és azt mondták: "András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel?"Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták. (Kölcse)

Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt.  Több  leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: 'András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel.' Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes  (!) férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak( biztos nem bírnám ki nevetés nélkül, s többet nem is hívnának engem), éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.

 Néhol a  lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.

András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.

Zsobokon e zen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.

A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni ( na, már megint ez a komolyság, de nehéz is lehetett). Majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.

Másutt az eladó sorban lévő lány  sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.

András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány ( Sajnos a receptet nem találtam sehol, aki tudja, ossza meg velem). A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.

Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.

 Ugyanott más is volt szokásban: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

Sok hasonló van még, ez csak egy válogatás.

 A farkashoz  elűzését is praktikákkal igyekeztek hatásossá tenni:

András napján  farkas ellen  fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.

A házban lévő összes ollót, és eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.

Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.

A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.

 Forrás:http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#178

http://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s-nap

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés