szlt. int-ről

A HORTIZMUS

Az utóbbi időben született meg a címadó szó, persze negatív értelemben. Azok, akik  a hortifasizmusról hallottak, és a Rákosi féle agymosó propaganda szólamait vésték az agyukba, nem vettek annyi fáradságot, hogy mielőtt véleményt alkotnak Horthyról, és a korról. amelyben a kormányzóságot vállalta, elolvasnák a fellelhető irodalmat.  Én vettem a fáradságot, és elolvastam néhány könyvet, olyant is, amelyben nem vártam dicsérő szavakat, mert azt is jó tudni, hogy az elmarasztalói mivel érvelnek.

Azt hiszem, nyugodtam megállapíthatjuk, hogy egy magyar részről nem kívánt vesztes háború után kivérzett országot vett át, a Tanácsköztársaság országvesztő, kommunista népbiztosok halált osztogatóitól. Felróják, hogy antiszemita kijelentést tett erre az időszakra, miszerint a zsidóság söpredéke valósította meg a Tanácsköztársaságot. Ez tökéletes megfogalmazás, de ne magyarázzák bele az általánosítást. Azok az emberek, akik a hatalmat magukhoz ragadták, valóban kiérdemelték a söpredék megnevezést, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Nem sorolok fel neveket, de egyet megemlítek: Rákosi Mátyás. Népbiztos volt, már akkor vér tapadt a kezéhez, és nagy hiba volt, hogy néhány 48’-as zászlóért cserébe Horthy kiadta a börtönből Sztálinnak. Nem hasonlít ez a baltás gyilkos kiadatásához? Minden esetre, amikor már semmi veszély nem fenyegette, akkor tért haza, és ragadta magához a hatalmat kiirtva azokat az embereket, akik a kiugrási kísérletben részt vettek, és az ellenállásban. Ellenállók...nem a kommunisták voltak. Tessék megnézni kiket végeztek ki a Bajcsy- Zsilinszky féle perben! A kommunisták kisajátították maguknak az ellenállást, de tevékenyen nem vettek benne részt csak később, amikor már kevés volt a veszély.

De e kitérő után térjünk vissza Horthyhoz. A siófoki főhadiszállásán felkereste egy budapesti zsidó küldöttség, tartva attól, hogy pogrom lesz ellenük a hatalom átvétele után. Horthy megnyugtatta a küldöttséget, hogy erre nem fog, sor kerülni. Tehát, nem lett általánosítás, személyesen feleltek a tetteikért azok, akik elkövetők voltak.
Gazdaságilag néhány év alatt talpra állította az országot annak ellenére, hogy kifosztották, a gyárak többségét leszerelték, az élelmiszert elhordták a megszállóink, és a nyersanyag forrásaink nagy része a Trianoni határon kívülre került.  Az üzemek, gyárak, ha kifosztva is, de maradtak, és a tulajdonosok leleményessége hamarosan üzemképessé tette azokat. E közben Horthy vagyona egy fillérrel sem gyarapodott,  gödöllői birtokát sem állami pénzen szépítgették.

Mint magyar embernek, és katonának, természetes volt, hogy a  „Nem nem soha”  elv szerint, soha ne nyugodjon bele az  ország csonkolásába, és azon fáradozott, hogy az elorzott területeinket visszaszerezze békés úton. 1938-39-4O-ben nemet mondani Hitlernek az ország lerohanását jelentette volna.  Példa erre Jugoszlávia, amely megtehette a hegyes területeivel, amely alkalmas terület a partizánharcokra. Horthy az első, és második Bécsi döntés fejében kénytelen volt később engedni  Hitler követeléseinek, és a kassai bombázás után, a saját miniszterelnöke által elhallgatott orosz ajánlat ellenére,  belépni a háborúba. Ne feledjük, hogy a zsidótörvényeket is vonakodva hozták meg, és a végrehajtásukat szintén halogatták. Horthy volt az egyetlen államfő, aki nemet, mert mondani Hitlernek, és nem engedte meg Lengyelország lerohanását magyar területről. Ellenkezőleg, parancsot adott ki a lengyel-magyar határ kinyitására, és a menekültek befogadására. Ezzel Magyarország lett az utolsó kapu a menekülésre sok ember számára. Balatonbogláron lengyel iskola működött, és máshol is teljes ellátásban részesültek a menekültek, és akik  tovább akartak utazni, megfelelő úti okmányokat kaptak.

Horthy már 1942-ben látta a háborúvesztés lehetőségét. Nem ok nélkül küldte ki a kormányzó helyettes fiát  az orosz frontra. Állandó volt a tapogatódzás a kilépés lehetőségére.  Ettől azonban a zsidóság félt, mert Magyarországon viszonylag biztonságban voltak a zsidók. Hivatalosan fordultak a zsidó szervezetek az angol kormányhoz, hogy ne járuljanak hozzá Magyarország kiugrásához. Ezért maradtunk „utolsó csatlósok”
Horthy sajnos  hagyta magát rábeszélni, hogy Hitler meghívásának eleget téve kiutazzon    Klesheimbe.
Bár látta annak lehetőségét, hogy Hitler letartóztassa, ami majdnem be is következett, mégis megpróbált tárgyalni.  
Hitler sunyi módon kicsalta, és ez idő alatt a németek megszállták Magyarországot.
Ettől a ponttól már Magyarország elvesztette a korlátozott  függetlenségét is, és a Gestapo lett az úr. Sorban letartóztatták a németellenes magyarokat.
Szálasi kinevezését az nap kétszer elutasította. Végül látva a kinevezésen a neve mellett az „sk” jelzést tisztában volt, hogy teljesen mindegy, hogy aláírja, vagy nem. Az aláírásáért ígéretet kapott, hogy a letartóztatott fia Salcburgban csatlakozik hozzájuk. Persze ezzel is átverték.
Ami ezután történt, a vészkorszak idején, ismerjük. Harctéré vált az ország, a bombázás a szövetségesek részéről már megtette a magáét, a németek elhordtak, amit bírtak, és ami megmaradt azt meg az oroszok.
Még rágondolni is rossz, hogy mi lett volna a sorsa az üldözötteknek, ha Horthy nem követi az u.n. hintapolitikát, és Szálasi már 1941-ben hatalomra kerül.

Ideje lenne, hogy Horthy életét, és a kort, amelyben az ország kormányzását látta el, egy elfogulatlan történész csoport feldolgozná. Azok, akiknek szemet szúr Horthy szobrainak a felállítása, csupán a történelmi ismereteknek a hiányáról tanúskodnak, és nem utolsó sorban a gyűlöletükről tesznek tanúbizonyságot.
A külföldi, és belföldi kritikusok próbálják megérteni, hogy Magyarország független állam, a magyar nép dolga megemlékezni azokról a történelmi személyekről, akiket erre érdemesnek tart.
Ne mások mondják meg, hogy kinek állítsunk szobrot, és kinek a színdarabját legyen szabad, vagy tiltott műsorra tűzni. Pontosan azért akarom látni műsoron a Hetedik koporsót, mert annyira ellenzik a műsorra tűzését. Majd, ha megnéztem, akkor lesz véleményem róla, de biztos jó lehet, ha ennyire ellene vannak.
Végül a Nummeros clausus törvény. Ez Magyarországon be lett tiltva. Kanadában viszont ez szerint vesznek fel rendőröket, tűzoltókat, a politikusoknál is a „balanc” betartása fontos, hogy hány férfi, hány nő, hány színes van itt és ott. Itt ez természetes, hogy a népcsoportok számszerűen legyenek képviselve.
Miért lett ez bűne Horthynak, ami máshol természetes  valóság?

Vinczer S. Péter